A becslések szerint 18 ezer tüntetőt gyilkolt meg az iráni rezsim

A The Sunday Times újság információi szerint az iráni tömeges tüntetések során 16 500–18 000 ember halt meg. A számokat nyolc nagy klinika és 16 sürgősségi osztály munkatársai állították össze. E szerint további 330 000–360 000 ember megsérült. Legalább 700-1000 ember vesztette el egyik szemét. Csak a Noor klinikán, egy teheráni szemkórházban 7000 szemkárosodást dokumentáltak.

Irán legfőbb vezetője, Ali Chamenei szombaton először ismerte el, hogy a tüntetések során több ezer ember halt meg.

Az adatok nem erősíthetők meg pontosan

Az iráni szakértő Holly Dagres a Washington Institute gondolkodóközponttól az X-en kijelentette, hogy egy diplomata megerősítette neki, hogy nagykövetsége 12 000 halálesetet tart pontosnak.

Az Egyesült Államokban működő aktivista hálózat, a Hrana az X-en arról számolt be, hogy 3308 halálesetet erősítettek meg. További 4382 esetet vizsgálnak. Legalább 24 266 embert vettek őrizetbe. Jelenleg egyik adat sem ellenőrizhető független forrásból.

A biztonsági erők tüntetők elleni erőszakos fellépése után az áldozatokról szóló tudósításokat nehezíti, hogy az iráni vezetés január 8-án internetszabályozást vezetett be. Az egyik kevés lehetőség a blokád megkerülésére az Elon Musk űrhajózási cége, a SpaceX műholdas internetje, a Starlink.

Az áldozatok száma tovább fog emelkedni

Az aktivisták arra számítanak, hogy az áldozatok száma tovább fog emelkedni, amint több információ szivárog ki.

A tüntetések december végén kezdődtek a drámai gazdasági válság és a nagyon magas infláció miatt. Azonban gyorsan politikai demonstrációkká bővültek az Iszlám Köztársaság autoriter rendszerével szemben.

Az Iránban zajló tüntetések brutális elfojtása miatt az Egyesült Államok a Közel-Keletre vezényelte az USS Abraham Lincoln nukleáris repülőgép-hordozót és kísérőcsapatát. Washington nem zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét, és súlyos következményekkel fenyegette Teherán vezetését, ha a demonstrációk résztvevőit továbbra is erőszakkal próbálják elhallgattatni.

A Pentagon közlése szerint az USS Abraham Lincoln és kísérőcsapata az Indo-csendes-óceáni térségből nyugat felé indult a Közel-Keletre. A Copernicus műholdas adatai szerint a csoportosítás magában foglal vadászgépeket, irányított rakétákkal felszerelt rombolókat és egy támadó tengeralattjárót is - írja a The Independent.

Források szerint a hajó áthelyezése körülbelül egy hetet vesz igénybe, miközben Washington továbbra is fenyegetéseket intéz Teherán felé az erőszakos tüntetés-elfojtás miatt.

Washington minden lehetőséget mérlegel

Donald Trump ENSZ-nagykövete, Mike Waltz az Irán-válságról tartott rendkívüli Biztonsági Tanácsi ülésen hangsúlyozta: „minden lehetőség az asztalon van”. Az Egyesült Államok figyelmeztette Teherán vezetését, hogy bármely további tüntetőgyilkosság „súlyos következményekkel” járhat.

Bár Trump ismételten jelezte katonai beavatkozási szándékát, hozzátette, hogy biztosítékokat kapott arról, hogy a teheráni hatóságok leállítják a tüntetők elleni erőszakot, és nincs tervben a letartóztatottak százainak kivégzése.

Teherán figyelmeztette a Közel-Kelet országait, hogy amerikai katonai bázisok válnak célponttá, ha Washington támadást indít Irán ellen. A térségben nő a feszültség, miközben az iráni vezetés szerint külső erők állnak a zavargások mögött.

Teherán figyelmeztette a Közel-Kelet államait: csapás éri az amerikai bázisokat, ha Washington megtámadja Iránt.

Háborús figyelmeztetés a Közel-Keleten: Irán csapásokat ígér

Irán jelezte a közel-keleti országoknak, hogy megtorló csapásokat mér az amerikai katonai bázisokra azok területén, amennyiben az Egyesült Államok támadást indít Irán ellen. A Reuters egy iráni tisztviselőre hivatkozva írja, hogy Teherán Szaúd-Arábiától és az Egyesült Arab Emírségektől Törökországig több államot is figyelmeztetett, és arra kérte őket, akadályozzák meg Washington agresszióját.

A feszültség hátterében a 2025 decemberének végén kirobbant iráni zavargások állnak, amelyeket a rial gyors leértékelődése váltott ki. Január 8-án, Reza Pahlavi, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fiának felhívásait követően, új lendületet kaptak a tüntetések, és ugyanazon a napon az országban leállt az internet. Több városban az utcai megmozdulások összecsapásokba torkolltak a rendőrséggel, és mindkét oldalon voltak áldozatok.

Az iráni hatóságok az Egyesült Államokat és Izraelt tették felelőssé a zavargások szításáért, majd január 12-én bejelentették, hogy sikerült kézben tartani a helyzetet.

Donald Trump amerikai elnök a héten 25 százalékos vámok bevezetésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyek „üzleti kapcsolatban állnak Iránnal”, miközben támogatásáról biztosította az iráni kormány ellen napok óta zajló, széles körű, véres erőszakba torkolló tiltakozásokat. Miközben a feszültség növekszik Washington és Teherán között, egyes államoknak érdemes felkészülniük arra, amit gazdasági szempontból  Trump 25 százalékos vámjai jelenthetnek.

Brazília számára a helyzet azért is kényelmetlen, mert tavaly Trump már egyszer 50 százalékos vámokat helyezett kilátásba Brazíliával szemben, arra hivatkozva, hogy szerinte igazságtalanul üldözik Jair Bolsonarót, Brazília korábbi elnökét, Trump szövetségesét. Egy brazil-amerikai csúcstalálkozót követően azonban az amerikai elnök úgy döntött, enyhíti a Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát sújtó terheket. Ezt azonban most újabb irányváltás követheti, mivel Washington a büntetővámmal az iráni politikai válságra reagál, miután az országban az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes megmozdulásai zajlanak.

– jelentette a Reuters.

A brazil kormány adatai szerint Brazília tavaly 2,9 milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el Iránnal szemben, ami a dél-amerikai országot az új amerikai vámintézkedések közepébe helyezheti. 

Kukorica, szója áramlott Iránba Brazíliából

A Világbank legutolsó adatai szerint Irán 147 kereskedelmi partner számára exportált termékeket 2022-ben. Az OPEC-tag Iránt évek óta súlyos szankciókkal sújtja Washington. Olajának nagy részét Kínába exportálja, fő kereskedelmi partnerei között van Törökország, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, India. Az azonban, hogy az új amerikai vámok az iráni importra kivetve a kereskedelmi partnereket büntetnék, új eleme az amerikai nyomásgyakorlásnak, és olyan jelentős kereskedelmi forgalmat erodálhatnak el (rövid távon, illetve bizonytalan időszakra), mint az imént említett brazil-iráni. Ez pedig az Iránba exportáló országoknak fájdalmas lesz.

2025 közepén a 210 millió lakosú Brazília már szembesült további amerikai vámokkal olyan termékek esetében, mint

• a marhahús, 
• a kávé, és 
• a narancslé. 

Ezek mind a dél-amerikai ország fontos exportcikkei közé tartoznak.

Később Washington részben visszavonta ezeket az intézkedéseket, elsősorban azért, hogy elkerülje a belföldi inflációs nyomás fokozódását. Egyes termékek azonban továbbra is vámterhek alatt állnak, köztük a cipők, a halászati termékek és a faáru.

A kereskedelmi adatok szerint Irán tavaly a brazil kukorica legfontosabb felvevőpiaca volt, 9,1 millió tonna importtal. A A nagyságrend érzékeltetéséhez érdemes megemlíteni, hogy Egyiptom és Kína – utóbbi egyébként Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere – együttesen 9,5 millió tonna kukoricát vásárolt Brazíliától.

A statisztikák azt is mutatják, hogy Brazília saját külkereskedelmi többletéhez képest nagyságrendekkel kisebb mértékben, közel 85 millió dollárért importált termékeket Iránból, elsősorban műtrágyákat, például karbamidot (magas nitrogéntartalmú műtrágya), emellett gyümölcsöket és olajos magvakat.