Újabb amerikai milliárdok ukrán hadifelszerelésre

Az Egyesült Államok újabb 500 millió dollárnyi (mintegy 180 milliárd forint) katonai segítséget nyújt Ukrajna számára saját katonai készleteiből – közölte az amerikai külügyminiszter kedden.

Antony Blinken közleménye szerint az újabb csomagban elsősorban lőszerek vannak, mások mellett az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétatüzérségi eszközökbe.

A közlemény szerint az Egyesült Államok átad légvédelmi elhárító eszközöket, valamint egyéb tüzérségi lőszereket, páncéltörő-rendszereket, kézi fegyvereket és nagy teljesítményű szállítójárműveket.

Az Egyesült Államok készleteiből lehívott támogatás lényege, hogy az gyorsan eljuthat az ukrajnai harcterekre.

A külügyi tárca közleményéből az is kiderült, hogy az amerikai védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan egy másik katonai csomagot is bejelentett Ukrajna számára az úgynevezett Ukrajna Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében.

Ez a támogatás a légvédelmi képességek fejlesztésére szolgál, valamint szintén tartalmaz lőszereket, rakétákat és egyéb tüzérségi eszközöket.

Az ukrán hadsereg történelmi lépésnek nevezte a Lengyelországtól kapott, szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászrepülőgépek érkezését.

„Immár öt elfogó légi dandárral rendelkezünk: két dandár Szu–27-essel és három MiG–29-essel” – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az ukrán televíziónak.

Kijevnek ezzel együtt továbbra is szükségesnek tartja a nyugati vadászgépek érkezését, mivel „a MiG-ek, még a szövetségesek által biztosítottak is, morálisan és fizikailag elavultak” – fogalmazott a szóvivő.

Szlovákia még a lengyel felajánlás előtt felkínált öt darab MiG-29-es vadászrepülőt Ukrajnának.

Izrael továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és folytatni fogja a humanitárius segítségnyújtást az ukrán népnek – jelentette ki Eli Kohen izraeli külügyminiszter kedden Prágában sajtóértekezleten.

Eli Kohen az első izraeli miniszter, aki még február közepén látogatást tett Kijevben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel akkor tartott találkozóján elítélte az orosz agressziót, és megismételte, hogy az izraeli kormány mindent megtesz az ukrán nép szenvedéseinek enyhítésére.

„Támogatjuk Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Az ukrán nép szenvedéseinek enyhítése érdekében folytatni fogjuk a humanitárius segítségnyújtást“ – mondta az izraeli külügyek irányítója Prágában újságíróknak.

Eli Kohen élesen bírálta Iránt, amiért katonai drónokat szállít az oroszoknak. Úgy vélte, állami terrorizmusról van szó. „Irán esetében nem regionális a probléma. Szükség van arra, hogy újabb szankciókat fogadjunk el Irán ellen. Erre várhatóan júniusban kerül sor“ – mutatott rá az izraeli külügyminiszter. Korábban az Egyesült Államok és az Európai Unió foganatosított szankciókat az iráni rendszer ellen.

„Az iráni drónokat, amelyeket ma Ukrajnában vetnek be, holnap esetleg Izrael ellen küldik“ – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter. Szerinte ezért az iráni drónokkal kapcsolatos ukrajnai tapasztalatok nagyon fontosak lehetnek Izrael számára is.

Jan Lipavsky és Eli Kohen leszögezték: mindkét kormány támogatja Csehország és Izrael stratégiai partnerségének fejlesztését, megerősítését.

A NATO-Ukrajna Bizottság ülésének legfontosabb témája Ukrajna NATO-csatlakozásának előmozdítása – jelentette ki az ukrán külügyminiszter Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása mellett tervezett NATO-Ukrajna Bizottság ülését megelőzően.

Dmitro Kuleba az ülés megtartását rendkívüli fontosságúnak nevezte. Közölte, Finnország NATO-csatlakozása egyértelmű üzenetet hordoz: „nincs jobb megoldás” az észak-atlanti térség biztonságának megerősítésére, mint a bővítés és Ukrajna tagságának előmozdítása.

Kifejtette: célja a már felajánlott katonai segítségnyújtás teljesítésnek felgyorsítása. Kiemelte: mindenek előtt fontos a tüzérségi lőszerek, a páncélozott járművek szállítása, valamint a legénység szállítására alkalmas járművek átadása Ukrajna számára. Elengedhetetlen továbbá mindazon eszközök folyamatos biztosítása, amelyekre Ukrajnának szüksége van a sikeres védelemhez – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta:

az orosz agresszió folytatódik Ukrajnában, ugyanakkor látható, hogy az ukrán fegyveres erők, az ukrán lakosok és az ország vezetésének elszántsága, bátorsága és kitartása miként képes visszaszorítani az orosz előrenyomulást.

Közölte: a NATO-Ukrajna Bizottság ülésén résztvevő miniszterek áttekintik majd, hogy a szövetségesek miként tudják fenntartani és növelni katonai, gazdasági és pénzügyi segítségüket Kijevnek.

A főtitkár üdvözölte, hogy egyes tagországok nehézfegyvereket és modern harckocsikat adtak át Ukrajnának. Fontosnak nevezte, hogy a szövetségesek fenntartsák hosszútávú támogatásukat annak érdekében, hogy Ukrajna közelebb kerülhessen az euroatlanti szövetséghez.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament elnöke súlyos jelzőkkel illette a nyugati állam- és kormányfőket hétfői Telegram-bejegyzésében.

Vladlen Tatarszkij (valódi nevén Makszim Fomin), az ismert orosz katonai blogger szentpétervári meggyilkolása pedig a kijevi vezetés által elkövetett terrorcselekmény volt – írta a moszkvai duma elnöke.

„A Washington és Brüsszel által a kijevi kormánynak nyújtott támogatása egy terrorista állam létrejöttéhez vezetett Európa közepén” – jelentette ki Vologyin.

Hozzáztette: „A halottak és a sebesültek vére Biden, Macron, Scholz és más államfők kezén szárad, akik támogatják a Zelenszkij-rezsimet”.

Oroszország barátságtalan társulásnak tekinti az Európai Uniót – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Argumenti i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában.

„Az EU »elvesztette« Oroszországot. De ezért csak magát okolhatja. Mert éppen az EU tagállamainak és magának az uniónak a vezetői jelentik ki nyíltan, hogy, úgymond, stratégiai vereséget kell okozni Oroszországnak” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője. „Ezen okok miatt az EU-t barátságtalan társulásnak tekintjük” – tette hozzá.

Lavrov emellett nehezményezte, hogy az európai országok lőszert és fegyvereket, valamint kiképzőket és „zsoldosokat” küldenek Ukrajnába. Mint mondta, Moszkva levonta a megfelelő következtetéseket. Ezért, „ha szükséges, keményen”, de a nemzeti érdekek és a kölcsönösség elve alapján kíván fellépni.

Megjegyezte:

ha az unió lemond az oroszellenes kurzusról, akkor Moszkva kész megfontolni a külpolitikai koncepciójával összhangban álló európai javaslatokat.

Kifejezte Oroszország készségét az egyenrangú, az érdekek kölcsönös figyelembevételén alapuló együttműködésre „a helyzet egészégesebbé tétele és a nukleáris fenyegetés hosszú távú csökkentése érdekében Európában és az euroatlanti térségben”. Ennek feltételeként azt nevezte meg, hogy a Nyugat hagyjon fel „agresszív, ellenséges kurzusával”.

Kifogásolta, hogy a nyugati országok a konstruktív párbeszéd helyett folyamatosan arra törekednek, hogy „új módszereket találjanak Oroszország feltartóztatására”. Azt állította egyebek között, hogy az Egyesült Államok igyekszik megtorpedózni a július végére Szentpétervárra tervezett második orosz-afrikai csúcstalálkozót.

Emlékeztetett arra, hogy Oroszország többször tett szerinte „konstruktív kezdeményezéseket és pragmatikus, nem átpolitizált javaslatokat az égető nemzetközi problémák megoldására”. Ezek közé sorolta Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 decemberi indítványát, hogy a Nyugat nyújtson jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákat Moszkvának.

„Washingtonban és Brüsszelben azonban vagy mellőztek bennünket, vagy negatívan reagáltak. Ez vezetett el végül a jelenlegi ukrajnai válsághoz” – fogalmazott a miniszter.

A Kína által előterjesztett béketervvel kapcsolatban azt mondta, hogy annak fő pontjai összhangban állnak Oroszország megközelítésével, és üdvözölte Peking készségét arra, hogy „konstruktív szerepet játsszon a konfliktus politikai és diplomáciai rendezésében”.

„Különösen ami az egyenlő és oszthatatlan biztonság garantálásának szükségességét illeti Európa és az egész világ valamennyi országa számára” – mutatott rá a miniszter. „A békefolyamatot eddig Kijev és nyugati gyámjai akadályozták, akik mindent megtesznek a harci cselekmények elhúzása érdekében” – hangoztatta.

Felhívta a figyelmet, hogy Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök egyetértett „a szoros külpolitikai koordináció folytatásának fontosságában”. Mint mondta, a két ország stratégiai együttműködése nem irányul más országok ellen, és „hozzájárul az egész nemzetközi rendszer kiegyensúlyozott fejlődéséhez”.

Lavrov mind az előző, mind a jelenlegi kínai külügyminisztert „jó barátjának és harcostársának” nevezte. Kitért arra is az interjúban, hogy az orosz-kínai kereskedelemben az elszámolás több mint felerészben nemzeti fizetőeszközökben történik.