Már 4 millió ukrán él az Európai Unióban

Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől március végéig 3 888 345 ukrajnai állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

A jelentés szerint a háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország (1 067 755) biztosította a legtöbb ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 27 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (976 575; 25 százalék), majd Csehország (325 245; 8 százalék) követte.

A márciusi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest 3 százalékkal, azaz 116 930-rel csökkent az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma. A legnagyobb csökkenést Csehországban figyelték meg, ahol 122 585-tel kevesebb ilyen végzést adtak ki februárhoz képest. Jelentősebb csökkenést továbbá Svédországban (-23 635) és Lengyelországban (-17 180) figyeltek meg. A korábbi hónapokhoz képest azonban növekedést regisztráltak Németországban (+33 125), Olaszországban (+7430) és Romániában (+6640) is.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (30,9), Észtországban (27,8), Lengyelországban (25,9), Litvániában (24,2) és Bulgáriában (22,5) volt a legnagyobb, uniós szinten ez az adat 8,7.

Az ideiglenes védelemben részesülők 47 százalékát nők, 35 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 18 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki. A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 30 585 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Harci repülőkkel és drónokkal támadták az ukrán városokat, és rakétazáport zúdítottak az ukrán katonák állásaira az orosz csapatok hétfőre virradóra. Az oroszok újult erővel támadnak Bahmutnál is – egy utolsó kísérletet tesznek arra, hogy a győzelem napjára, azaz május kilencedikére elfoglalják a donyecki várost.

Felsorakoztatták a harckocsikat, fellobogózták és feldíszítették a Vörös teret – szinte minden készen áll a keddi, győzelem napi ünnepségre Moszkvában. Csak a Wagner-magánhadsereg által ígért, bahmuti győzelem hiányzik még. És a biztonságérzet, amelynek hiányát az orosz fővárosban leginkább a szokásosnál is szigorúbb rendőri ellenőrzések jelzik.

Moszkvában idén is megrendezik a katonai parádét. De a Kreml elleni dróntámadás miatti félelemekre hivatkozva több vidéki városban lefújták a hasonló felvonulásokat, és idén csak visszafogottan ünneplik a Szovjetunió náci Németország felett aratott második világháborús győzelmének évfordulóját.

A Wagner zsoldoshadsereg egész hétvégén hevesen támadta Bahmutot. Jevgenyij Prigozsin vasárnap bejelentette: megállapodásra jutott az orosz katonai vezérkarral az emberei számára követelt utánpótlásról, így folytatja a donyecki város ostromát egészen annak bevételéig.

Az ukrán különleges erők szerint az oroszok tiltott fegyvereket vetettek be Bahmutnál, és erről felvétel is készült. A videón rögzítették, amikor orosz gépek állítólag foszforalapú gyújtóbombákat dobtak le a városra.

Moszkva ezt tagadja, ahogy a Kijev által a genfi egyezmény megsértésére vonatkozó korábbi vádakat is elutasította. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfő reggeli hadi jelentésében ugyanakkor arról beszélt, hogy katonáik folytatják előrenyomulásukat Bahmutnál. Igor Konasenkov elmondta azt is, légvédelmük 22 ukrán drónt semmisített meg vasárnap éjjel a Krím félsziget felett.

És átfogó légi-, illetve rakétatámadást indítottak több ukrán város ellen hétfőre virradóra.

Ukrán jelentések szerint Harkiv, Herszon, Mikolajiv és Odessza városát is támadás ért. A Fekete-tenger partján fekvő város ipari negyedét hatalmas lángok világították meg ott, ahol egy rakéta becsapódott – a támadásnak halálos áldozatai is vannak.

Kijev ellen drónokkal támadtak az oroszok az ukrán főváros polgármestere szerint, aki elmondta azt is: a NATO-légvédelmi rendszereknek köszönhetően a legtöbb drónt lelőtték, de így is legkevesebb öt civil megsebesült.

Elszabadult drónt lőtt le az ukrán légvédelem Kijev légterében. Az ukrán hadvezetés szerint „elvesztették az irányítást” a meghibásodott fegyver felett, ezért úgy döntöttek, megsemmisítik. Korábban orosz lövedékek miatt is megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijevben. Több ukrán régióban fokozódtak a légicsapások, miután Moszkva szerint dróntámadás érte a múlt szerdán a Kreml épületét.

Többen is megörökítették csütörtökön, ahogy egy katonai drón köröz Kijev felett. Volt, aki azt is videóra vette, ahogy az ukrán főváros légvédelmi erői megsemmisítik a távirányítású szerkezetet, amelyről később az is kiderült: nem az oroszoké volt.

Az ukrán elnök kabinetfőnöke először azt mondta, ellenséges drónt hatástalanítottak, de végül elismerték, hogy a sajátjuk volt.

A kijevi hadvezetés közlése szerint elvesztették az irányítást a meghibásodott fegyver felett, ezért megsemmisítették, még mielőtt komolyabb kárt okozott volna. Egy irodaépület azonban így is kigyulladt, amikor a drón becsapódott.

„Hosszú ideig körözött a ház felett, több kört is megtett, miközben minden irányból lőtték. Úgy nézett ki, mintha a tenger felől jött volna. Aztán elrepült egy iskola felett, annak a túloldalán csapódott be. A robbanástól az iskola ablakai és ajtói is kitörtek” – emlékezett vissza egy szemtanú.

Kijev lakóinak nemcsak a saját drónjuk miatt kellett fedezékbe vonulniuk, több orosz lövedék is megközelítette az ukrán fővárost.

Huszonnégy óra alatt több mint 90 orosz támadást jelentettek Zaporizzsja régióból, további csaknem százat pedig Herszon megyéből, de dróntámadásról számoltak be a dnyipropetrovszki Nikopol térségében is.

Az ukrán városokban azután nőtt meg a légicsapások száma, hogy az orosz hatóságok szerint egy ukrán drón robbant fel Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalánál szerdán. Az orosz elnöki hivatal terrortámadásnak nevezte a történteket, amiért megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba. Az ukránok azonban tagadják, hogy közük lett volna az akcióhoz.

A moszkvai védelmi minisztérium jelentése szerint közben újabb negyedeket foglaltak el Bahmut városában, amelynek már csak a nyugati részét tartják az ukránok.

A moszkvai tárca szerint csapataik egy nap alatt több mint kétszáz ukrán katonával végeztek a térségben.

Telenszkij fegyvergyűjtő körútra indult Nyugat-Európába

Volodimir Zelenszkij közben csütörtökön Mark Rutte holland és Alexander De Croo belga miniszterelnökkel tárgyalt Hágában. Az egyeztetésen ismét szóba került a vadászrepülőgépek kérdése. A holland miniszterelnök szerint időbe telik, de már dolgoznak partnereikkel, például Belgiummal, az Egyesült Királysággal és Dániával, hogy „lezárják” az F–16-os vadászgépekről szóló „vitát”.