A baloldaliak többsége is elutasítja a migránskvótát

A magyarok 77 százaléka ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére a magyar kormány tiltakozása ellenére. A Nézőpont Intézet lapunknak készített kutatása szerint nincs olyan társadalmi csoport, amely támogatná a migránskvóta brüsszeli tervét, még a baloldaliak 58 százaléka is elutasítja azt.

A magyarok több mint háromnegyede (77 százalék) egyetért azzal, hogy az ország területére az Európai Unió csak a magyar kormány hozzájárulásával küldhessen menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat – áll a Nézőpont Intézet Magyar Nemzetnek készített elemzésében. A nemzetállami szuverenitást felülírni igyekvő migránskvóta elutasítása minden társadalmi csoportban többségi álláspontot jelent, a pártpolitikai preferenciákat is meghaladja. Nem meglepő, hogy csaknem a teljes kormánypárti szavazótábor (93 százalék) ragaszkodna a nemzetállami hatáskörök védelméhez, és ellenezné a bevándorlók kötelező kvóta szerinti betelepítését. Az pedig intő jel a tervet hallgatólagosan támogató baloldali pártok számára, hogy még a baloldali szavazók többsége (58 százalék) is ellenzi a migránskvóta elvét, s mindössze harmaduk (32 százalék) tartja azt elfogadhatónak.

Elemzésében az intézet felidézte, hogy a migránskvóta terve 2015 óta napirenden van. – Ezt erősítette meg a magyar ellenszavazat mellett elfogadott tanácsi álláspont, amely alapján Magyarországnak évente 8500 illegális bevándorlót kellene befogadnia, vagyis a hazánkra jutó migránskvóta az összes áthelyezendő személy csaknem harminc százalékának felelne meg – fogalmaztak.

Az intézet ezért arra volt kíváncsi, hogy a magyarok elfogadhatónak tartják-e azt, ha a magyar kormány hozzájárulása nélkül hoznak döntést Brüsszelben egy ilyen fontos ügyben.

A Nézőpont Intézet a friss, reprezentatív közvélemény-kutatását június 12–14. között, ezer fő telefonos megkérdezésével készítette.

Az uniós belügyminiszterek tanácsának ülésén elfogadták annak a mechanizmusnak a jogszabálytervezetét, amely rögzíti, miként osztják szét a bevándorlókat az unió tagállamai között. A döntés azt jelenti, hogy amennyiben a vonatkozó jogalkotási folyamat végigmegy, 

− jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. 

Orbán Viktor közösségi oldalán reagált a tanács döntésére. Úgy fogalmazott: 

A nemzeti szuverenitás a tét

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy 

Hozzátette, „ezt támasztja alá, hogy a tagállamok között érvényesül ugyan a letelepedés szabadsága, de ebbe minden tagállam szuverenitása birtokában beleegyezett”. Ez a beleegyezés a menekültügyi és bevándorláspolitika körében hozott tagállami döntésekre is kiterjed az átruházott hatáskörök folytán. 

Rétvári Bence miniszterhelyettes arra is rámutatott, hogy az elfogadott dokumentum a menekültügyekben azt vetíti elő, hogy egy uniós elosztási mechanizmus révén lényegében maguk az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni azt, hogy Európában kik laknak majd, emlékeztetett ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég Alapítvány tanácsadója lapunknak hangsúlyozta, hogy „a baloldal tagadni próbálta az erre való törekvést, azonban a tagországok belügyminiszterei többségi döntéssel igen egyértelmű álláspontot fogadtak el a menekültügyi gyakorlat szabályozásáról”. 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a progresszív baloldal – és a vele sajnálatos módon lepaktált Európai Néppárt – ezzel a hozzáállásával az EU integrációs törekvéseit és a szolidaritás elvének érvényesülését kockáztatja.

Hárítanák az elhibázott migrációs politika következményeit

– jegyezte meg lapunknak ifj. Lomnici Zoltán. Mint mondta, mindezt jól bizonyítja, hogy a pandémiás válság okozta gazdasági nehézségekben a régió és azon belül is Magyarország teljesített a legjobban. Hozzátette, hogy a jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi és gazdasági helyzetben, ami ma az EU-t jellemzi, és az ukrajnai háborúra adott rossz válaszok miatt súlyosbított válságban is van jelentősége, hogy a brüsszeli hatalmi központ további „frontokon” nyit vitákat az unión belül.

A nyugati országok elhibázott migrációs politikájával nagyon is jogos kérdésként merül fel az is, hogy miért kell kötelező jelleggel eltűrniük a németeknek vagy éppen a franciáknak az illegális migráció következményeit. 

– vetődik fel a kérdés. 

Elégedetlenség a német kormánypártok körében

Mindeközben bár Berlin az új migrációs rendszer egyik legerősebb szószólója volt, a megállapodás sok vitát váltott ki a kormányon belül is, és Németországban csalódottság fogadta az EU-tagállamok közötti új megállapodást. „Ha mi, mint szövetségi kormány egyedül tudtuk volna elfogadni a reformot, akkor az másképp nézett volna ki” – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter a kritikusok megnyugtatására.

Németország erősen szorgalmazta, hogy az uniós migrációs paktumban szolidaritási mechanizmusról állapodjanak meg. Bár végül sikerrel jártak, Berlinnek más területeken − különösen az európai határokon zajló, gyors menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban − áldozatokat kellett hoznia − írja az Euractiv brüsszeli hírportál.

A levélben a tagok kijelentették, hogy „aggódnak” és „megdöbbentek” azon, hogy pártjuk hajlandó beleegyezni egy ilyen reformba. Emellett a Bundestag 24 zöld- és szociáldemokrata (SPD) képviselője nyíltan bírálta a gyors menekültügyi eljárás bevezetését az európai határon. − Nyilvánvaló, hogy ez nagyobb táborok kialakulását kockáztatja a határokon, amelyek bonyolult helyzetet teremtenek emberi jogi szempontból – fogalmazott Hakan Demir SPD-s képviselő, a levél egyik aláírója az Euractivnak.