Szijjártó Péter Ukrajnának: Ebből most már elég!

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra biztatta az ukránokat, hogy állítsák le a kőolajszállításokat Magyarország irányába – erről írt az Origo. Az ügy fontos előzménye, hogy a minap a The Washington Post írta meg titkosszolgálati iratokra hivatkozva, hogy az ukrán elnök a Barátság vezeték felrobbantását helyezte kilátásba, hogy így ártson a magyar gazdaságnak. A kormány részéről a külgazdasági és külügyminiszter reagált. Szijjártó Péter közölte: amíg Ukrajna nem változtat hozzáállásán, addig Magyarország nem vesz részt az Európai Békekeretből fizetett fegyverszállításokkal és a szankciókkal kapcsolatos döntésekben.

Nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé – idézi az Origo Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki arra biztatta az ukránokat, hogy állítsák le a kőolajszállítást Magyarország irányába.

A lap úgy értesült, hogy május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére. Volodimir Tsependa szerint Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta az ukrán fél: hogy

ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a szállításokat Magyarország felé.

Mindezt a Mol vezetése egyértelmű zsarolásnak értékelte, ezért – ahogy az Origo fogalmaz – nem kíván közvetlen tárgyalásokat folytatni az ukrán féllel, hiszen akkor további zsarolásnak engedne teret.

Ukrajna egyre ellenségesebb

„Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben” – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az olajvezetékkel kapcsolatos fenyegetésekre a Bécsben tárgyaló külgazdasági és külügyminiszter is reagált. Szijjártó Péter kijelentette: amíg Ukrajna nem változtat, addig Magyarország nem tud részt venni az Európai Békekeretből fizetett fegyverszállításokkal és a szankciókkal kapcsolatos döntésekben.

„Figyelembe véve a Barátság kőolajvezeték felrobbantásával való fenyegetőzést, szerintem jogos az az érzés, hogy ebből most már elég. A magyar emberek eddig is fizették ennek a háborúnak az árát, és most az az elvárás a szankciós intézkedésekkel, az Európai Békekeret összegének emelésével, hogy még több árat fizessenek a magyar emberek ezért a háborúért, holott semmifajta felelősséggel nem bírnak ezen háború miatt”

– hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A The Washington Post korábban hírszerzési szivárogtatásokra hivatkozva azt írta: Volodmir Zelenszkij ukrán elnök az egyik közvetlen munkatársával indulatosan arról beszélt, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy nehéz helyzetbe hozzák a magyar gazdaságot, és az Orbán Viktor vezette magyar kormányt.

Ugyan a nagy port kavart amerikai cikk bejárta a világsajtót, az Európai Bizottság elnökének a figyelmét különös módon mintha elkerülte volna. Zavart csenddel, majd kényszeredett nevetéssel reagált Ursula von der Leyen hétfőn, amikor a közmédia arról kérdezte: mit gondol Volodimir Zelenszkij robbantási tervéről. Az Európai Bizottság elnöke végül csak annyit mondott: nem hallott az ügyről.

Civilizációs veszélyek

Lassan minden írott és íratlan uniós normát felrúg a bizottság és az unió vezetése – hangzott el Kossuth Rádióban. Nagy Ervin a XXI. Század Intézet elemzője azt mondta: jól látható, hogy minden szabályt felülír a Brüsszel felől érkező politikai nyomásgyakorlás.

„Azok az alapértékek kerülnek most zárójelbe a politikai nyomásgyakorlás miatt, amelyek túlmutatnak most már azon, hogy rendszeresen megsértik az alapszerződéseket, tehát itt komoly civilizációs veszélyek is vannak amellett, hogy maga az EU a működése is zárójelbe került” – magyarázta Nagy Ervin.

Az üggyel kapcsolatban az M1 e-mailben megkereste Ukrajna budapesti nagykövetségét is, ám a kérdésekre eddig még nem érkezett válasz.

Elgondolkodtató, hogy még egyik fél sem cáfolta a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának tervét – mondta Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője hétfőn az M1-en.

Volodomir Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra – írta a The Washington Post a Pentagonból kiszivárgott titkos hírszerzési iratok alapján – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az ügyről kérdezték Palóc Andrét, aki az M1-en és a Kossuth Rádióban is kiemelte,

még egyik fél sem cáfolta a The Washington Post értesülését, ami titkosszolgálati anyagokra épült.

Úgy vélte, adódik a felvetés, hogy valóban megfontolt politikai lépés és vezetés e az, ahol ilyen típusú döntéseket próbálnak meg előkészíteni.

Ráadásul az is fontos, hogy Magyarország mint szomszédos ország a háború kitörése pillanatától kezdődően nyújtott segítséget, és azonnal menekülteket fogadott be Ukrajna területéről, kérés nélkül – mondta.

„Ha az egész képet így összerakjuk, és ehhez képest az derül ki, hogy elhangozhattak olyan típusú ötletelések ukrán részről, hogy érje a Barátság vezetéket ilyen típusú támadás, az mindenképpen elgondolkodtató, hiszen stratégiai jelentőségű infrastrukturális vezetékről van szó, amely lényegében biztosítja hazánk kőolajellátását”

– fogalmazott a tudásközpont vezető elemzője.

A szakértő a Kossuth Rádióban elmondta, információk szerint arra készült Ukrajna, hogy egy NATO-országnak ártson. Az az Ukrajna, amelynek az egyik legfőbb zászlajára tűzött ügye, hogy belépjen a NATO-ba, „szóval, ha a kettőt összerakjuk, nehéz úgy egy szövetségi rendszert értelmezni” – vélte Palóc André.

Arra is rámutatott, nemcsak az orosz fél jár jól, amikor vásárol tőle bárki vezetéken keresztül nyersanyagot, hanem mint tranzit ország, Ukrajna is. Az ukrán háborús cselekményeket jelentős részben úgy tudták tavaly finanszírozni, hogy a tranzitdíjakból jelentős bevételekre tettek szert.

Hallgatott, kuncogott, majd annyit mondott: nem ismeri a történetet. Így reagált Ursula von der Leyen az ukrán elnök kőolajvezeték robbantási tervére, amelyet az amerikai sajtó szellőztetett meg, titkosszolgálati dokumentumokra hivatkozva. Két napja derült ki, hogy Volodimir Zelenszkij azt tervezte: tönkreteszi a magyar gazdaságot. Azóta sem az ukrán külügy, sem az ukrán nagykövetség nem cáfolta ezeket a sajtóhíreket. A Magyar Nemzet közben azt írja: az ukrán kormány nem csinál mást, mint zsarolja Magyarországot.

Volodimir Zelenszkij folyamatosan zsarolja Magyarországot a Barátság kőolajvezetékkel – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint amíg az ukrán elnök zárt ajtók mögött a vezeték felrobbantásáról ötletel, addig Ukrajna folyamatosan emeli az azon érkező olaj tranzitdíját. A lap adataiból kiderül:

az ukránok csak tavaly összesen 51 százalékkal drágították a tranzitdíjat, idén áprilisban pedig megduplázták a vámot, és már azt tervezik, hogy júniusban és augusztusban is tovább emelnek. Az ukrán tranzitdíjemelések közvetett módon a magyar tankolásokat is drágították.

Vagyis a magyarokat nemcsak a szankciós infláció, hanem az ukrán tranzitdíjemelések miatti drágulás is sújtja – vonta le a következtetést a Magyar Nemzet.

A The Washington Post számolt be a napokban arról,

hogy Volodimir Zelenszkij fel akarta felrobbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy tönkre tegye a magyar ipart.

Az amerikai lap ezt titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva állítja. Volodimir Zelenszkij ezt az ötletét a miniszterelnök-helyettesének fejtegette egy februári megbeszélésen, amit az amerikaiak lehallgattak.

A robbantás tervéről szóló hírek napok óta lázban tartják a nemzetközi sajtót, de eddig

sem az ukránok, sem a NATO, de még az EU sem reagált érdemben.

Szakértők szerint ez azért is érdekes, mert ha az ukrán elnök parancsára valóban felrobbantották a vezetéket, akkor az egy EU- és egyben NATO-tagország elleni támadást jelentene.

Zavart csenddel, majd kényszeredett nevetéssel reagált Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn, amikor a közmédia arról kérdezte: mit gondol Volodimir Zelenszkij robbantási tervéről. A bizottság elnöke úgy nyilatkozott,

nem hallott az ügyről.

A közmédia brüsszeli tudósítója még kérdezte Ursula von der Leyent, de ő először széttárta a karját, majd a pulpitusra csapott, és nem válaszolt. A sajtótájékoztatót irányító brüsszeli bürokrata pedig csak annyit mondott: ennyi a válasz, és elvette a szót a magyar újságírótól.

Nehezen hihető, hogy az unió vezetése ne tudott volna az ukrán elnök robbantásos terveiről, hiszen azok az Egyesült Államokból szivárogtak ki – erről az Alapjogokért Központ tanácsadója beszélt a Kossuth Rádióban. Horváth József szerint Volodimir Zelenszkij egyre többször ragadtatja el magát, és tesz veszélyes kijelentéseket.

„Zárt ajtók mögött az elnök kiesik abból a szerepből, amit a sajtónyilvánosság előtt játszik. Ne feledjük el, hogy itt két dolog is elhangzik ebben a beszélgetésben: egyrészt a Barátság kőolajvezeték felrobbantása, valamint másik nagy katonai ötlete, hogy orosz területen kisebb településeket ejtsenek túszul, és zsarolják meg Oroszországot. Nem véletlen, hogy utána a beszélgetés résztvevői lehurrogják, hogy ezek életveszélyes dolgok” – mondta az elemző.

Horváth József hozzátette:

a világban egyre erősödik a békét támogatók hangja, ezért nem elképzelhetetlen, hogy ősszel nyilvánosságra kerülhetnek az első béketervek is.

Ukrajna idén már másodszor akarja megemelni a Barátság kőolajvezetéken keresztül a kelet-európai országokba irányuló orosz kőolaj tranzitdíját – jelentette a Kommerszant című lap az Argus ügynökségre hivatkozva.

Az Ukrtransnafta ukrán vezetéküzemeltető már  április 1-től meg kívánta emelni az orosz olajnak az Ukrajnán keresztül, a Barátság kőolajvezetéken történő tranzitdíját. Az értesülés szerint a díjszabás megduplázódik, tonnánként 27,2 euróra emelkedik. Kijev a tarifaemelést a katonai műveletek során megsemmisült olajszállítási infrastruktúra helyreállításának költségeivel magyarázza – írja a lap.

A Kommerszant szerint Kijev így akarja rávenni a kelet-európai országokat, különösen Magyarországot, hogy ne vásároljanak többé orosz olajat.

Ha jóváhagyják a tranzitdíj emelését, az már a második lesz az év eleje óta. Korábban a tarifa 18,3 százalékkal, tonnánként 13,6 euróra emelkedett.

A Transznyefty, amely a Barátság vezetéken keresztül szállít olajat, jelezte: tud Ukrajnának a tarifák felülvizsgálatát illető szándékáról, de az emelés konkrét paraméterei és feltételei még nem ismertek – olvasható a Kommerszant című lapban.

Korábban arról számoltak be, hogy Ukrajna 2023-ban tonnánként 2,1 euróval 13,6 euróra akarja emelni az orosz kőolaj tranzitdíját Magyarországra és Szlovákiába.

A Barátság kőolajvezeték az oroszországi Szamara térségéből indul, áthalad Brjanszkon, majd két szakaszra válik: északi (Belaruszon, Lengyelországon és Németországon keresztül) és déli (Ukrajnán, Csehországon, Szlovákián és Magyarországon keresztül) irányba halad.