A britek szerint Németország 2015-ben elvesztette az eszét

A britek szerint Németország elvesztette az eszét - idézte a német Welt 2015 szeptemberében Anthony Glees brit politológus véleményét, amikor Angela Merkel kancellár az migrációról szóló uniós szabályokon túllépve a Magyarországon rekedt migránsok befogadásáról döntött. "

Most, nyolc évvel később, a németek kezdenek "észhez térni". Erről szólt a szerdai migrációs csúcs, valamint a hónapok óta tartó vita, hogy ki állja a migránsok ellátásának költségét. A tartományi kormányok, kerületek és önkormányzatok hetek óta több pénzügyi támogatást követelnek a szövetségi kormánytól a menekültek elhelyezéséhez, ellátásához és integrációjához - írják a német lapok.

A Cicero magazin írása szerint most a valóság találkozik az ideológiával. Úgy vélik, a német területre érkező 100 migráns közül 99 nem tekinthető menekültnek. Vagy azért, mert nem tekinthetők politikailag üldözöttnek, vagy egy biztonságos harmadik országon keresztül lépetek be az országba – ami Németország esetében elkerülhetetlen –, ahol természetesen már nem kell félteni az életüket, testi épségüket. Ugyanakkor a német állam ezeket a kizáró okokat nem érvényesíti.

2022-ben az EU-ban Németországban nyújtották be a legtöbb menedékjog iránti kérelmet (226.467). Az idei év első négy hónapjában csaknem 80 százalékkal nőtt az első menedékkérelmek száma az előző év azonos időszakához képest. Az is tény, hogy az elismert menekültek jogosultak az állampolgári támogatásra. Ennek általános mértéke 502 euró egy személy számára. Két partner esetén egyenként 451 eurót fizetnek. Gyermekeknek pedig: 14-17 éves korig: 420 eurót; 6-13 éveseknek: 348 eurót; 0-5 éveseknek: 318 eurót adnak. Összehasonlításképpen: Görögországban az egyedülállók átlagos havi jövedelme körülbelül bruttó 1560 euró. Fiatal szakemberek pedig csak 800 és 1150 euró között keresnek. A kérdés továbbra is az, hogy azok a menekültek, akik először például Görögországban lépték át az EU határát, miért "kötnek ki" Németországban és miért maradhatnak. A válasz érdekes: a felsőbb közigazgatási bíróságok (Oberverwaltungsgerichte) úgy döntenek sok esetben, hogy az elismert menekülteket nem lehet visszaküldeni Görögországba, többek között azért, mert a szociális juttatások ott alacsonyak. Philipp Pruy, migrációs jogra szakosodott ügyvéd a BILD-nek nyilatkozva kifejtette: Görögországban "a menedékkérők gyakran hajléktalanok" és "bizonytalan körülmények között az utcákon élnek". Németországban viszont "garantált a tető a fejük felett" - írja a Bild nyomán a németországi  magyarok. de.

A szövetségi államok a menekültek ellátására havi átalánydíjat követeltek, emellett központi hozzájárulást az integrációs költségekre és a kísérő nélküli menekültek költségeire is. Elvárnák azt is, hogy kevesebb olyan személy érkezzen Németországba, akit már más EU-államokban regisztráltak, vagy akár menekültként is elismertek.  

Végül a tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány a berlini menekültügyi csúcstalálkozójukon nem döntöttek olyan intézkedésekről, amelyek hosszú távon korlátoznák az illegális bevándorlók beáramlását. A magas szociális juttatások továbbra is fennállnak, ezért, aki már bejutott az EU-ba, azok számára Németország a legvonzóbb célpont.
A szövetségi kormány csak további egymilliárd eurót ad a 16 államnak, a pénz azonban hamarosan elfogy. Olaf Scholz (SPD) kancellár elmondta, hogy közös munkacsoportokat hoznak létre, majd novemberben újra találkoznak.

Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter azt javasolja, hogy az Európai Unióba érkező menedékkérők kérelmeit már az EU külső határain vessék alá előzetes átvilágításnak.

A zöldpárti Cem Özdemir, aki maga is török bevándorlók gyermeke, a Neue Osnabrücker Zeitung című német napilapban szerdán megjelent interjúban kiemelte, hogy mielőbb tudni kell, ki lép be az Európai Unió területére, és meg kell vizsgálni, meddig akar itt tartózkodni.

Azokat az országokat kiemelt figyelemmel kell kísérni, ahonnan az érkező menedékkérők nagy eséllyel az EU területén maradnak – mondta a miniszter, hozzátéve hogy az európai szolidaritás nevében ezeket az embereket tovább kell küldeni azon tagállamok valamelyikébe, amelyek részt vesznek a menedékkérők szétosztási rendszerében.

„Ha azt akarjuk, hogy az Európai Unió közösen cselekedjen, akkor a déli tagállamokat nem hagyhatjuk magukra” – közölte Özdemir.

Özdemir hangot adott a német migrációs politikával kapcsolatos aggályainak, kiemelve a németországi török közösséget.

„Szeretném, ha sikerülne a külföldiekből állampolgárokat csinálni, amennyiben beszélik a nyelvünket, elismerik az alapvető törvényeinket, és itt is dolgoznak. Ebben az esetben ide tartoznak. De továbbra is az a helyzet, hogy a Németországban török szülőktől született gyermekek jelentős része nem kapja meg az állampolgárságot. Így még mindig csak hazai külföldieket teremtünk” – jelentette ki Özdemir.

A mezőgazdasági miniszter szerint Németország migrációs politikája miatt a török közössége egy része Recep Tayyip Erdogan török államfővel szimpatizál.

„Ha elég sokáig mondod az embereknek hogy nem tartozol ide, akkor úgy is fognak viselkedni” – szögezte le Özdemir.

Keményednek a frontok a német szövetségi kormány és a tartományok közötti szerdai csúcstalálkozó előtt, amely a migrációs válságról szól. A berlini kormány nem akar több pénzt áldozni a migránsok elhelyezésére és integrációjára, amit a tartományi vezetők elfogadhatatlannak tartanak. Még a kormánykoalícióban részt vevő FDP főtitkára, Bijan Djir-Sarai is gyökeres fordulatot sürget a migránspolitikában, és élesen bírálta az Angela Merkel vezetése alatt a németek nyakára hozott problémákat.

Gyökeres fordulatot sürgetett a német kormány menekültpolitikájában Bijan Djir-Sarai, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) főtitkára. A szerdán kora délután kezdődött berlini migrációs csúcs előtt

az iráni származású (Teheránban született) szabaddemokrata politikus élesen bírálta az Angela Merkel exkancellár által bevezetett migrációs politika irányvonalát is.

„Nem lesz könnyű megbeszélés, ugyanis számos felfogás létezik a migrációval kapcsolatban. Fontosnak tartom azonban, hogy egységes nevezőre jussunk, vidéken ugyanis közben sok minden történik. Erre utalnak a tartományi vezetőkkel és a polgármesterekkel folytatott beszélgetéseim” – mondta Djir-Sarai a Glomex videómegosztó felületén megjelent videóban, amelyet a Focus Online hírportál is átvett.

„Jobbá kell tennünk az adózási rendszert, hatékonyabban kell kezelnünk a migrációt, és egy olyan migrációs politikát kell kialakítani, ami összehangban van a valósággal” – jelentette ki a szabaddemokrata politikus.

Bealkonyult az Európában jelenleg követett migrációs politikának?

Djir-Sarai szerint nagyon fontos, hogy a német kormány szakítson azzal az „elhibázott” migrációs politikával, „amit immár sok éve követünk, nem csak Németországban, hanem más európai országiokban is”.

„Fontos, hogy elkerüljük azokat a katasztrofális hibákat Németországban, amelyeket a Merkel-féle migrációs politika hozott a nyakunkra”

– fogalmazott az FDP-s politikus.

A berlini migrációs csúcstalálkozó fő témája a Németországba érkező migránsok elhelyezése és integrációja lesz, valamint, hogy a kormány, illetve a tartományok milyen arányban finanszírozzák ezt. A Die Welt szerint a szövetségi kormány nem hajlandó növelni a befizetéseket, és nem is érdekelt abban, hogy visszatérjenek a fejkvóta rendszeréhez.