Németországba utazott Zelenszkij

Előre nem bejelentett látogatásra Németországba utazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap, a hazája elleni orosz támadás megindítása óta először.

A politikus a biztonsági okokból előre nem bejelentett látogatásról a Twitter-oldalán vasárnap kora reggel közölte, hogy megérkezett Berlinbe.

„Fegyverek, erőteljes csomag, légvédelem, újjáépítés, EU, NATO, biztonság”

– tette hozzá, tervezett megbeszéléseinek témáit ismertetve.

A német légierő (Luftwaffe) ugyancsak a Twitteren arról tájékoztatott, hogy az ukrán államfő egy Airbus A319 típusú német kormányzati utasszállító géppel utazott Berlinbe, méghozzá Rómából, szombati hivatalos programjainak helyszínéről, és útját két Eurofighter vadászgéppel biztosították.

Volodimir Zelenszkij kora délelőtt Frank-Walter Steinmeier államfővel találkozott. A megbeszélés után Olaf Scholz kancellár fogadja, katonai tiszteletadással.

Az államfői hivatal és a kancellár hivatalának térségében a leginkább veszélyeztetett állami vendégek – amerikai elnök, izraeli államfő, miniszterelnök – látogatásain alkalmazott rendőrségi intézkedéseket vezették be, mindkét helyszínt több száz méteres körben lezárták.

Ugyancsak vasárnap adják át a Berlintől több mint 500 kilométerre fekvő Aachenben a Nemzetközi Károly-díjat, amellyel Volodimir Zelenszkijt és az ukrán népet tüntetik ki. A rendezvényen beszédet mond Olaf Scholz kancellár. Biztonsági okokból nem közölték, hogy Volodimir Zelenszkij részt vesz-e a díjátadón.

Az aacheni városháza még tavaly decemberben közölte, hogy az ukrán népet és az államfőt tüntetik ki idén a rangos elismeréssel. Kiemelték, hogy az ukrán nép a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozata”, de Volodomir Zelenszkij vezetésével nemcsak a haza szuverenitását és a polgárok életét védi, hanem „Európát és az európai értékeket is”.

Az ukrán államfő első alkalommal látogatott Németországba a hazája elleni orosz háború megindítása, 2022. február 24. óta. Előzőleg, alig néhány nappal a támadás kezdete előtt Münchenben járt, a bajor főváros világhírű nemzetközi biztonságpolitikai konferenciáján. Berlinben legutóbb 2021 júliusában tett hivatalos látogatást, Angela Merkel akkori kancellár meghívására.

A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van Ferenc pápa és Emmanuel Macron francia elnök, Klaus Iohannis román államfő, Bill Clinton volt amerikai elnök és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést, külügyminiszterként végzett munkájáért.

Németország 2,7 milliárd euró értékben állít össze új katonai felszerelés-szállítmányt Ukrajna számára, ami értékét tekintve a legmagasabb az orosz invázió óta – erősítette meg a Der Spiegel értesülését Boris Pistorius német védelmi miniszter és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szombaton.

A német védelmi tárca vezetője megjegyezte: Berlin a legújabb fegyvercsomaggal azt akarja jelezni, hogy Németország „komolyan támogatja” Ukrajnát. Németország minden segítséget megad, ameddig csak kell – tette hozzá.

A csomag 20 Marder gyalogsági harcjárművet, 30 Leopard 1 harckocsit, 15 Gepard légvédelmi páncélos járművet, 200 felderítő drónt, négy Iris-T légvédelmi rendszert, továbbá lőszert, tüzérségi lőszert és több mint 200 páncélozott harci és logisztikai járművet tartalmaz. A szállítás „a következő hetekben és hónapokban” történik.

Az új segélycsomagot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi aacheni Nagy Károly-díjjal való kitüntetése előtt jelentették be. Azt nem tudni biztosan, hogy a szombaton Rómában tartózkodó ukrán államfő személyesen veszi-e át a német díjat.

A német kormány az idei első negyedévben csaknem 497 millió euró értékű katonai felszerelés szállítását hagyta jóvá Ukrajnának.

Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint.

A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius” elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.

Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagy azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”.

Mindez azt jelenti, hogy „Ukrajna nem veszíthet és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása”

– mondta Olaf Scholz.

Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.

Mint mondta, nem is igen örvend az arról szóló „tanácsoknak”, hogy milyen engedményeket kellene tennie Ukrajnának a békéért. Nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy „mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges”.

Ez fontos vállalás, hiszen „előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat”

– tette hozzá Olaf Scholz.

Szólt a többi között kormányának azokról a törekvéseiről is, hogy az „irreguláris migrációt” úgynevezett migrációs partnerségi megállapodásokra alapozva szorítsák vissza.

Itt hangot adott annak a véleményének, hogy tehetnek a menekültekről „borzalmas” kijelentéseket egyes politikusok, mint Donald Trump volt amerikai elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök vagy mások, a maradásra nem jogosult menedékkérőkkel ők sem tudnak mit kezdeni, ha az adott ország nem fogadja vissza ezeket az embereket.

A megoldás „egyetlen reális esélye” szerinte a migrációs partnerségi megállapodás a származási országokkal és a tranzitországokkal. Ezekben a megállapodásokban Németország megnyitja a munkavállalási célú szabályozott, legális bevándorlás lehetőségét a Németországban tartózkodásra nem jogosult emberek visszafogadásáért cserébe – fejtette ki Olaf Scholz.

Az ukrán hadsereg feltétel nélküli támogatására tett ígéretet Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken, amikor dán hivatali kollégájával, Troels Lund Poulsennel együtt részt vett a német harckocsik irányítására kijelölt ukrán katonák kiképzésén, a szászországi Klietz katonai bázison.

„Kiállok (az ukránok) mellett, és a legmélyebb meggyőződéssel mondom újra és újra: minden lehetséges módon támogatni fogjuk Ukrajnát, ameddig csak szükséges”

– jelentette ki Pistorius a kelet-németországi Klietz katonai kiképzőbázison tett látogatása során.

A Németország és Dánia között létrejött kormányközi egyezmény keretében a klietzi bázison képzik ki azokat az ukrán katonákat, akiknek feladata a Leopard 1-es és Leopard 2-es típusú harckocsik irányítása lesz a fronton.

Troels Lund Poulsen kedden jelentette be, hogy Dánia minden korábbinál nagyobb összegű, 1,7 milliárd dán korona (85 milliárd forint) értékű katonai támogatást nyújt Ukrajnának.