Helikopterrel ment Herszonba Putyin

Katonai helikopterrel érkezett Vlagyimir Putyin a dél-ukrajnai Herszon megyébe. Ez volt a második alkalom a háború kirobbanása óta, hogy az orosz elnök ukrán területre látogatott. A Fekete-tenger partján fekvő megyét 2022 márciusa óta tartja ellenőrzése alatt az orosz hadsereg. A katonai közigazgatás egyik helyi főhadiszállására látogatott az államfő: a Dnyepr csapatcsoport központjában a hadsereg parancsnokaival egyeztetett.

„Fontos számomra, hogy meghallgassam véleményüket a hadihelyzetről, hogy fenntartsuk a párbeszédet” – mondta Vlagyimir Putyin.

Innen a keleti luhanszki területre ment, ahol a nemzeti gárda főhadiszállását kereste fel. Az oroszbarát szakadárok már 2014-ben kikiáltották Luhanszk függetlenségét, majd 2022 szeptemberében Oroszország egyoldalúan kimondta a terület elcsatolását.

Ezalatt az orosz külügyminiszter a brazil fővárosban járt. Szergej Lavrov megköszönte a brazil diplomáciának az ukrajnai konfliktus békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseit. Úgy fogalmazott: Moszkva érdekelt a háború mielőbbi lezárásában, és

céljuk, hogy a problémákat ne csupán rövid időre, hanem hosszú távon oldják meg, ám szerintük ezt sem Ukrajna, sem a Nyugat nem támogatja.

A brazil külügyminiszter pedig arról beszélt: álláspontjuk szerint azonnali tűzszünetre van szükség.

Egy nappal korábban Pekingben járt Lula da Silva brazil elnök, ahol Hszi Csin-ping kínai államfővel úgy döntöttek: nemzetközi békakoalíciót alkotnak annak érdekében, hogy előmozdítsák az ukrajnai háború békés rendezését. A távoli országok erőfeszítéseire azért van szükség – fogalmazott a brazil elnök –, mert Moszkva és Kijev nem közeledik egymáshoz, az EU és az Egyesült Államok pedig a háború folytatását szorgalmazza.

A washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője erre úgy reagált: a brazil elnök papagájként ismételgeti az orosz és a kínai propagandát.

A brazil külügyminiszter visszautasította a Fehér Ház kritikáját. Mauro Vieira azt mondta: nem érti, hogyan jutott a szóvivő a következtetésére.

Még soha nem voltak annyira egységesek a G7 országok Ukrajnával és Tajvannal kapcsolatban, mint most – így értékelte a szervezet csúcstalálkozóját a japán külügyminiszter.

Az Egyesült Államok, Kanada, Japán és négy nyugat-európai ország diplomatái elhatározták: folytatják az Oroszországgal és Kínával szembeni, határozott politikai-gazdasági nyomásgyakorlást. Hajasi Josimasza azt mondta: béke csak akkor lesz Ukrajnában, ha az oroszok kivonulnak.

„Annak érdekében, hogy minél előbb véget érjen az orosz megszállás, Oroszországnak azonnali hatállyal vissza kell vonulnia, ahogy az az ENSZ Közgyűlés 140 tagállama által megszavazott határozatában is szerepel. Annak érdekében, hogy Oroszország reagáljon a nemzetközi közösség hangjára, támogatnunk kell Ukrajnát az illegális invázió elleni küzdelmében” – mondta a diplomata.

A találkozó, mindazonáltal, különösebb eredmény nélkül zárult.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: újra elkötelezték magukat Ukrajna biztonsági és gazdasági támogatása mellett.

Bekérették az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét az orosz külügyminisztériumba – közölte az orosz diplomáciai tárca.

„Az Oroszország belügyeibe való durva beavatkozással és a diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységgel kapcsolatban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nagykövetét beidézték a külügyminisztériumba” – áll a moszkvai diplomáciai tárca közleményében.

A minisztérium egyéb részletet nem közölt. A három misszióvezető hétfőn a 25 évi szabadságvesztésre ítélt Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus és újságíró szabadon bocsátását követelte a moszkvai városi bíróság lépcsőjén.

A 41 éves, orosz-brit kettős állampolgárságú Kara-Murzát hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén ítélték el. A politikus Vlagyimir Dzsabarov, az orosz felsőház külügyi bizottságának első elnökhelyettese szerint személyesen részt vett az orosz gazdaságot, valamint a tisztségviselőket, közszereplőket és családtagjaikat sújtó szankciók kidolgozásában.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfő este kiadott állásfoglalásában az orosz belügyekbe való közvetlen beavatkozásnak minősítette a három nagykövetnek a Kara-Murza ellen kihirdetett ítélet nyomán tett nyilatkozatát. Elfogadhatatlannak nevezte Deborah Bronnert brit nagykövetnek a verdiktet követően elhangzott, az elítélt azonnali szabadon bocsátását követelő kijelentéseit, és óvta a brit hatóságokat a nemzetközi jogvédelmi kérdések átpolitizálásától.

„Lehetetlen ezeket a lépéseket másnak nevezni, mint az orosz igazságszolgáltatásra való nyomásgyakorlási kísérletnek. Nem világos, hogy a brit diplomaták milyen alapon ítélkeznek más országok állampolgáraival szemben hozott bírósági ítéletek méltányosságának ügyében egy olyan joghatóságnál, amelynek nincs köze Londonhoz” – tette hozzá.

Zaharova a „cinizmus csúcsának” nevezte, hogy az amerikai és a kanadai nagykövet is Kara-Murza szabadon bocsátását követelte, miközben – mint írta – náluk odahaza „szégyentelenül” megsértik az emberi jogokat és üldözik a másként gondolkodókat.

A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok azon lépéseit, amelyeknek a célja az ellenségeskedés és viszály szítása az orosz társadalomban, a lehető legerélyesebben vissza fogják szorítani, azokat a diplomatákat pedig, akik a felforgatásban részt vesznek, ki fogják utasítani Oroszországból.

Kara-Murza orosz ellenzékiként rendszeres vendége volt a Kreml-ellenes fórumoknak Európában és az Egyesült Államokban. Együttműködött a 2015-ben meggyilkolt Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikussal, és saját műsora volt a független hangvételű Eho Moszkvi rádióban.

Az elítélt idősebb Vlagyimir Kara-Murza (1959-2019) neves újságíró és ellenzéki aktivista fia. Támogatói szerint 2015-ben és 2017-ben mérgezési kísérletet élt túl, amelyekért a Kremlt tette felelőssé.

Új szintre emelve fejleszti a katonai és haditechnikai együttműködését Peking és Moszkva – jelentette ki Li Sang-fu kínai védelmi miniszter az orosz hivatali partnerével, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel kedden folytatott moszkvai találkozóján.

„Kína és Oroszország fegyveres erői feltétlenül végrehajtják az államfők által kötött megállapodásokat, és előmozdítják a katonai és a haditechnikai együttműködést, valamint a katonai kereskedelmet Kína és Oroszország között. Ezeket mindenképpen új szintre fogjuk emelni” – mondta Li.

„Védelmi miniszteri kinevezésem után az első látogatásom éppen Oroszországba vezetett, hogy a külvilág számára demonstrálja a kínai-orosz kapcsolatok fejlettségének magas szintjét, és megmutassa a szilárd elszántságot a kínai és orosz fegyveres erők közötti stratégiai együttműködés megerősítésére” – tette hozzá.

A kínai miniszter nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy személyesen fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Sojgunak megköszönte, hogy a kinevezése után tőle kapta az első gratulációt. Kifejezte meggyőződését, hogy kettejük között jó munka- és személyes kapcsolat fog kialakulni.

„Erőfeszítéseink összehangolása a nemzetközi színtéren stabilizáló hatással van a világ helyzetére, és hozzájárul a konfliktuspotenciál csökkentéséhez. (…)

Fontos, hogy országaink egyformán értékelik a globális geopolitikai tájkép folyamatban lévő átalakulásának lényegét”

– mondta Szergej Sojgu.

Az orosz védelmi tárca vezetője emlékeztett rá, hogy a márciusi moszkvai csúcson a két ország elnöke megerősítette:

a kétoldalú átfogó partnerség és stratégiai együttműködés a legmagasabb szintre emelkedett.

Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és Kínának ezt továbbfejlesztve határozott támogatást kell nyújtaniuk egymásnak a katonai együttműködés terén.

Sojgu méltatta, hogy Li Oroszországot választotta első külföldi útja célországának, akárcsak Hszi Csin-ping kínai elnök a márciusi újraválasztása után . Azt kívánta vendégének, hogy miniszterként sok sikert érjen el a hazája védelmében, a védelmi kapacitás megerősítésében és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg további modernizálásában.

„Meggyőződésem, hogy önnek az Oroszországi Föderációval folyó együttműködésben szerzett széles körű tapasztalatai elősegítik mind a Kínai Népköztársaság fegyveres erőinek fejlődését, mind pedig az országaink közötti katonai együttműködés bővítését. Számítok a legszorosabb és legtermékenyebb együttműködésre önnel az országaink, népeink, valamint Oroszország és Kína fegyveres erői közötti megbonthatatlan barátság szellemében” – mondta Sojgu.

A felek a kínai védelmi miniszter látogatása alkalmából egyetértési nyilatkozatot írtak alá arról, hogy az Orosz Fegyveres Erők Vezérkari Akadémiája és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Nemzeti Védelmi Akadémiája között „testvéri kapcsolatokat” alakítanak ki. A kínai delegáció tagjai felkeresték az Oroszországi Föderáció Nemzeti Védelmi Vezetési Központjának egyes létesítményeit.

A kínai katonai küldöttség a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét.

A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint Putyin a találkozón, amelyen jelen volt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is, sikeresnek és sokrétűnek minősítette a Moszkva és Peking közötti katonai együttműködést.

„Úgy gondolom, hogy ez feltétlenül egyike azoknak a kulcsfontosságú irányoknak, amelyek erősíti kapcsolataink, az Oroszországi Föderáció és a Kínai Népköztársaság közötti viszony rendkívül bizalomteljes, stratégiai jellegét” – mondta.

„Aktívan együttműködünk a katonai tárcákon keresztül, rendszeresen végzünk számunkra hasznos információcserét, haditechnikai együttműködést folytatunk, közös hadgyakorlatokat tartunk, méghozzá különböző színtereken: a távol-keleti régióban, Európában, a tengeren, a szárazföldön és a levegőben” – tette hozzá.

Az orosz államfő kitért rá, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök márciusban Moszkvában tett látogatása idején is szó esett a katonai együttműködésről. Megjegyezte, hogy a kínai védelmi miniszter meglehetősen nagy, jó munkaprogrammal érkezett Oroszországba.

„Örülünk, hogy itt láthatjuk önt. Biztos vagyok benne, hogy az ön látogatása a legmagasabb szinten fog zajlani. Üdvözöljük Oroszországban!” – mondta Vlagyimir Putyin Li Sang-funak.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken jelentette be, hogy Kína új védelmi minisztere április 16-18-án Oroszországba látogat és hogy ez lesz első külföldi útja a posztra történt kinevezése után.

A kínai vendég külön is találkozott orosz hivatali partnerével, akivel megvitatta a kétoldalú védelmi együttműködés helyzetét és kilátásait, valamint a globális és regionális biztonság aktuális kérdéseit.