Három évtized után csökken az életszínvonal a vezető európai gazdaságban is...

A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) szerint 2023 márciusában a teljes német kiskereskedelmi forgalom 2022. márciusához képest reálértéken 8,6%-kal, nominálisan 0,2%-kal esett vissza. A nominális és reáleredmény közötti különbség a kiskereskedelmi árak jelentős emelkedését tükrözi.

  
30 éves negatív rekord
2023 márciusában az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 2022 márciusához képest reálértéken 10,3%-kal csökkent. Ez a legnagyobb visszaesés a mérések 1994-es kezdete óta, és az élelmiszerárak jelentős emelkedésével magyarázható. 2023 márciusában az árak átlagosan 22,3%-kal voltak magasabbak, mint 2022 márciusában. Az élelmiszerárak márciusi inflációja háromszorosával haladta meg a teljes infláció mértékét (7,4%).  

A cukor, a tej és a sajt lényegesen drágább
Az utóbbi egy évben több alapvető élelmiszer is jelentősen drágult. A cukorért például 70,9 százalékkal kellett többet fizetniük a fogyasztóknak, mint tavaly ugyanebben a hónapban. A tejtermékek és a tojás ára is jelentősen, 34,6 százalékkal emelkedett.  2020 óta a teljes tej literje 43,5 százalékkal drágult, a félkemény sajtért pedig már 59 százalékkal kell többet fizetni a fogyasztóknak.
Szakértők szerint az élelmiszerárak emelkedése továbbra is az infláció motorja. A müncheni ifo intézet felmérése szerint a kiskereskedelem szereplői további drágulást várnak az élelmiszerek és italok esetében.

Durván drágultak a zöldségfélék

Az Agrarmarkt Informations-Gesellschaft elemzése azt mutatja, hogy a zöldségfélék árai is jelentősen nőttek, különösen a sárgarépáért kellett  többet fizetniük a vásárlóknak 2023 áprilisában, mint egy évvel korábban. 

Egyedül a jégsaláta ára csökkent jelentősen.

A jövő sem túl bíztató

Összességében az élelmiszerárak jövőbeli nagyobb csökkenése egyelőre nem várható. A fogyasztóknak fel kell készülniük arra, hogy a következő hónapokban rendelkezésre álló jövedelmük jóval nagyobb részét kell  élelmiszerre költeniük, mint a korábbi években. Egyes szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a legutóbbi áremelések legalább egy része a kiskereskedők piaci erejének is betudható. Németországban négy vállalatcsoport, az Edeka, a Rewe, a Schwarz és az Aldi 2021-ben az élelmiszer-kiskereskedelmi értékesítés 85,5 százalékát adta. A verseny tehát már nem működik – a fogyasztónak ezért a felfújt árakat kell megfizetniük.

Több mint 13 millió embert érint a szegénység

Az élelmiszerbankok (Tafelek) ernyőszervezetének becslése szerint Németországban tavaly kétmillióan keresték fel az élelmiszerbankokat – mintegy 50 százalékkal többen, mint az előző évben.

Az infláció, az energiaválság és a külföldről érkező menekültek növekvő száma egyre nagyobb kihívás elé állítja a segélyszervezet munkatársait.  A Bundesverband Deutsche Tafel szerint az élelmiszerbankok mintegy 30 százalékának ideiglenesen le kellett állítania a működését, mert hiányoztak a segítők, a helyiségek és a pénz. Az áruházláncok ugyanakkor egyre kevesebb élelmiszert adnak át az élelmiszerbankoknak. A helyzetet egyre nehezebb elviselni mind a rászorulóknak, mind az önkénteseknek. Főleg azokon a napokon, amikor nem mindenki tud hazamenni annyi élelmiszerrel, amennyivel szeretne. 

Németországban különbséget tesznek az abszolút és a relatív szegénység között. Abszolút szegénységről akkor beszélünk, ha az ember alapvető szükségleteit már nem tudja kielégíteni. Ebbe beletartozik, ha nincs elegendő élelme, ruházata, lakása vagy nem jut orvosi ellátáshoz. Németországban kevésbé jellemző az abszolút szegénység, de 2022-ben 13,8 millió embert érintett a relatív szegénység, ami az lapvető szükségletek biztosítása mellett a társadalmi egyenlőtlenségeket is magában foglalja. Ennek eredményeként az emberek akkor is szegénynek számítanak, ha rossz életlehetőségeik vannak, nem, vagy csak korlátozottan vehetnek részt a társadalmi életben, mivel teljes bevételüket alapvető szükségleteik fedezésére kell fordítaniuk.

A német központi bank vezetője, Joachim Nagel szerint 2024-ig is eltarthat, mire az infláció jelentősen csökkenni fog, ugyanis időbe telik, amíg a magasabb kamatlábak hatása érvényesül.

A német Bundesbank elnöke kedden jelentette be, hogy várhatóan több mint egy évbe telik majd, mire az infláció elfogadható szintre csökken – számolt be a Deutsche Welle hírportál.

Joachim Nagel, a jegybank vezetője is azt jósolta, hogy az éves infláció 2023-ban még mindig 7 százalékos lesz, mivel az magasabb kamatok hatása csak hosszabb idő elteltével fejti ki a kívánt hatást.

Mire számíthat a német jegybank?

A jegybank vezetője jövőre Németországban csökkenő inflációra számít, azonban kiemelte, szükséges, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tovább emelje a kamatokat.

„Még eltart egy ideig, amíg az infláció visszatér oda, ahová tartozik, vagyis a 2 százalékos szintre. Ez azt jelenti, hogy továbbra is nehéz hónapokra számíthatunk”

– fogalmazott Joachim Nagel. A szakértő továbbá hangsúlyozta, hogy 18 hónap és két év közötti időbe telik, amíg a kamatemelések teljes mértékben hatni fognak, „ezért most türelemre van szükség”.

A bankfőnök szerint az Európai Központi Bank idén már négy kamatemelést alkalmazott az infláció miatt. „A kamatemelések folytatódni fognak. Egy bizonyos utat már megtettünk, de még több fog következni” – mondta és hozzátette: Decemberben az inflációs ráták csökkenésére lehet számítani, mivel a német kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel a vállalkozások és a fogyasztók megsegítését szolgálja az emelkedő energiaárak miatt.

Kamatemelések sora jöhet

Az ukrán-orosz háborút követő magasabb energiaköltségek miatt megugró fogyasztói árak arra késztették az Európai Központi Bankot, hogy változtasson a hitelfelvételi költségekre vonatkozó politikáján.

Bár a magasabb kamatlábakat az infláció kordában tartásának kulcsfontosságú eszközének tekintik, a gazdaságra is terhet rónak azáltal, hogy a vállalatoknak és a háztartásoknak nyújtott hitelek visszafizetése megdrágul

– hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle.

Németország történelmében példátlan mértékben és gyorsasággal csökken 2020 óta a bérek és fizetések reálértéke. A dolgozók fizetései és a nyugdíjak nominálisan emelkedtek ugyan, de messze nem olyan mértékben, hogy kiegyenlíthették volna az inflációt. Ugyanez vonatkozik a németek – európai mértékkel mérve – amúgy is alacsony megtakarításaira.

Gyors iramban csökkentek 2022-ben a reálbérek: az első negyedévben 1,8 százalékkal, a másodikban 4,4 százalékkal, a harmadikban pedig 5,7 százalékkal, miután már 2021 utolsó negyedében is 1,4 százalékkal lettek alacsonyabbak. Közben az infláció 2022-ben átlagosan 7,9 százalékot, az élelmiszereknél pedig 20 százalék fölötti szintet ért el, miközben a bérek és fizetések három és négy százalék közötti emelkedést mutatnak – olvasható a Neokohn.hun.

A cikk szerint a német nyugdíjasok helyzete különösen nehéz. A nyugdíjak 2022-ben a nyugati országrészben 5,35 százalékkal emelkedtek, keleten pedig – a nagyon alacsony nyugdíjak magas száma miatt – 6,12 százalékkal.

Az előrejelzések szerint 2023-ban még rosszabb lesz a helyzet, a nyár folyamán a nyugdíjak 3,5 illetve 4,2 százalékkal fognak emelkedni, vagyis a továbbra is száguldó inflációnak még a nyomába sem kerülnek.

A Neokohn.hu cikke szerint a nyugdíjak inflációs csökkentése tudatos politika, mivel a kormány megítélése szerint az államháztartás nem bírja a nyugdíjasokat a szokott szinten ellátni. Hogy ezzel szemben mi minden másra van pénz – például a 4–5 millió migráns magas színvonalú ellátására, arról több ízben tudósítottunk.

A helyzet a bérből és fizetésekből élők számára sem javul. Az infláció mértéke alig fog csökkenni, hivatalos kijelentések szerint előreláthatólag hat százalék körül fog mozogni, miközben egyetlen gazdasági ágazatban sem számíthatnak a dolgozók hasonló nagyságú béremelésre.

Egy Sbahn helyi vonat érkezik a berlini Suedkreuz pályaudvarra Berlinben, Németországban, 2022. november 04-én. A német szövetségi és tartományi vezetők a fogyasztókra nehezedő pénzügyi nyomás enyhítésének egyik intézkedéseként jóváhagyták a regionális tömegközlekedés havi 49 utazási jegyét. EPA/FILIP SINGER

Hasonló a helyzet a megtakarításokat illetően is. Bár a folyószámlákon és bankbetétekben 2022-ben körülbelül ugyanakkora összegek voltak, mint az előző évben, ezek reális értéke azonban kilenc százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021-ben.

Miután az elmúlt hónapokban az ingatlanok ára süllyedni kezdett, a németek vagyonának értéke is csökkenőben van.

A rendszermédia az elszegényedést vagy egyszerűen, mint sorscsapást, tudomásul veszi, vagy a gaz kapitalizmust okolja. Mélyen hallgat azonban arról a tényről, hogy az elszegényedés a kormány tudatos politikájának a következménye.