POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostBonyolult kérdés.
Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország - jelentette ki a Költségvetési Tanács (KT) elnöke csütörtökön, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, Székesfehérváron.
Megosztás FacebookonKüldés MessengerenTovábbi lehetőségek
ÍGY MAGYARÁZKODIK AMERIKA A PUTYIN ELLENI TÁMADÁS UTÁN
Kovács Árpád A világ- és a magyar gazdaság államháztartás pozíciói és kilátásai 2023 tavaszán címmel megtartott előadásában arról beszélt, hogy a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de2024 NYARÁRA 3 SZÁZALÉK KÖRÜLIRE ESHET, MIKÖZBEN AZ ÁLLAMADÓSSÁG JÓVAL 70 SZÁZALÉK ALÁ CSÖKKEN JÖVŐ ÉV VÉGÉRE, ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY IS 2,9 SZÁZALÉK KÖRÜL ALAKULHAT.
Előrejelzésében rámutatott, hogy a magyar GDP idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5-4 százalék közötti növekedést mutathat, míg az év végére 10 százalék alá csökkenő infláció mellett 2024-ben sokkal jobb inflációs környezet várható.
Illusztráció
FORRÁS: PHOTONONSTOP/FREDERIC SOREAU
Az elnök megemlítette, hogy Magyarország az egy főre jutó GDP alapján jelenleg az uniós rangsor alsó harmadának elején áll, megelőzi többek között Portugáliát és Szlovákiát, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe.
Kovács Árpád elmondta, hogy
2020 ÓTA MAGYARORSZÁG NOMINÁLIS GDP-JE EMELKEDIK, NEM CSAK AZ INFLÁCIÓS HATÁSOK, HANEM A VOLUMENBŐVÜLÉS MIATT IS. IDÉN 78 EZER MILLIÁRD FORINT LESZ A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK- tette hozzá.
Az állam szerepe jelentős a beruházásoknál, amely most mérséklődést mutat, ugyanakkor az áremelkedések miatt értéket tekintve nagymértékben emelkedik. Szintén emelkedés tapasztalható a járműgyártás és a turizmus területén - mondta a KT elnöke.
Melyek az euróövezeti csatlakozás feltételei?
Az euróövezeti csatlakozás feltételéül úgynevezett konvergenciakritériumokat szabnak, melyek garanciát jelentenek arra, hogy az érintett tagállamok készen állnak az euró bevezetésére, és csatlakozásuk sem saját magukra, sem a teljes euróövezetre nézve nem fog gazdasági kockázatokat előidézni.
Az euróövezeti csatlakozás gazdasági kritériumai azt hivatottak biztosítani, hogy egy ország képes legyen beilleszkedni az euróövezet monetáris rendszerébe. Az Európai Tanács oldalán a következő összefoglaló áll a gazdasági konvergenciakritériumokról.
Négy gazdasági konvergenciakritérium létezik:
1. Árstabilitás
Az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját.
2. Rendezett és fenntartható államháztartás
Az ország nem állhat túlzotthiány-eljárás alatt.
3. Árfolyam-stabilitás
A tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) anélkül, hogy pénznemének árfolyama erőteljesen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól, továbbá hogy pénznemének az euróval szembeni középárfolyamát ugyanebben az időszakban lejjebb szállítaná.
4. Hosszú lejáratú kamatlábak
A hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát.
Pénzbírságra számíthatnak Horvátországban azok a vállalkozók, akik a megadott határidőn belül nem állítják vissza az áraikat az euró bevezetése előtti szintre - jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő még januárban. A bejelentés előzménye - erről itt írt az Origo -, hogy Horvátországban idén január 1-jével hivatalos fizetőeszközzé vált az euró, ám az árak átváltásakor a kereskedők egy része indokolatlanul megemelte árait, amit a kormány nem fogad el, és azt szeretné, ha a kereskedők kivezetnék ezeket az árnöveléseket.
A horvát kormányfő rámutatott: az indokolatlan áremelések csökkentették az állampolgárok vásárlóerejét, míg az amúgy is magas infláció további növelése kárt okozott a gazdaságnak.
Emlékeztetett, hogy a kormány a múlt héten megbízta a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséget, valamint az adó és vámhivatalt, hogy küldjön ellenőröket a terepre.
AZ ÁRAK VISSZAÁLLÍTÁSÁRA PÉNTEKIG SZABOTT HATÁRIDŐT A KABINET.
Plenkovic szerint számos vállalkozás azonnal reagált a kormány üzenetére, és korrigálta az árakat a december 31-i szintre, ami "jó és példaértékű jelzés". Ugyanakkor figyelmeztetett: amennyiben egyesek továbbra is megsértik a kormány által elfogadott következtetéseket, a kabinetnek még számos eszköz áll rendelkezésére, hogy megvédje az állampolgárokat. Ez esetben a termékek árának befagyasztását, az energiaválság enyhítését célzó támogatások felfüggesztését és az adók emelését említette, de további mélyreható adó- és vámellenőrzéseket is bejelentett.
Rámutatott:
AZ ILLETÉKES SZOLGÁLATOKHOZ TOVÁBBRA IS SZÁMOS FOGYASZTÓI PANASZ ÉRKEZIK, EGYBEN FELSZÓLÍTOTTA AZ ÁLLAMPOLGÁROKAT, HOGY TOVÁBBRA IS TEGYENEK BEJELENTÉST MINDERRŐL.
"Ebben a válságos időszakban szükség van társadalmi felelősségvállalásra és szolidaritásra, és olyan magatartásra, amely nem haszonleső, hanem ésszerű"- hangsúlyozta a kormányfő.
Szabad piac? Abszolút igen. Vállalkozói szabadság? Megint igen. De ebben a helyzetben a társadalmi szolidaritás az, amit nem lehet megkerülni"- mondta Plenkovic.
Emberek várakoznak egy zágrábi bank előtt, hogy euróra váltsák a kunájukat 2022. december 30-án, az euró bevezetése előtt.
FORRÁS: MTI/EPA/ANTONIO BAT
Úgy értékelte: a kormány jóhiszeműen járt el, és senki nem számolt azzal, hogy egyes vállalkozók a logikával ellentétes magatartást tanúsítanak, ami szavai szerint bizonyos módon megkérdőjelezi realitásérzéküket, tekintettel arra, milyen időket élünk.
Vedrana Filipovic Grcic a fogyasztóvédelmi főfelügyelőségtől a kormány pénteki ülésén elmondta: az év elején összesen 696 ellenőrzést végeztek, ezek közül 178 esetben állapítottak meg indokolatlan áremelést, és 67 esetben az euró bevezetéséről szóló törvény rendelkezéseinek megsértését. Azaz a vizsgált gazdasági egységek 30 százalékánál találtak szabálysértéseket.
Ami a drágulásokat illeti jelezte: a pékáruk ára átlagban 15-30 százalékkal emelkedett. Drágább lett a csirke- és a pulykahús, a víz, az üdítőital és a tojás is, átlagban 13 százalékkal. A legnagyobb mértékű árnövekedéseket a fodrász és kozmetikai szalonokban rögzítették az ellenőrök, ezek mértéke 20-tól 50 százalékig terjedt. A vendéglátóegységek átlagban 13 százalékkal emeltek az árakon, kivételes esetekben 43 százalékot is.
Kijelentette: mostantól az ellenőrök minden megállapított indokolatlan áremelés esetén a fogyasztóvédelmi törvényben foglaltak szerint járnak el, amely tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.
A SZABÁLYSÉRTÉST MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLY LEHETŐVÉ TESZI A PÉNZBÍRSÁG KISZABÁSÁT IS, AMELY A JOGI SZEMÉLYEK ESETÉBEN 1300 EURÓTÓL 26 EZER EURÓIG, TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ESETÉBEN - BELEÉRTVE AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKAT IS - 660 EURÓTÓL 2000 EURÓIG TERJED- mondta Filipovic Grcic.
Akkor jöhet el reálisan az euró bevezetésének ideje, amikor elérjük vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó uniós GDP-átlag 90-95 százalékát – erről is beszélt Nagy Márton az Indexnek adott interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy az euró bevezetését hosszú távon kell vizsgálni.
Szerinte tagadhatatlan, hogy a válságkezelésben valóban lenne kedvező hatása az eurónak, de a kormány nem emiatt ódzkodik tőle, hanem mert
az önálló monetáris és felügyeleti politika segítheti a gazdaság felzárkóztatását.
Aki szerint be kellene lépni az euróövezetbe, az alapvetően arra gondol, hogy így könnyebb lenne kezelni a válságokat. Ebben van igazság, de az euróval akkor is együtt kell élni, amikor nincsenek krízisek, innentől pedig ez már versenyképességi kérdés.
Ferihegyi reptér visszavásárlása
A Budapest Airport visszavásárlásának kérdéséről azt mondta, hogy a reptér nemzetstratégiai kérdés, ezért óriási hiba, de talán bűn is, hogy a Gyurcsány-kormány külföldi kézbe játszotta át. Ezt helyre kell hozni, ki kell javítani. „Azt a feladatot kaptam, hogy én tárgyaljak a repülőtér megvásárlásáról. Elkezdődtek az egyeztetések, amelyek jelenleg is zajlanak, de ezzel kapcsolatban többet egyelőre nem oszthatok meg. Legfeljebb annyit árulhatok el, hogy a Vodafone-ügyletnél a Budapest Airport nagyobb falat” – fogalmazott.
Magyar élelmiszeripar
Nagy Márton arról is beszélt, hogy minden magyar állampolgár megérdemli, hogy jó minőségű, megfizethető árú hazai termékekhez jusson hozzá. Ennek garanciáját, alapvető feltételét a magyar élelmiszeripar fejlesztésében látja. A kabinet célja a teljes vertikális integráció elérése, azaz a piac megszervezése a termeléstől a kereskedelemig.
Minden termékszegmensben legyen legalább egy-két vagy akár több exportképes vállalkozás.
Új exportpiacokra kell betörni, folyamatosan pozíciókat szerezni, fejleszteni a termelői kapacitásokat és a megfelelő tőkeerő elérése után kifektetni. Ezeket a törekvéseinket jelentősen támogatják mind a nemzeti, mind az uniós források, azonban az nem vitás, hogy sebességváltásra van szükség. Ezért is emelte meg a kormány a maximális, 80 százalékos szintre az uniós agrárpolitikához kapcsolódó nemzeti kiegészítést a mezőgazdaság mellett az élelmiszeripar esetén is. Emellett célzott beruházásfinanszírozási csomagokat dolgoznak ki az élelmiszeripar részére.
Baross Gábor Hitelprogram
A Baross Gábor Hitelprogram (BGH) az egyik legfontosabb lépés afelé, hogy az idén a magyar gazdaság elérje a 1,5 százalékos GDP-növekedést és fennmaradjon a teljes foglalkoztatottság. Hitelezés nélkül nincs növekedés. A program 700 milliárd forintos kerete a február 1-jei indulás után egy hónappal szinte teljesen kimerült. A forgóeszközhöz kapcsolódó kölcsönigények benyújtását ezért fel kellett függeszteni a hét elején, a beruházási hitelek esetén pedig nagyon kevés szabad keret maradt. Több mint ezer vállalat jelentkezett a programra 13 bankon keresztül. Eközben kidolgozták és a kormány már elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogram részleteit (BGT) is. A 600 milliárd forintos projektnek három lába lesz: ingatlan- és értékpapíralapokba való bevásárlás, a jelenlegi állami alapokra történő ráemelés és új alapok indítása. A részletekről a következő napokban adnak tájékoztatást.
Forintárfolyam
A gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette, hogy az energiaárak csökkenése miatt stabilizálódik a forint árfolyama is. Szerinte ha az energiaárak nem estek volna vissza, bármekkora is az alapkamat, feltehetően az árfolyam nem stabilizálódik. Az energia ugyanis a kulcs, a gyökere a problémának. A jegybanki kamatpolitika is fontos, de nem döntő ebben a kérdésben.
A szankciós infláció ellen más felfogással, unortodox eszközökkel kell küzdeni.
„Csak reménykedem abban, hogy az MNB mihamarabb elkezdi a kamatok csökkentését, és nem a túlzott óvatosság győz” – jegyezte meg. Rámutatott, hogy a 18 százalékos nominális kamat és a mai, 5-7 százalékos reálkamatok rendkívül megterhelők a gazdaság számára.
Extraprofitadó
„Már bocsánat, azt mindenki tudja, hogy az ural és a brent típusú olaj között a különbség békeidőben 5 dollár volt, most pedig 40. A bankrendszerben ugyanez észlelhető, 18 százalék az effektív kamat, miközben a betéti kamatok általában 1-2 százalékon maradtak” – reagált annak kapcsán, hogy milyen határidővel szűnhet meg itthon az extraprofitadó. Ez a teher addig biztosan marad, amíg ezek a körülmények nem konszolidálódnak.
Ripost hírek
