Jó amerikai kapcsolatok igen, plakátkampány nem

A magyarok 40 százaléka szorosabbra fűzné, 26 százaléka szinten tartaná a magyar–amerikai kapcsolatokat, ez azonban nem jelenti a Biden-adminisztrációval való egyetértést; ezt támasztja alá, hogy a megkérdezettek többsége (59 százalék) nem tartja elfogadhatónak az Egyesült Államok nagykövetségének plakátkampányát – derült ki a Nézőpont Intézet legújabb közvélemény-kutatásából.

A Nézőpont Intézet honlapján pénteken közzétett összefoglalóban azt írták, hogy még az ellenzékiek több mint harmada (38 százalék) szerint is elfogadhatatlan Washington magyarországi akciója.

„Az elmúlt hetekben több olyan lépést tett az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, amelyek a magyar kormány békepárti álláspontjával szembeni, barátságtalan gesztusként értékelhetők. Előbb magyarországi érintettségű szankciós listát jelentettek be egy budapesti sajtótájékoztatón, majd az ország számos pontján háborúpárti plakátkampányt indítottak el” – írták.

A Nézőpont Intézet szerint

a mostani háborús helyzetben különösen fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok hazánk legnagyobb nyugati szövetségeséről, és hogyan ítélik meg annak plakátkampányát.

A felmérés szerint a magyar választók 26 százaléka elégedett a magyar–amerikai kapcsolatok jelenlegi szintjével, 40 százalék pedig még szorosabbra fűzné, s mindössze a magyarok 16 százaléka vélekedik úgy, hogy inkább lazítani kellene rajta.

Mind a kormányfőpártiak (62 százalék), mind a kormányfőkritikusok (73 százalék) körében többségben vannak azok, akik a magyar–amerikai kapcsolatokat a mostani szinten vagy szorosabb formában látnák ideálisnak.

A magyar miniszterelnökkel szimpatizálók közül minden harmadik (33 százalék), a kritikusok közül minden második ember (50 százalék) inkább mélyítené a magyar–amerikai kapcsolatokat.

Közel azonos arányban elégedettek a jelenlegi helyzettel a kormányfőpártiak és a kormányfőkritikusok (29, illetve 23 százalék), és mindkét csoportban kisebbségi álláspont az Amerikától való távolodás: a kormánypártiak 18 százaléka, az ellenzékiek 8 százaléka szerint kellene lejjebb építeni a kapcsolatokat.

Összességében kijelenthető, hogy a magyar választók többsége támogatja a magyar–amerikai kapcsolatokat

– mutattak rá.

A kutatás szerint bár a magyarok nagy arányban őriznék meg vagy javítanák a Magyarország és az Egyesült Államok közötti jelenlegi viszonyt, az amerikai nagykövetség politikai plakátkampánya éppen ellenkező hatást fejt ki. Ezt támasztja alá, hogy az Egyesült Államok akcióját a magyarok többsége (59 százalék) nem tartja elfogadhatónak és csak minden negyedik választó (26 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az szerinte inkább elfogadható – írták.

Még a szorosabb kapcsolatokban reménykedők csoportja is megosztott a kérdésben:

ugyanakkora arányban, 43-43 százalék tartja elfogadhatónak és elfogadhatatlannak a plakátkampányt.

Azok körén belül, akik inkább megőriznék a magyar–amerikai kapcsolatok jelenlegi szintjét, kétharmados többségben (68 százalék) vannak azok, akik inkább helytelenítik a nagykövetség akcióját, szemben az elfogadókkal (25 százalék).

Azokat is szkeptikus véleményükben erősíthette meg a plakátkampány, akik inkább lazítanának az Egyesült Államokkal való kapcsolatokon, hiszen 88 százalékuk tartja elfogadhatatlannak a politikai akciót, és csak 8 százalékuk elfogadhatónak – olvasható az összegzésben.

A felmérés szerint a kormányfővel szimpatizálók egységesebbek a kérdésben: több mint négyötödük (82 százalék) szerint elfogadhatatlan a nagykövetség plakátkampánya, és csak minden tizedik megkérdezett gondolja elfogadhatónak. Az ellenzékiek megosztottak a kérdésben, kevesebb mint felük (45 százalék) szimpatizál a plakátkampánnyal, de több mint harmaduk (38 százalék) kritikus véleménnyel van róla.

„Összességében kijelenthető, hogy az amerikai nagykövetség politikai aktivizmusa még a kormányellenes szavazókat sem tudta teljes egészében meggyőzni”

– fogalmaztak.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása április 17-19-én, ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.

Több helyen is kikezdhetőek az Amerikai Nagykövetség plakátjai – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Kossuth Rádióban. A hirdetéseken egy 1956-os fénykép is látható, amelyen a „Ruszkik haza!” felirat olvasható, így vonva párhuzamot az 1956-os magyar forradalom és a jelenlegi ukrajnai helyzet között. A Nézőpont Intézet vezetője emlékeztetett: akkor az Egyesült Államok épphogy nem segített Magyarországnak, mert épp elnökválasztási kampány volt, és Eisenhower elnök félt egy esetleges harmadik világháborútól.

Béke akkor lehet Ukrajnában, ha az orosz megszálló hadsereg kivonul” – olvasható az Amerikai Nagykövetség óriásplakátjain, amelyek kedden jelentek meg az ország nagyvárosaiban. A hirdetéseken szerepel a „Ruszkik haza!” felirat is, amellyel a megbízó párhuzamot von az 1956-os magyar forradalom és a jelenlegi ukrajnai helyzet között.

1956-ban a magyarság teljes egyetértésben festette a falakra ezt az ellentmondást nem tűrő két szót. Tették ezt úgy szüleink és nagyszüleink, hogy hittek abban, hogy az Egyesült Államok majd jön, és segít. Nem jött, fontosabb volt a szuezi válság

–írtuk egy korábbi cikkünkben. 

Cikkünkben az áll, hogy amikor 56-ban zúgott a „Ruszkik haza!”, akkor az amerikaiak hangosan mellénk álltak, a háttérben viszont nyugtatták Moszkvát, hogy felesleges még csomagolniuk, mert az Egyesült Államoknak nem áll érdekében Magyarországot kiszakítani a bolsevik birodalomból.

A magyarok melletti kiállás a harmadik világháborúhoz vezetett volna, és néhány évtizeddel később úgy tűnik, már

nem zavarja az amerikaiakat egy újabb világégés réme, sőt mintha egyenesen ez lenne a céljuk. És most sem akarnak idejönni, vívja csak meg helyettük néhány tízmillió kelet-európai.

Az pedig, hogy 2023-ban van képük nem csak a szavakat, de egy 1956-os fotót felhasználva politikai gúnyt űzni egy nép szenvedéséből és halottaiból, az minden határon túlmegy.

1956 őszén az USA-nak és a Nyugatnak egyszerűen nem ért annyit Magyarország, hogy egy esetleges beavatkozással fegyveres konfliktusba keveredjenek a Szovjetunióval – erről beszélt Mráz Ágoston Sámuel a Kossuth Rádióban.

„Az ötvenhatos forradalmunk alatt az Egyesült Államokban elnökválasztási kampány volt. Eisenhower újraindult a mandátumáért, és nem nagyon kívánt belebonyolódni egy harmadik világháborúba. Ezért távolságot tartott.” – mondta Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője.

A plakátkampány tovább erősíti a belpolitikába való beavatkozás szándékát, ugyanakkor a magyar kormány nem változtat az álláspontján – jelentette ki szerdán Gulyás Gergely. A lehető leghamarabb legyen tűzszünet, és legyenek béketárgyalások – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter, kiemelve: nincs az a szövetségesi, diplomáciai, akár baráti nyomás, amelynek Magyarország ne állna ellent.

„Az amerikai diplomácia nem tett le arról, hogy Magyarországot belepréselje abba a háborúpárti álláspontba, amelyet kétségkívül sok szövetségesünk oszt”

– közölte Gulyás Gergely.

Az amerikai baloldal csírájában akarja elfojtani a magyar békepárti álláspontot, mert nem szeretnék, hogy az Európában elterjedjen – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1-en.

„A magyar álláspont szemmel láthatóan nem tetszik a háborúpárti politikai erőknek. Az Amerikai Egyesült Államok már többször is jelezte a balliberális jelenlegi kormányzat, adminisztráció részéről, hogy azt szeretnék, hogy ha Magyarország változtatna a békepárti álláspontján. Ennek a része most ez a plakátkampány”

– mondta.

Deák Dániel szerint vissza kellene térni azokhoz az időkhöz, amikor a Trump-kormányzat idején a két Magyarország és az Egyesült Államok viszonya kifejezetten jó volt. Azt mondta: a magyar kormányfő személye, a magyar álláspont azóta sem változott, az amerikai fél hozzáállása lett más.