Így alázták Pekingben Ursula von der Leyent

Amíg Emmanuel Macront „körberajongták”, addig az Európai Bizottság elnökét szinte észre sem vették kínai látogatásuk során, írja a Politico.

Emmanuel Macron francia elnököt a héten Pekingben kiemelt elbánásban részesítették, állami banketten ünnepelték, katonai parádéval és ágyúlövésekkel fogadták a Tiananmen téren. Amikor Macron repülőgépe leszállt, a kínai külügyminiszter személyesen üdvözölte őt. Amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megérkezett, őt a természetvédelmi miniszter fogadta a menetrend szerinti utasoknak fenntartott kijáratnál – hívja fel a figyelmet az eltérő bánásmódra a Politico.

E brüsszeli portál cikke szerint az a különbségtétel szerdán és csütörtökön is folytatódott a két vezetővel szemben, akik a látogatás során megpróbáltak egységes európai frontot képviselni Kínával szemben. Míg Macron programja zsúfolt volt, addig von der Leyené „csontsovány”.

Macron csütörtök este egy pazar állami banketten vett részt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Von der Leyen szerény sajtótájékoztatót tartott az uniós küldöttség pekingi székhelyén.

Miközben az állami média a kínai-francia kapcsolatok jelentőségét harsogta, a kínai közösségi média egyesen amerikai bábként démonizálta Von der Leyent.

Az unió 27 tagjának számos eltérő véleménye van arról, milyen kapcsolatokat kellene fenntartani Kínával, és ezt Peking is tudja – fogalmazott a Politico cikke. Macron és Von der Leyen esetében pedig Kína nagyobb esélyt lát arra, hogy a francia vezetővel szívélyesebb kapcsolatot alakítson ki, míg a brüsszeli végrehajtó szervet alárendelt helyzetbe hozza

Ez a stratégia csütörtökön teljes mértékben megmutatkozott, amikor Hszi a Nép Nagy Csarnokának hatalmas lépcsőjén mosolyogva és kézfogással üdvözölte a francia elnököt. A két vezető a lobogó vörös zászlók sora alatt üdvözletet váltott az egybegyűltekkel, akik között Macron tanácsadói is voltak.

Ursula von der Leyenek viszont később magányosan kellett felsétálnia a Nagyterem lépcsőjén.

Macron döntése, hogy Von der Leyent is meghívja az útra, az európai egység demonstrálására irányult. Csakhogy a Politico szerint az eredmény minden volt, csak nem az. Bár a Bizottság tisztviselői az utazás előtt hangsúlyozták, hogy Von der Leyen a francia elnöktől eltérő menetrendet követ majd, a látogatás inkább a megosztottságot, a két vezető közötti kontrasztot mutatta be.

Macron és Von der Leyen Kína-politikai nézetkülönbségei is megmutatkoztak látogatás során. Órákkal azután, hogy szerdán Kínában landolt,

a francia elnök elhatárolódott Von der Leyen múlt heti beszédétől, amiben az EB-elnök Kínát bírálta.

A sajtóval folytatott megbeszélésen, amikor arról kérdezték, Macron nem volt hajlandó kommentálni a beszédet, azt mondta, az EU-nak „van egy stratégiája, amelyet az Európai Tanács határoz meg; ez a stratégia világos és ez az, amelyre hivatkozunk”. Míg francia tisztviselők a látogatás előtt hangsúlyozták, hogy Macron nem kívánja felvetni Tajvan kérdését, addig Von der Leyen megvitatta Hszivel a sziget státuszát. A Hszi és von der Leyen közötti megbeszélésekről szóló kínai beszámolókból az is kiderült, hogy a megbeszélések nem voltak túl barátságosak. „Kínának és az EU-nak fokoznia kell a kommunikációt a helyes kölcsönös megértés kialakítása, valamint a félreértelmezések és téves megítélések elkerülése érdekében" – mondta Hszi, hozzátéve, remélik, „az Európai Bizottság konstruktív szerepet fog játszani (...)  az EU hosszú távú érdekei alapján”.

Macron asszertívebb megközelítést alkalmazott Hszivel szemben. A francia elnök megpróbálta rávenni Kínát, hogy használja ki befolyását Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében. Hszi Csin-ping ennek hatására beleegyezett, hogy – bár egyelőre nem meghatározott időpontban – felhívja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Macron gazdasági ügyekben ugyanakkor konkrétabb eredményeket ért el,

több üzleti megállapodás aláírását is sikerült tető alá hoznia, köztük 160 Airbus repülőgép eladását. Ez a szállítás része egy 36 milliárd eurós üzletnek, amelyet az Airbus tavaly jelentett be.

Hszi Csin-ping kínai elnök vállalta, hogy „támogat minden erőfeszítést, amely a béke visszatérését célozza Ukrajnában” – áll a közös nyilatkozatban, amelyet pénteken, Emmanuel Macron francia elnök kínai látogatásának befejeztével adtak ki.

„A két ország ellenzi az atomerőművek és más békés atomlétesítmények elleni fegyveres támadásokat, és támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) a zaporizzsjai erőmű biztonságának szavatolására irányuló erőfeszítéseit” – írták. A dokumentum hangsúlyozza, hogy „a konfliktusban érintett valamennyi félnek gondosan be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot”.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Hszi Csin-Ping hangsúlyozta, hogy a politikai rendezés az egyetlen megfelelő eszköz az ukrajnai válság megoldásában.

A két félnek félúton kell találkoznia, hogy megteremtsék a politikai rendezés feltételeit

– mondta a külügyi közlemény szerint Hszi Csin-ping Emmanuel Macronnak a Kuangcsou városban elköltött vacsorán pénteken.

Csütörtökön Pekingben 90 percig tartó kétoldalú találkozójuk kezdetén Emmanuel Macron felhívta Hszi Csin-ping elnök figyelmét arra, hogy „az ukrajnai háború nagy csapást mért a (nemzetközi) stabilitásra”, és számít Kínára, hogy „mindenkit visszatérít a tárgyalóasztalhoz”.

A francia fél tájékoztatása szerint Hszi Csin-ping kijelentette: kész felhívni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt,

első ízben a konfliktus kezdete óta, hozzátéve, hogy ezt egy általa választott időpontban teszi meg.

Kína februárban tette közzé 12 pontos álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban. A béketervnek is tekintett kezdeményezés felszólítja Moszkvát és Kijevet a tárgyalásokra.

Ha a nyugati országok nem szüntetik meg az orosz műtrágya és gabona exportjának akadályozását, Oroszország a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodáson kívül fogja folytatni a kereskedést – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján pénteken Ankarában.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy Törökország támogatja Oroszország műtrágya- és gabonakereskedelemre vonatkozó kérelmét. Erre a kérdéskörre is megoldást kell találni ahhoz, hogy ismét meghosszabbíthassák az ENSZ és Törökország közvetítésével júliusban létrejött gabonaexport-megállapodást Oroszország és Ukrajna között – tette hozzá.

Moszkva a múlt hónapban bejelentette, hogy mindössze 60 napra hosszabbítaná meg a megállapodást, holott Törökország, az ENSZ és Ukrajna is a 120 napos meghosszabbítás mellett áll.

A megállapodás értelmében Oroszország az általa megszállt ukrajnai kikötőkben hagyja kikötni a gabonaszállító hajókat,

amelyek az ENSZ felügyeletével biztonságos vízi folyósókon közlekedhetnek a Fekete-tengeren.

Az orosz gabona és műtrágya nyugati exportja a háború kezdete óta jelentősen csökkent; Lavrov szerint ennek hátterében az áll, hogy több orosz bankot is kizártak a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatból, valamint kereskedelmi biztosításokat sem tudnak kötni.

„Európa a szárazföldön keresztül is folytathatja az ukrán gabona exportálását” – mondta Lavrov, utalva arra, hogy megállapodás hiányában Oroszország megtartaná kereskedelmi kapcsolatait Katarral és Törökországgal, Európa helyett pedig szegényebb afrikai országokba exportálna.

Lavrov szerint az Egyesült Államok mindemellett szándékosan akadályozza az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország alkotta közel-keleti „kvartett” tárgyalásait,

az orosz külügyminiszter mindazonáltal nem zárkózott el az elől, hogy ha „komoly tárgyalási javaslat” érkezik az Egyesült Államoktól, szemtől szembe leüljön tárgyalni Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

A török és orosz diplomácia vezetői szerint a tárgyalás napirendi pontjai között szerepelt még egy törökországi gázközpont létrehozásának ötlete, a szíriai konfliktus és az ukrajnai helyzet is.

A török külügyminiszter aggodalmát fejezte ki, hogy a tavasz folyamán tovább eszkalálódhat a háborús helyzet Ukrajnában. Cavusoglu leszögezte: Törökország továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy tárgyalások végén véget vethessenek a háborúnak.