Miről szólnak az újabb szankciók?

Az új szankciós csomag már a látszat szintjén sem Oroszországról szól, hiszen az orosz gazdaság nyilvánvalóan nem fog meggyengülni attól, hogy az unió felfüggeszt egy működésen kívüli vezetéket vagy hogy harmadik országok vállalatai tiltólistára kerülnek. Ahogyan az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az amerikai látogatása óta várható volt, Brüsszel teljesíti Joe Biden elnök és az amerikai baloldal kérését, azaz megkezdené az érzékenyebb kereskedelmi kapcsolatok tartós felszámolását a keleti blokkal – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

Körvonalazódik az Európai Unió tizenegyedik szankciós csomagja Oroszországgal szemben. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint Brüsszel tervezett intézkedései már a látszat szintjén sem Oroszország meggyengítéséről szólnak. A szakértő azt azonban jó hírnek nevezte, hogy a nukleáris energia kikerült az elképzelések közül.

„Ez az eredmény leginkább Magyarországnak köszönhető, hiszen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször is jelezte: hazánk mindaddig vétózni fog, amíg a csomag nukleáris együttműködésre vonatkozó szankciókat tartalmaz” – emlékeztetett a közösségi oldalán Hortay Olivér. Igaz – tette hozzá –, a vita továbbra sem tekinthető lezártnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az uniónak az atomenergetikai együttműködések területét is szankcionálnia kell. Ráadásul a tiltást szorgalmazó uniós országok – Lengyelország és a balti államok – már harmadszorra (egyre növekvő intenzitással) próbálkoztak az intézkedés bevezetésével, így nem valószínű, hogy a jövőben letesznek törekvésükről.

Az üzletágvezető szerint rossz hír, hogy a tervezet három olyan új irányt is tartalmaz, melyek súlyos következményekkel járnának. 

Valójában az olajembargó hatásai – a kereskedők tartalékképzése és az alacsony kereslet miatt – egyelőre csak részben jelentkeztek az unió üzemanyagpiacán. Az igények nyári emelkedése, valamint a gazdasági aktivitás növekedése miatt viszont könnyen előfordulhat a következő hónapokban, hogy Európának hirtelen nagy szüksége lesz a vezetékágra – magyarázta. Emellett a büntetőintézkedés hiába nem érintené a – hazánkat is ellátó – déli ágat, kiszámíthatatlan, hogy a döntés milyen reakciókat vált ki Oroszország (vagy Ukrajna) részéről. Nem zárható ki, hogy a tiltással a teljes vezeték veszélybe kerülne, ami az egész régiónk ellátását ellehetetlenítené.

A tervek szerint a meglévő büntetőintézkedések megkerülésének akadályozása érdekében Brüsszel harmadik országok vállalataira is kiterjesztené a szankciókat. Sajtóhírek alapján kínai, török, örmény, kazah és kirgiz cégek is érintettek lennének.

„A döntés beláthatatlan következményekkel járna, hiszen teljesen kiszámíthatatlan, hogy az érintett országok (különösen Kína és Törökország) hogyan reagálnának. Könnyen elképzelhető, hogy a meggondolatlan lépés eddig békepárti országokat vonna be a háborúba – Oroszország mellett. Ezentúl a szankciók megkerülése – megkérdőjelezhető módon ugyan, de – mérsékli a büntetőintézkedések kárát az unióban” – ismertette az üzletágvezető. Szerinte ha ez megszűnne, Európa a mostaninál is sokkal súlyosabb gazdasági kihívásokkal szembesülne.

Brüsszel több alapanyag esetében – például acéltermékek, fa és faáruk – szigorítaná a hatályos importtilalmat úgy, hogy a harmadik országokból érkező szállítmányoknál is bizonyítani kellene, hogy azok nem orosz eredetűek. Nem világos, hogy ezt technikailag hogyan lehetne megvalósítani.

„Ha technikailag sikerül is megoldani, annak óriási adminisztratív költségei lesznek, ami megemeli a – szankciók miatt egyébként is rendkívüli dráguláson átesett – termékek árát. Az érintett alapanyagok ráadásul leginkább az építőipar teljesítményét korlátoznák, ami több okból is rendkívüli problémákat okozna” – hangsúlyozta.

A jelen állás szerint Ukrajna újjáépítését részben az Európai Unió fogja finanszírozni. Ha az alapanyagok ára nő, Ukrajna újjáépítésének költségei – és ezzel a közösség terhei is – megemelkednek – emelte ki Hortay Olivér.

Az Európai Bizottság kiemelt prioritású célja az orosz energiától való mielőbbi függetlenedés, amihez rövid idő alatt rendkívüli volumenű új infrastrukturális beruházásokra lesz szükség. Ha az alapanyagok (például acéltermékek) ára nő, az nemcsak a beruházások költségét emeli meg, de a kellő kapacitások kiépítését is ellehetetleníti, amivel a jelenlegi energiaellátási válság tartóssá válhat.

„Összességében a legnagyobb változás, hogy az új csomag már a látszat szintjén sem Oroszországról szól, hiszen az orosz gazdaság nyilvánvalóan nem fog meggyengülni attól, hogy az unió felfüggeszt egy működésen kívüli vezetéket vagy hogy harmadik országok vállalatai tiltólistára kerülnek. Ahogyan az az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen amerikai látogatása óta várható, Brüsszel teljesíti Joe Biden elnök és az amerikai baloldal kérését, azaz megkezdené az érzékenyebb kereskedelmi kapcsolatok tartós felszámolását a keleti blokkal. Csakhogy Brüsszel erre egyetlen európaitól sem kapott felhatalmazást” – tette hozzá azt üzletágvezető.

A Szent István Intézet kutatása szerint az emberek fele képtelennek tartja az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát.

– A magyarok többsége elutasítja az Európai Unió szankciós politikáját és elégedetlen EU jelenlegi vezetésével – derül ki a Szent István Intézet reprezentatív kutatásából, amelyet a május 9-i Európa-nap alkalmából készítettek a Nézőpont Intézet megbízásával.

Az intézet emlékeztet, hogy a szomszédunkban, több mint egy éve dúló háború az Európai Unió eddigi történelmének talán legsúlyosabb krízise, ezért fontos tudni, hogy a magyar emberek miként ítélik meg annak uniós szintű kezelését. A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek kilenc százaléka teljes mértékben egyetért, 13 százalék pedig inkább egyetért a háborúra adott uniós válaszokkal, a szankciókkal és a fegyverszállításokkal.

– írták.

Megjegyezték, hogy a nemek és anyagi helyzet szerint nincs jelentős különbség az emberek véleményében, korosztályos szempontból pedig megállapítható, hogy a 40–49 és 50–59 éves középkorú, aktív korcsoport körében a legnagyobb az uniós megoldások elutasítottsága. Kiderült továbbá, hogy településtípus szerint mérhető a legmarkánsabb különbség az országban: a budapestieknek csak 35 százaléka utasítja el teljesen a szankciókat és fegyverszállításokat, míg ugyanez az érték más városok esetében 55 százalék, a községekben pedig csaknem kétharmados (62 százalék) arányt mutat.

Az emberek biztonságérzetét firtató kérdés kapcsán megállapították, a válaszadók fele-fele arányban érzik képesnek, illetve képtelennek az Európai Uniót arra, hogy megvédje polgárai biztonságát. Emellett a megkérdezettek meglehetősen magas, 11 százaléka nem tudott vagy nem akart választ adni az eldöntendő kérdésre. Kiemelték, hogy a nemlegesen válaszolók magas száma azt jelzi, hogy tapintható bizalmi válság van az Európai Unió hatékony és polgárait szolgáló működése és kompetenciája kapcsán.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a budapestiek bíznak a legjobban az uniós képviseletben (51 százalék), míg a városokban élők 43 százaléka, a községekben lakóknak pedig 44 százaléka érzi csak ugyanezt. A legbizakodóbb a 18–29 éves korosztály, esetükben 56 százalék vélekedik úgy, hogy képes megvédeni polgárait az unió, míg az 50–59 évesek a legszkeptikusabbak ebben, náluk 37 százalék gondolja ugyanezt. A kutatás szerint az Európai Unió jelenlegi vezetésével a megkérdezettek 36 százaléka inkább vagy teljesen elégedett, 54 százalék pedig elégedetlen. 

– ismertették. 

Kiderült, hogy a megkérdezettek tíz százaléka nem tudott vagy nem akart felelni a kérdésre. A kutatás eredménye szerint a magyar emberek mintegy negyven százaléka azt vallja, hogy elengedhetetlenül fontos a kereszténység Európa jövője szempontjából, további negyven százalék szerint pedig közepesen vagy nagyon fontos ugyanez. A válaszadók tíz százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tartja fontosnak Európa jövője szempontjából a kereszténységet, nyolc százalék pedig csak kevéssé gondolja fontosnak azt.

– Mindez azt tükrözi vissza, hogy a szekularizált Európában, négy évtized kommunista vallásellenesség után is tudatában van a megkérdezettek négyötöde annak, hogy a keresztény alapokon fejlődő és szerveződő Európa a jövőben sem nélkülözheti identitása ezen alapvető részét, nem szakadhat el a kereszténység lelki-szellemi-kulturális és morális örökségétől – állapította meg a Szent István Intézet.