Mi várható a mai görög választásokon?

Az elmúlt időszak az Új Demokrácia vezette kormány botrányaitól volt hangos: a kormányzat megfigyelte többek között a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, de az is előfordult, hogy titkos megbeszélést folytatott a szaúdiakkal a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezéséről. Mindemellett a társadalmat a februárban történt vonatkatasztrófa is megrázta, országszerte ezrek tüntettek a vasúttársaság és a kormány ellen, a vasutasok pedig sztrájkot hirdettek.  A hirado.hu sok részletet összeszedett.

Az Új Demokrácia elnöke, Kiriákosz Micotákisz vezette kormány hivatala alatt számos nehézséggel kellett szembenéznie, mely időszakot a demokráciát erősen aláásó botrányok is tarkították, így különösen érdekes lehet milyen eredményeket hoz a vasárnapi görög parlamenti választás.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök uniós csúcstalálkozóra érkezik Brüsszelbe, 2023. március 23-án (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

Lehallgatási botrány: ellenzéki pártvezetőt is megfigyelt a kormány

A görög társadalmat az elmúlt évben telefonlehallgatásokkal kapcsolatos botrány rázta meg, mely során politikusokat – többek között az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) pártjának vezetőjét, Níkosz Andrulakiszt – és újságírókat hallgatott le a jelek szerint a görög kormány a Predator elnevezésű kémprogram segítségével.

A helyzetet a jelenlegi miniszterelnök azzal tetézte, hogy – míg korábbi nyilatkozata szerint nem tudott a szocialista párt vezetőjének megfigyeléséről –, a május 10-én megtartott pártvezetői vitán már arról beszélt, tudja, hogy miért figyelték meg Andrulakiszt, azonban a politikus nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.

A lehallgatásokhoz használt kémprogram minden alkalmazáshoz hozzáfér a célpont mobiltelefonján, beleértve üzeneteket, fényképeket, valamint jelszavakat is, továbbá a készülék kamerája és mikrofonja felett át tudja venni az irányítást.

Az ügy kivizsgálására létrejött uniós PEGA vizsgálóbizottság megállapította, hogy a Predator kémprogramot politikusok, újságírók és állampolgárok ellen használták fel, továbbá a technológiát a görög kormány még más országokba, többek között Madagaszkárra és Szudánba is eljuttatta.

Vonatkatasztrófa Lárisza város közelében, Görögországban 2023. március 1-jén (Fotó: EPA/Achilleas Chiras)

Ötvenhét halálos áldozata volt Görögország eddigi legnagyobb vasúti katasztrófájának

Február végén halálos vonatbaleset történt Lárisza város közelében, amely 57 áldozatot követelt, több százan pedig megsérültek. A vasúti szerencsétlenség – amelyet egy személyvonat és tehervonat ütközése okozott, mivel ugyanazon a vágányon haladtak – komoly tüntetési hullámot váltott ki országszerte, a megmozdulásokhoz a vasutasok is csatlakoztak. A demonstrálók mindamellett, hogy megemlékeztek a baleset áldozatairól, az infrastruktúra felújítását követelték az államtól, szerintük ugyanis a fejlesztések elmaradása szerepet játszott a katasztrófa bekövetkezésében.

Tüntetők vonultak az utcára az 57 ember életét követelő halálos vonatszerencsétlenséget követő 24 órás országos sztrájk alatt az észak-görögországi Szalonikiben 2023. március 8-án (Fotó: EPA/Achilleas Chiras)

A kormány emberi mulasztásnak tulajdonította történteket, azonban a vasúti dolgozók szakszervezetei hangsúlyozták, a szerencsétlenség a hiányos biztonsági rendszerek és a létszámhiány miatt elkerülhetetlen volt. A balesettel összefüggésben Lárisza város pályaudvarának állomásfőnökét őrizetbe vették.

A tragédia kapcsán Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök elismerte, hogy a biztonsági intézkedések és az automatizált ellenőrző rendszer hiánya okozhatta a balesetet – miután a mindenkori görög kormány az elmúlt húsz évben elhanyagolta a vasútfejlesztéseket –, továbbá bocsánatot kért az áldozatok családtagjaitól.

A vonatbaleset áldozatainak hozzátartozói azonban további lépéseket tesznek az ügyben, 17 személy ellen nyújtottak be keresetet, akik közt a görög miniszterelnök is szerepel

a török Anadolu hírügynökség értesülései szerint.

A vonatszerencsétlenséget követő tüntetés Athén központjában, Görögországban 2023. március 16-án. A görög magán- és közszféra szakszervezetei 24 órás országos sztrájkot hirdettek, követelve a február 28-i halálos tempi vonatbaleset felelőseinek felelősségre vonását (Fotó: EPA/Orestis Panagiotou)

Elharapódzó rendőri erőszak

A vonatszerencsétlenség miatt március elején mintegy kétezer diák vonult végig a görög fővároson, és egyperces néma csenddel emlékezetek meg az áldozatokról az athéni parlament előtt, majd a kormány lemondását követelték. Diákok tüntettek mindemellett Lárisza és Szaloniki városában is.

Azonban a csendes virrasztásnak indult tüntetés zavargásba csapott át, melynek következtében a résztvevők összetűzésbe kerültek a rohamrendőrökkel.

A hatóságoknak könnygázt kellett bevetniük, hogy megfékezzék az indulatokat. A rendőrség a demonstráció kezelésével kapcsolatban számos kritikát kapott, mely szerint indokolatlan erőszakot alkalmaztak tüntetőkkel szemben. Az egyik ilyen eset során a motoros rendőrök egy csoport békés tüntető elé petárdákat dobtak.

A rendőrség korábban is a bírálatok össztüzébe került, többek között a Sziriza baloldali párt azzal vádolta meg a kormánypártot, hogy hagyja, hogy a rendőrséget szervezett bűnbandák irányítsák.

Mindemellett a görög ombudsman adatai azt mutatják, hogy fokozódott az elégedetlenség a rendőri tevékenység tekintetében, ugyanis 2019-hez képest három év alatt a rendőrséggel szembeni állampolgári panaszok száma 50 százalékkal emelkedett, és 14 százalékkal nőttek a rendőri fellépésekkel kapcsolatos incidensek is.

Rohamrendőrök próbálják elkerülni a tüntetők által dobott Molotov-koktélt a halálos vonatszerencsétlenséget követő tüntetés végét követő összecsapások során Athén központjában, Görögországban 2023. március 16-án (Fotó: EPA/Yannis Kolesidis)

„A rendfenntartó erők politikai, valamint természetes, operatív vezetése által megütött hangnem kétségtelenül fontos szerepet játszik a panaszok számának növekedésében” – mondta Andreasz Pottakisz, a görög ombudsman munkatársa a Politico lapnak. Pottakisz szerint

a kormány hozzáállása a rendőrséghez túlságosan elnéző, és a rendőrök félreértelmezhetik, ezért pedig azt gondolhatják, hogy szabad kezet kapnak arra, hogy azt tegyenek, amit akarnak.

Mi a legkomolyabb bűncselekmény Görögországban? A rendőrség állapota – ezt állítják az ellenzéki politikusok, akik a biztonságot és a bűnüldözést helyezik a középpontba az e hónapban esedékes országos választások előtt.

„A görög rendőrség a bűnözés elleni küzdelem helyett a bűnözéssel működik együtt” – mondta Aléxisz Cíprasz, a Sziriza vezetője, hozzátéve, hogy „a görög maffia a rendőrségen belül van”.

A görög rendőrségnél hosszú múltra tekint vissza a korrupció és a túlzott rendőri erőszak alkalmazása, de mióta a konzervatív Új Demokráciát 2019-ben megválasztották – legalábbis részben a törvény és rend programja alapján –, a panaszok megugrottak.

A közelmúltban egy halálos áldozatokat követelő vonatszerencsétlenség utáni tüntetéseken a rendőrséget azzal vádolták, hogy indokolatlanul erőszakot alkalmazott a békés demonstrációkon. Az egyik esetben rendőrök motoron száguldottak egy csoport békés tüntető felé, és petárdákat dobtak a lábuk elé.

A panaszok száma egyre csak nő

A görög ombudsman előzetes adatai szerint 2022-ben a rendőrséggel szembeni állampolgári panaszok száma 50 százalékkal nőtt 2019-hez képest, és 14 százalékkal nőttek a rendőri fellépésekkel kapcsolatos incidensek.

„A rendfenntartó erők politikai, valamint természetes, operatív vezetése által megszabott hangnem kétségtelenül fontos szerepet játszik a panaszok számának növekedésében – mondta Andreas Pottakis, a görög ombudsman munkatársa a Politico lapnak. Pottakis szerint a kormány hozzáállása a rendőrséghez túlságosan elnéző, és a rendőrök félreértelmezhetik, ezért pedig azt gondolhatják, hogy szabad kezet kapnak arra, hogy azt tegyenek, amit akarnak.

A kormány négy évvel ezelőtti hivatalba lépése után az egyik első feladata az volt, hogy újjáélesztette a rendőrség motoros egységét, amelyet az előző Sziriza-kormány alatt az emberi jogok megsértése miatt feloszlattak. Az 1500 újonc közül sokakat a katonai különleges erők soraiból hívtak be, megkerülve ezzel a rendőrakadémiát.

Motoros rohamrendőrök próbálják szétoszlatni a tüntetőket a görögországi vonatszerencsétlenség 57 áldozatának tiszteletére rendezett tüntetés vége utáni összecsapások során Athén központjában (Fotó: EPA/Orestis Panagiotou)

Az Új Demokrácia azon törekvése, hogy létrehozza az első egyetemi rendőrséget Európában, szintén kudarcot vallott. A különleges egységet ezer rendőrrel szeptemberben állították fel, de még mindig nem tette be a lábát az egyetemekre. Az ötlet annyira népszerűtlen, hogy azon ritka alkalmakkor, amikor az egység tisztjei egyetemek közelébe merészkedtek, rohamrendőrök kísérték őket. A rendőrség megerősítette, hogy mintegy 600, az egyetemi rendőrségnek szánt rendőrt már áthelyeztek más osztályokra.

Itt érdemes megemlíteni, hogy

a múlt hónapban egy rendőr a főváros központjában lévő Athéni Közgazdasági Egyetem előtt a levegőbe lőtt fegyverével, amikor összecsapott a rendőrség a csuklyás, maszkos fiatalokkal.

Takis Theodorikakos belügyminiszter szerint azért történtek ilyen incidensek, mert a választások előtti időszakban egyesek politikai zűrzavart akartak előidézni.

Hatalommal való visszaélés

A görög rendőrséget azzal is vádolták, hogy erőszakhoz és megfélemlítéshez folyamodik, hogy akadályozza a tüntetésekről és az ország szigetein kialakult menekültválságról tudósító újságírókat.

„Vannak olyan eseteink, amikor a rendőrök letartóztatnak, sőt, ügyvédeket és újságírókat vetkőztetnek le, vagy megalázzák őket, még akkor is, ha szakmai kilétüket tudatják” – mondta Pottakis. A görög ombudsman munkatársa szerint főleg a fiatalok kerülnek célkeresztbe.

A Politico cikkében azt is felidézik, hogy tavaly decemberben egy 16 éves roma fiú meghalt, a rendőrök fejbe lőtték, miután fizetés nélkül ment el egy benzinkútról.

Továbbá egy 19 éves lány jelentette, hogy tavaly két rendőr megerőszakolta őt egy kapitányságon, akik filmre vették tettüket a központi rendőrkapitányságon. Az érintett rendőrök azt állították, hogy az aktus közös megegyezésen alapult. A két rendőrt a vizsgálat lezárultáig felfüggesztették.

„Egyik fiaskóból a másikba tartunk” – mondta Christos Spirtzis, a Sziriza parlamenti képviselője, aki azt nehezményezte, hogy nincsenek belső vizsgálatok, és a tetteseket nem vonják felelősségre.

Azonban a Politico cikke szerint ilyen vizsgálatokat már indítottak. Januárban a legfelsőbb bíróság ügyésze, Isidoros Dogiakos és Theodorikakos belügyminiszter vizsgálatot rendelt el a magas rangú rendőrtisztviselők és a maffia tagjai közötti kapcsolatról, miután kiszivárgott beszélgetésekből kiderült, hogy a bandavezérek arról tárgyaltak a rendőrökkel, hogy zavartalanul folytathatják tevékenységüket.

Nem ez volt az első olyan jelentés, amely a rendőrséget a szervezett bűnözéssel hozta összefüggésbe.

Aktív és nyugdíjazott rendőröket a maffia tagjaival együtt széles körű korrupcióval vádolnak, és a bűnszervezet állítólag 900 vállalkozást – a kluboktól a bordélyházakig és kaszinókig – érintő védelmi rendszert működtet, amelynek forgalma legalább havi egymillió euró.

A Reporters United nevű oknyomozó weboldal feltárta, hogy a zsarolásban érintett egyik tisztviselőt az attikai biztonsági hivatal igazgatójává léptették elő, ami a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb pozíciója. A rendőrség később közölte, hogy nem tudott a tisztviselő ellen felhozott vádakról.

„Az állampolgárok bizalmi kapcsolata a rendőrséggel megszakad, ha az esküjüket megszegőket nem büntetik meg” – mondta a már korábban említett görög ombudsman munkatársa.