Politikai patthelyzet, rendőri brutalitás Görögországban

Vasárnap tartják az első olyan választásokat 1990 óta Görögországban, amikor nem alkalmazzák a bónuszmandátumok rendszerét, miután 2016-ban a Sziriza-kormány hatályon kívül helyezte azt. Mindez jelentősen megnehezíti az egypárti kormány létrehozását, és a koalíciós kormányalakítás felé tereli a pártokat. A gondot csak az jelenti, hogy az eddigi információk szerint erre egyik párt sem mutat különösebben nagy hajlandóságot.

A meglehetősen szorosnak mutatkozó törökországi választások első fordulója után a demokrácia őshazájában, Görögországban is a szokásosnál feszültebb, rendhagyó választásokat tartanak. A tíz milliós országban a pártoknak a szavazatok legalább 3 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy négyéves ciklusra bejussanak a parlamentbe. Azon pártok szavazatai, melyek nem érik el a 3 százalékos bejutási küszöböt, arányosan megoszlanak a küszöböt átlépők között.

A bónuszmandátumok rendszerének 2016-os kivezetése óta először tartanak választásokat, ami jó eséllyel koalíciós tárgyalásokra kényszeríti majd a bejutó pártokat.

Amennyiben nem tudnak megállapodni egymással, amire jelen pillanatban jó esély van, akkor júliusban új választást tartanak majd.

Ezt viszont ismét új szabályok alapján rendeznék meg, hiszen a jelenlegi kabinet 2019-ben visszavezette a bónuszmandátumokat, ami azt jelenti, hogy a győztes 25 és 40 százalék közötti eredmény esetén húsz extra helyet kap, 40 százalék felett pedig egyenesen ötvenet. (A rendszert egyértelműen az teszi ilyen kaotikussá és nehezen átláthatóvá, hogy a választási szabályok egyszerű többséggel is módosíthatók, ám azok csak soron következő választások után léphetnek életbe. Vagyis a bónuszmandátumok kivezetése most, a visszavezetése pedig majd csak a következő, minden bizonnyal júliusi voksolás alkalmával.)

Nehezíti a helyzetet az alkotmánybíróság május eleji döntése is, mely ellehetetlenítette a szélsőjobboldali Iliász Kaszidiarisz Nemzeti Párt – Görögök nevű pártjának indulását. 1974 óta ez az első alkalom, hogy Görögországban megtiltják egy párt részvételét a választáson. A felmérések szerint egyébként a Nemzeti Pártnak esélye lett volna átlépni a beküszöböt.

A közvélemény-kutatások szerint a két legesélyesebb párt eddig a jelenleg is kormányzó párt, az Új Demokrácia és az ellenzékben lévő Sziriza baloldali párt, amely 2015-2019 között, az adósságválság csúcspontján kormányozta Görögországot.

Azonban a február 28-i halálos vonatszerencsétlenség miatt a kormányzó párt előnye a Szirizával szemben egyre csökken.

A két párt közti egyre szorosabb verseny hátterében továbbá az országban egyre brutálisabb rendőri intézkedések is állhatnak. A napokban a hirado.hu számolt be róla, hogy a görög Radikális Baloldali Koalíció, vagyis a Sziriza azzal vádolja a konzervatív Új Demokrácia kormánypártot, hogy hagyja, hogy a rendőrséget szervezett bűnbandák irányítsák.

A január óta készült felmérések szerint az Új Demokrácia támogatottsága 35,6 százalékra, a Szirizáé pedig 30,7 százalékra emelkedett. A Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) a harmadik helyen áll, és az elmúlt hónapokban 9 és 14 százalék között mozgott a népszerűsége.

Azonban bármelyik felmérést is nézzük, egyik párt sem közelíti meg azt a 46 százalékos arányt, amely a szakértők szerint szükséges a többség kialakításához a 300 fős parlamentben.

Görögországban egyébként több mint kilencmillió 17 év feletti állampolgár jogosult szavazni. A parlamenti képviselőket pártjelöltek listájáról és földrajzi választókerületekből választják.

A görög Radikális Baloldal Koalíciója, vagyis a Sziriza azzal vádolja a konzervatív Új Demokrácia kormánypártot, hogy hagyja, hogy a rendőrséget szervezett bűnbandák irányítsák. A konzervatív kormány továbbra is vezet a közvélemény-kutatások alapján, bár szükség lesz valószínűleg második fordulóra, amelyet július 2-ára írtak ki.

Mi a legkomolyabb bűncselekmény Görögországban? A rendőrség állapota – ezt állítják az ellenzéki politikusok, akik a biztonságot és a bűnüldözést helyezik a középpontba az e hónapban esedékes országos választások előtt.

„A görög rendőrség a bűnözés elleni küzdelem helyett a bűnözéssel működik együtt” – mondta Aléxisz Cíprasz, a Sziriza vezetője, hozzátéve, hogy „a görög maffia a rendőrségen belül van”.

A görög rendőrségnél hosszú múltra tekint vissza a korrupció és a túlzott rendőri erőszak alkalmazása, de mióta a konzervatív Új Demokráciát 2019-ben megválasztották – legalábbis részben a törvény és rend programja alapján –, a panaszok megugrottak.

A közelmúltban egy halálos áldozatokat követelő vonatszerencsétlenség utáni tüntetéseken a rendőrséget azzal vádolták, hogy indokolatlanul erőszakot alkalmazott a békés demonstrációkon. Az egyik esetben rendőrök motoron száguldottak egy csoport békés tüntető felé, és petárdákat dobtak a lábuk elé.

A panaszok száma egyre csak nő

A görög ombudsman előzetes adatai szerint 2022-ben a rendőrséggel szembeni állampolgári panaszok száma 50 százalékkal nőtt 2019-hez képest, és 14 százalékkal nőttek a rendőri fellépésekkel kapcsolatos incidensek.

„A rendfenntartó erők politikai, valamint természetes, operatív vezetése által megszabott hangnem kétségtelenül fontos szerepet játszik a panaszok számának növekedésében – mondta Andreas Pottakis, a görög ombudsman munkatársa a Politico lapnak. Pottakis szerint a kormány hozzáállása a rendőrséghez túlságosan elnéző, és a rendőrök félreértelmezhetik, ezért pedig azt gondolhatják, hogy szabad kezet kapnak arra, hogy azt tegyenek, amit akarnak.

A kormány négy évvel ezelőtti hivatalba lépése után az egyik első feladata az volt, hogy újjáélesztette a rendőrség motoros egységét, amelyet az előző Sziriza-kormány alatt az emberi jogok megsértése miatt feloszlattak. Az 1500 újonc közül sokakat a katonai különleges erők soraiból hívtak be, megkerülve ezzel a rendőrakadémiát.

Motoros rohamrendőrök próbálják szétoszlatni a tüntetőket a görögországi vonatszerencsétlenség 57 áldozatának tiszteletére rendezett tüntetés vége utáni összecsapások során Athén központjában (Fotó: EPA/Orestis Panagiotou)

Az Új Demokrácia azon törekvése, hogy létrehozza az első egyetemi rendőrséget Európában, szintén kudarcot vallott. A különleges egységet ezer rendőrrel szeptemberben állították fel, de még mindig nem tette be a lábát az egyetemekre. Az ötlet annyira népszerűtlen, hogy azon ritka alkalmakkor, amikor az egység tisztjei egyetemek közelébe merészkedtek, rohamrendőrök kísérték őket. A rendőrség megerősítette, hogy mintegy 600, az egyetemi rendőrségnek szánt rendőrt már áthelyeztek más osztályokra.

Itt érdemes megemlíteni, hogy

a múlt hónapban egy rendőr a főváros központjában lévő Athéni Közgazdasági Egyetem előtt a levegőbe lőtt fegyverével, amikor összecsapott a rendőrség a csuklyás, maszkos fiatalokkal.

Takis Theodorikakos belügyminiszter szerint azért történtek ilyen incidensek, mert a választások előtti időszakban egyesek politikai zűrzavart akartak előidézni.

Hatalommal való visszaélés

A görög rendőrséget azzal is vádolták, hogy erőszakhoz és megfélemlítéshez folyamodik, hogy akadályozza a tüntetésekről és az ország szigetein kialakult menekültválságról tudósító újságírókat.

„Vannak olyan eseteink, amikor a rendőrök letartóztatnak, sőt, ügyvédeket és újságírókat vetkőztetnek le, vagy megalázzák őket, még akkor is, ha szakmai kilétüket tudatják” – mondta Pottakis. A görög ombudsman munkatársa szerint főleg a fiatalok kerülnek célkeresztbe.

A Politico cikkében azt is felidézik, hogy tavaly decemberben egy 16 éves roma fiú meghalt, a rendőrök fejbe lőtték, miután fizetés nélkül ment el egy benzinkútról.

Továbbá egy 19 éves lány jelentette, hogy tavaly két rendőr megerőszakolta őt egy kapitányságon, akik filmre vették tettüket a központi rendőrkapitányságon. Az érintett rendőrök azt állították, hogy az aktus közös megegyezésen alapult. A két rendőrt a vizsgálat lezárultáig felfüggesztették.

„Egyik fiaskóból a másikba tartunk” – mondta Christos Spirtzis, a Sziriza parlamenti képviselője, aki azt nehezményezte, hogy nincsenek belső vizsgálatok, és a tetteseket nem vonják felelősségre.

Azonban a Politico cikke szerint ilyen vizsgálatokat már indítottak. Januárban a legfelsőbb bíróság ügyésze, Isidoros Dogiakos és Theodorikakos belügyminiszter vizsgálatot rendelt el a magas rangú rendőrtisztviselők és a maffia tagjai közötti kapcsolatról, miután kiszivárgott beszélgetésekből kiderült, hogy a bandavezérek arról tárgyaltak a rendőrökkel, hogy zavartalanul folytathatják tevékenységüket.

Nem ez volt az első olyan jelentés, amely a rendőrséget a szervezett bűnözéssel hozta összefüggésbe.

Aktív és nyugdíjazott rendőröket a maffia tagjaival együtt széles körű korrupcióval vádolnak, és a bűnszervezet állítólag 900 vállalkozást – a kluboktól a bordélyházakig és kaszinókig – érintő védelmi rendszert működtet, amelynek forgalma legalább havi egymillió euró.

A Reporters United nevű oknyomozó weboldal feltárta, hogy a zsarolásban érintett egyik tisztviselőt az attikai biztonsági hivatal igazgatójává léptették elő, ami a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb pozíciója. A rendőrség később közölte, hogy nem tudott a tisztviselő ellen felhozott vádakról.

„Az állampolgárok bizalmi kapcsolata a rendőrséggel megszakad, ha az esküjüket megszegőket nem büntetik meg” – mondta a már korábban említett görög ombudsman munkatársa.

Kizárta kedden a május 21-i általános választásokból a görög legfelsőbb bíróság az Arany Hajnal neonáci párt egykori szóvivője alapította Görögök (Ellinisz) nevű politikai formációt, jóváhagyva a törvényhozók által korábban elfogadott törvénymódosítást.

A februárban megszavazott törvénymódosítás kizárja a választásokon való részvételből a komoly bűncselekmények elkövetésében bűnösnek talált politikusok által vezetett pártokat, illetve azokat, amelyek „nem szolgálnák a demokratikus alkotmány szabad működését”.

Ennek megfelelően Iliász Kaszidiarisz volt törvényhozó és az általa vezetett Görögök párt nem indulhat a május 21-i választásokon.

Iliász Kaszidiarisz azután alapította meg a Görögök nevű pártot, hogy 2020-ban tizenhárom évi börtönre ítélték.

A bíróság a bevándorlók és baloldali aktivisták ellen számos támadást elkövető Arany Hajnal vezető tagjaként találta őt bűnösnek. A pártot az 1980-as években alapították neonáci csoportként, de később már úgy határozta meg magát, hogy szélesebb körű nacionalista ideológiát képvisel.

A közelgő választáson Kiriákosz Micotákisz konzervatív kormányfő második mandátumra törekszik. Pártja, a jobbközép Új Demokrácia vezet a közvélemény-kutatásokon, de a felmérések azt nem valószínűsítik, hogy áttörő győzelmet arat.