Másutt is felmerül a magyar ötlet az infláció ellen...

Sokkolta a németeket az élelmiszerek drágulása, a cukor ára például 70 százalékkal nőtt. Már több politikus is ársapka bevezetését javasolja.

ársapka

infláció

németország

Németország élelmiszerválságban van. Az élelmiszerárak egy év alatt ötödével emelkedtek. Sok család felteszi magának a kérdést: ki fogja ezt fizetni. Legfőbb ideje az élelmiszerárak megfékezésnek, leginkább ez a termékkör hajtotta az inflációt, megelőzve az energiaárakat. A német statisztikai hivatal jelentése szerint az élelmiszerárak 2,4 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, miközben az energiaárak nagyjából változatlanok maradtak. A zöldségárak különösen drasztikusan (12,5 százalékkal) emelkedtek. Például a paprika 63, a jégsaláta 43, a karfiol 61 és a brokkoli 41 százalékkal került többe, mint egy éve. Éves összevetésben az élelmiszerek ára 21,8 százalékkal nőtt, különösen drasztikusan drágult a tojás (35,3 százalék), a kenyér és a gabonatermékek (24,3 százalék). A cukor ára pedig 70 százalékkal nőtt.

bevasarlas — A lakosság 90 százaléka árplafont szeretne az alapvető élelmiszerekre. Fotó: Shutterstock

Kilőttek a tojásárak

Az állati termékek ára 2023 januárjában 36,3%-kal volt magasabb, mint 2022 januárjában. A tej ára 36,2%-kal nőtt. A tojás ára 2022 eleje óta folyamatosan emelkedik, 2023 januárjában 45 %-kal drágult 2022 januárjához képest. A vágósertés ára 2023 januárjában 2022 januárjához képest 62,0%-kal, a szarvasmarha ára 8,3%-kal emelkedett. 2023 januárjában a baromfi ára 31,4%-kal volt magasabb, mint 2022 januárjában.

Árplafonra van szükség a családok számára

Franciaországban a kormány nyomására a szupermarketek megállapodtak abban, hogy júniusig befagyasztják az alapvető élelmiszerek árát. Kell ez nekünk? - kérdezi a német Bild. Dennis Radtke német EP-képviselő a drágulással kapcsolatban azt mondta:

„Ha az emberek már nem engedhetik meg maguknak az alapvető élelmiszereket hazánkban, árplafonra van szükségünk, mint Franciaországban.”

91 százaléka az árfék mellett

"A vásárlók olyan súlyosnak tartják az élelmiszerár-emelkedést, hogy minden eszközt be akarnak vetni annak érdekében, hogy újra olcsóbban vásárolhassanak" – mondta Vanessa Seip, az Oliver Wyman vezetési tanácsadó cég kiskereskedelmi szakértője egy 1000 fogyasztó bevonásával készült reprezentatív felmérés eredményét összegezve. A megkérdezettek 91 százaléka támogatta az állami beavatkozásokat, például az árplafonokat vagy az élelmiszer-támogatásokat. Csak 9 százalék gondolta úgy, hogy a kormánynak ki kellene maradnia az árazásból.

Az élelmiszerbankok és a zálogházak óriási forgalmat regisztrálnak. Ők a válság szeizmográfjai. És fogy az adományozott élelmiszer. "Soha nem tapasztaltam ilyesmit az Arche 20 éve alatt" - mondja Wolfgang Büscher, a Die Arche keresztény gyermek- és ifjúsági szervezet szóvivője. A családok egyszerűen nem tudják feltölteni a hűtőszekrényeiket. Nem füstölt lazacról és marhabélszínről van szó. Kenyérről és vajról, az iskolatáskában lévő sajtos szendvicsről.

Extraprofit a nagy áruházláncoknál

Adelheid Rupp, a bajorországi baloldal szóvivője szerint a németországi élelmiszerbankokhoz fordulók nagy száma azt mutatja, hogy egyre többen nem engedhetik meg maguknak, hogy szupermarketekben vagy diszkontokban vásároljanak. A szövetségi kormány feladata annak biztosítása, hogy az élelmiszerárak megfizethetőek legyenek, és Németországban senki ne éhezzen. Úgy véli, hogy az élelmiszerárfék a megfelelő eszköz a rászorulók célzott és erősebb támogatására. Megemlítette: a nagy áruházláncokat azzal gyanúsítják, hogy nemcsak a megnövekedett termelési költségeket hárítják át a fogyasztókra, hanem plusz felárakkal extraprofitra tettek szert, és nyerészkednek a válságból.

Az ársapkának köszönhetően Európában Magyarországon a legolcsóbb a csirkemell

A Numbeo árösszehasonlító portál szerint az Európai Unióban Magyarországon kell egy kiló csirkemellfiléért a legkevesebbet fizetni a háziasszonyoknak. Ez egyértelműen az élelmiszerárféknek köszönhető.

1. Svájc 24.70 €
2. Izland 15.89 €
3. Norvégia 11.88 €
4. Ausztria 11.08 €
5. Franciaország 10.89 €
6. Finnország 10.54 €
7. Dánia 10.02 €
8. Olaszország 9.27 €
9. Belgium 9.21 €
10. Svédország 8.86 €
11. Írország 8.67 €
12. Hollandia 8.18 €
13. Szlovénia 8.17 €
14. Horvátország 8.16 €
15. Németország 8.13 €
16. Görögország 7.72 €
17. Málta 7.63 €
18. Cseh Köztársaság 7.55 €
19. Észtország 6.82 €
20. Spanyolország 6.61 €
21. Lettország 6.59 €
22. Egyesült Királyság 6.45 €
23. Litvánia 6.42 €
24. Bulgária 6.28 €
25. Szlovákia 6.17 €
26. Portugália 5.83 €
27. Románia 5.04 €
28. Lengyelország 4.77 €
29. Magyarország 4.47 €

A magyar kormány 2021 őszén átmenetileg árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszerek esetében. 2022 novemberében pedig a kormány arról döntött, hogy kibővíti az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot. Az árkorlátozás már a tyúktojásra és az étkezési burgonyára is vonatkozik, miközben a korábban megjelölt termékekre is változatlanul érvényes. Az élelmiszerár-stop 2023. április 30-ig tart.

Ennek megfelelően az árszabályozás az alábbi termékekre terjed ki:
• kristálycukor
• búzafinomliszt (BL 55)
• finomított napraforgó-étolaj
• házi sertéscomb
• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
• ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej
(ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál)

• tyúktojás
• étkezési burgonya, az újburgonya kivételével
(ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál)

A szlovák agrártárca megegyezésre jutott az üzletláncokkal, befagyasztják 400 alapélelmiszer árát, ezek a termékek nem drágulnak a következő 3 hónapban. Az üzletláncok határozzák majd meg, mely élelmiszerekre vonatkozik az árstop. Az érintett élelmiszereket logóval jelölik meg. A kezdeményezéshez a nyolc legnagyobb üzletlánc csatlakozott.

Egyelőre még nincs túl sok információ arról, hogy mely élelmiszerek árát fagyasztották be az egyes üzletek. A Billa weboldalán 40 ilyen élelmiszert tüntetett fel, amelyek között szerepel például a túró, a vaj, a fagyasztott borsó, italok és vécépapír is.

A Kaufland 105 termékre terjesztette ki az árstopot, például a pék- és tejtermékekre, zöldségekre és gyümölcsökre, italokra, valamint a húsokra és egyes tartós élelmiszerekre.

Ugyanakkor a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetsége az inflációellenes kezdeményezéstől, elutasították a "populista javaslatokra épülő választások előtti élelmiszerkampányt". Szerintük az árbefagyasztás előtt néhány nappal 10 százalékkal drágultak a termékeik az üzletek polcain. Ez kartellmegállapodás gyanúját keltheti, és a monopolellenes hivatalnak közbe kéne lépnie. Szlovákiában szeptemberben lesznek az országos választások. Az előre hozott parlamenti választás kitűzésére azért került sor, mert tavaly decemberben megbukott Eduard Heger szeptember óta kisebbségben kormányzó kabinetje.

Az élelmiszerárak harmadik éve folyamatosan emelkednek Szlovákiában, februárban 28,6%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. A tej, a sajt és a tojás ismét jelentősen, 37,1%-kal drágult, a kenyér és a gabona, valamint a hús áremelkedése is megközelítette a 30%-os szintet. A zöldségfélék negyedével, az üdítők közel ötödével drágultak.

Az élelmiszerár-stop részletei

A kormány 2021 őszén átmenetileg árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszerek esetében.

2022 novemberében a kormány arról döntött, hogy kibővíti az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot. Az árkorlátozás már a tyúktojásra és az étkezési burgonyára is vonatkozik, miközben a korábban megjelölt termékekre is változatlanul érvényes. Az élelmiszerár-stop 2023. április 30-ig tart.

Ennek megfelelően az árszabályozás az alábbi termékekre terjed ki:
•    kristálycukor
•    búzafinomliszt (BL 55)
•    finomított napraforgó-étolaj
•    házi sertéscomb
•    csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
•    ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej
    (ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál)

•    tyúktojás
•    étkezési burgonya, az újburgonya kivételével
    (ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál)

Fontos feltétel, hogy ha a 2021. október 15., illetve a 2022. szeptember 30. napján alkalmazott ár kiárusítás, leárazás, akció, szezonális kedvezmény, promóciós értékesítés során alkalmazott ár lenne, úgy a kedvezményes értékesítés előtti árat kell alkalmazni.

Az árszabályozással kapcsolatos tájékoztatást a kereskedőknek ki kell függeszteniük az üzletek bejáratánál jól látható helyen, csomagküldő kereskedelem esetén pedig a nyitólapon közzétenni azt, a vonatkozó rendeletben foglalt formai és tartalmi előírásoknak megfelelően.

A szabályok betartását az általános fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a megyei és fővárosi kormányhivatalok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával ellenőrzik. A szabályok megszegése pénzbírsággal vagy az üzlet bezárásával büntethető.