Washington felszólította Pekinget

Az Egyesült Államok szombaton felszólította Pekinget, hogy állítsa le „provokatív és veszélyes” tevékenységét a vitatott dél-kínai-tengeri vizeken, miután a kínai parti őrség hajója majdnem összeütközött egy Fülöp-szigeteki hajóval.

„Felszólítjuk Pekinget, hogy hagyjon fel provokatív és veszélyes akciójával” – írta közleményében az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller.

A tisztségviselő hozzátette: Washington határozottan kiáll szövetségese, Manila mellett.

Az Egyesült Államok emlékeztetett, hogy a Fülöp-szigeteki fegyveres erők, hajók vagy repülőgépek, illetve a parti őrség járművei elleni esetleges fegyveres támadás a Csendes-óceánon, beleértve a Dél-kínai-tengert, a Washington és Manila által 1951-ben kötött kölcsönös védelmi szerződés életbe lépéséhez vezetne.

Az incidens, amely kiélezte a feszültséget Peking és Manila között, vasárnap történt a Spratly-szigetek közelében.

Egy nappal korábban Csin Kang kínai külügyminiszter a Fülöp-szigetek fővárosában megbeszéléseket folytatott ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnökkel a vitatott vizeken kialakult helyzet enyhítése érdekében.

Peking szinte az egész Dél-kínai-tengerre igényt tart, figyelmen kívül hagyva egy 2016-os nemzetközi ítéletet, amely szerint követeléseinek nincs jogalapja.

Kína az elmúlt évtizedben több ezer hektárnyi zátonyt alakított át és militarizált a térségben, leszállópályákat, kikötőket és radarrendszereket építve.

Kína pénteken szándékos provokációval vádolta a Fülöp-szigeteket az ügyben. Manila jelezte: a saját vizein végzett rutinellenőrzést nem lehet sem szándékosnak, sem provokatívnak nevezni, mert jogos igény, amelyet a jövőben is folytatni fognak.

Terepasztalon játszottak háborús játékot a napokban az amerikai képviselőház Kínával foglalkozó különbizottságának tagjai, melynek során egy kínai támadást szimuláltak Tajvan és a térségben állomásozó amerikai erők ellen. – számolt be róla a Voice of America internetes portálja (voanews.com) az Associated Press hírügynökségre hivatkozva.

Minderre azért volt szükség, mert – ahogy arról a hirado.hu is beszámolt korábban – a Pentagon értesülései szerint Hszi Csin-ping 2027-ig meg akarja szállni a Dél-kínai-tengeren fekvő szigetet, amelyet Kína máig az ország részének tekint (hivatalosan az Egyesült Államok is elismeri, hogy Tajvan Kína része).

A voanews.com beszámolója szerint a játékban a kínai rakéták záporoztak Tajvanra és az amerikai erőkre egészen Japánig és Guamig. Az eredmény: már a konfliktus kezdetekor több száz, vagy akár több ezer amerikai katona halálával kell számolni, de Tajvan és Kína veszteségei még nagyobbak lennének a szimuláció szerint.

Washington veszteségeinek lajstroma azonban itt nem érne véget: a háborús játszmában riadt és elidegenedett szövetségesek az amerikaiakat szinte teljesen egyedül hagyták a Tajvanért folytatott harcban.

A kínai diplomaták ugyanis elővágásokat végeztek, hogy az amerikai szövetségeseket a pálya szélén tartsák. De a Kína gazdasága elleni mindenre kiterjedő amerikai gazdasági intézkedések önmagában is elriasztották a szövetségeseket, ezért inkább jobbnak látták kimaradni az ügyből.

A játékban a kínai rakéták vízzuhatagként hullottak le Tajvanra és az amerikai erőkre egészen Japánig és Guamig. A térkép az amerikai katonai jelenlétet mutatja a Dél-kínai-tengeren

Ez az eredmény azért is meglepő, mert rámutat arra, hogy Amerikának mennyire óvatosan kell egyensúlyoznia szövetségesei megtartása érdekében. Korábban a hirado.hu-nak nyilatkozva Erdélyi Rezső Krisztián Amerika-szakértő arra világított rá, hogy az Egyesült Államoktól akkor is eltávolodnának szövetségesei, ha azt látnák, hogy nem védi meg Tajvant Kínával szemben.

Az amerikai képviselőház hadijátéka még egy problémás területre hívta fel a figyelmet.

Az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákból álló készletei a Kínával folytatott elképzelt fegyveres konfliktusban nemes egyszerűséggel elfogytak.

Emellett az is kiderült, a két nagyhatalom közötti diplomáciai hiányosságok sem megnyugtatóak. „Felejtsük el, hogy az USA forródróton hívja fel Hszit, vagy valamelyik vezető tábornokát, hogy megnyugtassa a kedélyeket – ez nem fog megtörténni, legalábbis nem ebben a szerepjáték-forgatókönyvben” – írta a voanews.com. Az amerikai törvényhozókat ugyanis a az illetékes vezetők arról tájékoztatták, hogy Kína a múltban elkerülte az amerikai forródrót hívásokat.

A tajvani választás tétje a demokrácia vagy az autokratikus rendszer közti választás lehet – tajvani elemzők szerint. A versengő pártok önmagukat tüntethetik fel Tajvan megmentőinek és a béke letéteményesének. A választáson elinduló dúsgazdag üzletember, Terry Gou szerint nem helyes, ha Tajvan választani kíván Kína és az Egyesült Államok között.

Az elnökválasztásra készülő Tajvan korábbi elnöke, Ma Jing-csou szerint a jelenlegi – a Demokratikus Progresszív Pártban politizáló – elnök, Caj Jing-ven irányítása alatt

fokozódott a feszültség Kínával, és a polgároknak dönteniük kell a választáson a háború és a béke között.

Tajvani politikai elemzők szerint – annak ellenére, hogy mindkét politikus látogatást tett az Egyesült Államokban – pártjaik politikai versengése tulajdonképpen a demokrácia és az autokrácia viadalaként is felfogható.

A Demokratikus Progresszív Párt április 12-én bejelentett elnökjelöltje, a jelenlegi alelnök, William Laj első nyilvános beszédében némileg árnyalta a Ma Jing-csou által festett összképet, szerinte:

a demokrácia és az autokratikus rendszer, nem pedig a béke és a háború közötti választás a tét.

Közölte továbbá, Ma Jing-csou korábbi elnök visszatért az egy Kína elvének keretei közé, míg Caj Jing-ven elnök a demokratikus úton jár. Az alelnök szerint a 2024-es választás fog dönteni a szigetország jövőjéről, a következő generációk boldogságáról, illetve a térség biztonságáról.

Az elnökválasztás egyik érdekessége, hogy bejelentette indulását az elnöki székért a Kuomintang képviseletében a világ legnagyobb számítástechnikai és távközlési alkatrészeket gyártó vállalatának vezetője, Terry Gou. Az üzletember közölte:

Tajvannak nem szabad állást foglalnia a Kínához vagy az Egyesült Államokhoz való csatlakozás kérdésében. A békét nem szabad magától értetődőnek venni, az emberek megfelelő döntésén múlik, hogy lesz-e, vagy sem.

Politikai szakértők szerint miután Kína nagyszabású hadgyakorlatot indított Tajvan körül Caj Jing-ven amerikai utazását követően, az ellenzéki Koumintang megpróbálja magát úgy beállítani

mint az egyetlen párt, amely segíthet a béke elérésében, illetve amely párt képes szót érteni Pekinggel.

A választás kapcsán felmerül a kérdés, mi lesz a bizonytalan szavazókkal. Elemzők szerint ők lehetnek azok, akik eldönthetik az elnökválasztást, így a versengő pártoknak és személyeknek őket kell elsősorban meggyőzniük. Egyes elemzői vélemények szerint mindkét politikai oldal arról igyekszik majd meggyőzni őket, hogy egyedül pártjuk képes garantálni Tajvan biztonságát, ellenfelük pedig „potenciális katasztrófát” jelent a szigetnek.