Macron szerint vazallussá válhat Európa

Ismét hangot adott Emmanuel Macron annak a meggyőződésének, hogy Európának nem kellene mindenben az Egyesült Államokat követnie világpolitikai kérdésekben. A francia elnök egy interjúban ezúttal arról beszélt, hogy Tajvan kérdésében sem az amerikaiakhoz, sem a kínaiakhoz nem kell alkalmazkodni. Macron azt is mondta: Európának fel kell ébrednie, különben vazallussá válik.

„Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus” – ilyen, meglepően

erős kijelentésekkel tarkított nyilatkozatot adott úton hazafelé Kínából

a francia köztársasági elnök, aki korábban háromnapos, hivatalos látogatást tett a távol-keleti országban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kíséretében – számolt be az M1 Híradója.

Nem az alkalmazkodás a feladat

Macron a Les Échos című vezető gazdasági lapnak adott nyilatkozatában kijelentette:

„Európának sem az Egyesült Államokat, sem Kínát nem kell követnie a tajvani kérdésben”.

Cáfolta, hogy „alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz.” A francia elnök „ébredésre” szólította fel Európát.

A lap még azelőtt készített interjút Emmanuel Macronnal, hogy a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval.

Emmanual Macron szerdán kezdte meg látogatgatását Kínában. Elemzők szerint a francia elnök – kimondatlanul – azért utazott Pekingbe, hogy megakadályozza Kína esetleges „végzetes döntését” azaz, hogy katonailag támogassa Moszkvát. A tárgyalások hangsúlya azonban nagyon hamar inkább a gazdaság felé terelődött.

„Kereskedni akarunk önnökkel”

„A mi megközelítésünk nem Kína-ellenes, hanem Európa-párti. Mi európaiak kereskedni akarunk önnökkel, tiszteletben tartva, hogy a kínai elnök Kína-barát eltökéltséggel rendelkezik, mi pedig Európa-párti elszántsággal” – mondta Emmanuel Macron azon a megbeszélésen, amelyen Ursula von der Leyen bizottsági elnök is részt vett.

„Kínának és Európának meg kell őriznie a világ békéjét és stabilitását és

össze kell fognia a globális kihívásokkal szemben”

– jelentette ki a kínai elnök.

A Poltico rámutat: míg Emmanuel Macront a legnagyobb pompával, kiemelt elbánásban részesítették, állami banketten ünnepelték, katonai parádéval és ágyúlövésekkel fogadták a Tiananmen téren, addig

az Európai Bizottság vezetőjét alig hívták meg egy-egy programra.

Elhatárolódott Von der Leyentől

Volt olyan hivatalos kínai sajtóorgánum, amiben azt írták, hogy „Ursula von der Leyen egy jól ismert USA-párti személyiség, aki kiárusítja Európát.” Emmanuel Macron később el is határolódott az Európai Bizottság elnökének múlt heti beszédétől, amelyben Kínát bírálta.

Azt, hogy Európának függetlenednie kellene az Egyesült Államok döntéseitől, már korábban is megfogalmazta a francia elnök. Egy tavaly decemberi interjúban arról beszélt:

Európának nem szabad függő viszonyba kerülnie az Egyesült Államokkal.

Erre reagált akkor a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor Twitter-oldalán akkor azt írta: „Igaza van Emmanuel Macron elnöknek: az orosz-ukrán háború költségei nem azonosak az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ha azt akarjuk, hogy az európai ipar fennmaradjon, gyorsan kezelnünk kell az európai energiaválságot. Legfőbb ideje újraértékelni a szankciókat!”

Újabb diplomáciai frontok nyíltak az orosz–ukrán háborúban. Kínában tárgyalt a francia elnök, hogy a fegyveres konfliktus megoldásáról egyeztessen a kínai elnökkel.  Az államfők egyetértettek abban, hogy a béke közös érdek. Az ukrán elnök közben Lengyelországban járt, ahol további fegyverszállításokat sürgetett a Nyugattól.

Emmanuel Macron többek között azért látogatott el az ázsiai országba, hogy kínai kollégájával az ukrajnai konfliktus felszámolásáról tárgyaljon.

„Oroszország nukleáris fegyverekkel fenyegetőzik és megszegte az ENSZ alapokmányában foglaltakat, amikor egy másik ország területi integritását megsértve katonai offenzívát indított Ukrajna ellen. Számítok a segítségére abban, hogy együtt jobb belátásra bírjuk Oroszországot. Olyan békére van szükség, ami tiszteletben tartja az országhatárokat. Úgy hiszem ez Kína, Franciaország, de egész Európa érdeke is” – fogalmazott a francia elnök.

A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök (j) Hszi Csin-ping kínai államfő társaságában ellép a díszegység előtt a pekingi Nagy Népi Csarnok előtt tartott fogadási ünnepségen 2023. április 6-án. A háttérben a Tiltott Város Mao Ce-tung néhai kínai kommunista vezető óriásportréjával díszített északi kapuja a Tienanmen téren (Fotó: MTI/EPA/AP pool).

Hszi Csin-ping egyetértésének adott hangot. Úgy fogalmazott: Kína tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, a nukleáris fegyverek tilalma és a világbéke fenntartása pedig országának is érdekében áll.

A nyílt egyeztetések után az államfők csütörtök este zárt körben folytatták a tárgyalásokat.

A nemzetközi erőfeszítések ellenére úgy tűnik, Oroszország és Ukrajna vezetése egy dologban egyetért: a háború nem érhet véget addig, amíg el nem érik a kitűzött célokat. Az ukrán elnök Varsóban tett szerdai látogatásán megköszönte a lengyelektől kapott támogatást és további fegyverszállításokat sürgetett.

„A támogatás nem állhat meg. Amikor tüzérségi ütegekre van szükség, akkor azt kell biztosítani. Amikor tankok kellenek a győzelemhez, akkor tankokat akarunk látni a fronton. Ha a függetlenségünk megőrzéséhez vadászrepülőket kell kapjunk, akkor nem számít, Oroszország mit gondol erről. Ezt a harcot nem lehet félig megvívni” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utalva, hogy Ukrajna támogatóinak többsége egyelőre még nem járult hozzá a harci repülők szállításához.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfõ (b) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kezet fog a kancellária varsói épülete elõtt tartott sajtótájékoztatójuk végén 2023. április 5-én. Zelenszkij az ukrajnai háború egy évvel ezelõtti kezdete óta elõször tartózkodik hivatalos látogatáson Lengyelországban (Fotó: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz).

Az eseményen Andrzej Duda lengyel elnök az Ukrajna melletti fegyveres kiállás fontosságáról beszélt.

„Lengyelország felhívást intéz a világhoz, hogy álljon ki Ukrajna mellett, és támogassa katonailag, gazdaságilag és nyújtson humanitárius segítséget. Ukrajnának arra van szüksége, hogy higgyünk a győzelmében. Hiszünk Ukrajna jövőbeli uniós és NATO-tagságában” – mondta Andrzej Duda lengyel elnök, aki szerint a világ tartozik mindezzel az ukránoknak.

A lengyel vezetés bejelentette: uniós és amerikai finanszírozás mellett hamarosan 100 darab, a rozsomákról elnevezett páncélozott csapatszállító járművet gyárt le Ukrajnának.

Mindeközben Vlagyimir Putyin ünnepélyes keretek között fogadta több ország, köztük az Egyesült Államok oroszországi nagykövetét. Az orosz elnök a diplomaták előtt Amerika felelősségéről beszélt az ukrajnai konfliktusban.

„Bár nyilvánvalóan nem osztja a véleményemet, meg kell jegyeznem, hogy az egész ukrajnai konfliktus és az orosz–amerikai kapcsolatok megromlása arra vezethető vissza, hogy az Egyesült Államok támogatta a 2014-es hatalomátvételi akciót Ukrajnában” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a washingtoni diplomatának intézve szavait.

Az orosz elnök később a moszkvai biztonsági tanács vezetői előtt úgy fogalmazott: egyre valószínűbb, hogy nyugati hírszerzők támogatják az ukránokat különféle terrorcselekmények végrehajtásában. Szerinte ilyen volt a vasárnapi szentpétervári merénylet is, amiben egy orosz háborús tudósító vesztette életét.

Bahmutnál közben változatlan intenzitással folynak a harcok. Az ukrán katonák a tavaszi ellenoffenzívára készülnek.

Közben a Krímet Oroszországgal összekötő Kercsi híd javításának utolsó simításairól érkeztek felvételek. A híd tavaly októberi felrobbantásáért senki nem vállalta a felelősséget. Orosz vezetők korábban jelezték: semmilyen eszköz használatától nem riadnak vissza, ha az ukránok megkísérlik visszafoglalni a félszigetet.

A világ vezetőinek nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről, Oroszországtól csak a csapatok teljes kivonását követelhetik Ukrajna területéről – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök  az ukrán hivatali partnere látogatását záró, a varsói Királyi Várban mondott beszédében.

Duda a szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást.

Rámutatott:

több államban növekszik az ukrajnai háború okozta fáradtság, és megjelenik „az orosz propaganda és dezinformáció által is táplált kísértés, hogy mindenáron és minél hamarabb tűzszünetet érjenek el”, ennek következtében pedig Ukrajna számára kedvezőtlen békét kössenek Oroszországgal.

A lengyel államfő elutasította a Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti engedmények politikáját, mely – mint mondta – lényegében kiváltotta a jelenlegi ukrajnai agressziót.

Csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat – jelentette ki Duda, hozzátéve: a világ vezetői csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonniuk Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. „Szó sem lehet az ukránok feje fölött folytatott akármilyen tárgyalásról” – hangsúlyozta.

A lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok nehéz fejezeteire, köztük a Lengyelország által népirtásnak minősített 1942-1943-as volhíniai mészárlásra utalva Duda kijelentette: a két ország vezetői „nem tartanak az akár a legnehezebb történelmi témákról folytatandó párbeszédről sem”. Hozzátette: a két nemzet közötti kapcsolatokat „az igazságon és a kölcsönös bizalmon fogják építeni”.

Szerinte

a nagy nemzetek a történelem döntő pillanataiban képesek „túllépni legnagyobb nézeteltéréseiken, és együtt néznek a jövőbe”.

Zelenszkij a beszédében kiemelte: meg kell oldani mindent, ami a lengyel és az ukrán társadalom érdekei és békéje végett megoldásra vár, a katonai, politikai, gazdasági és energetikai együttműködéstől kezdve egészen „a történészek fáradságos munkájáig”.

A történelmi igazságtételről az ukrán elnök Oroszországra vonatkozóan is beszélt, amikor azon reményének adott hangot, hogy Lengyelország és Ukrajna „közös ellenségét felelősségre vonják Bucsáért és Bikovnyáért, Katynért és Szmolenszkért”.

Zelenszkij ezzel egyrészt a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettekre utalt, másrészt az 1940 tavaszán a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által a lengyel tiszteken elkövetett katyni mészárlásra, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófára is.

A két elnök a Királyi Vár udvarán mondta beszédét, ahol – amint a vár előtti téren is – lengyel és ukrán zászlókat lobogtató tömeg hallgatta meg őket. A beszédekkel lezárult Zelenszkij varsói látogatásának hivatalos programja. Ez volt az ukrán elnök első hivatalos lengyelországi látogatása az ukrajnai háború kitörése óta.