Orbán Balázs: Egy bizonytalan világban mi vagyunk a biztos választás

„Ma a legkomolyabb civilizációs kérdések feszítik nap mint nap az egész nyugati világot, amelyekre nem lehet semmitmondó politikai üzenetekkel válaszolni” – jelentette ki Orbán Balázs az Indexnek. A Tisza Pártot „bizonytalan, kontúrtalan, Brüsszel és Kijev által támogatott kísérlet”-nek nevezte, és arra figyelmeztetett: nem a kísérletezés idejét éljük. A következő hetekben minden választópolgárral személyesen találkoznának, és nem tartja irreális célkitűzésnek a kormánypártok 2022-es választási eredményének megismétlését sem.

Az Indexnek adott interjújában a politikai igazgató kijelentette:

• „Reális az esélye annak, hogy belesodródjunk a háborúba, miközben Brüsszelből azt kérdezik, hajlandóak vagyunk-e több százezer milliárd forintot Ukrajna támogatására költeni. A háborúpárti kormányok Európa-szerte adóemeléseket és megszorításokat vezetnek be. Mi azért kampányolunk, hogy Magyarország ne forduljon ebbe a brüsszeli irányba.”
• „Magyar Péter egy simlis alak, mindig az volt, most meg már kintről rángatják dróton, érdektelen, hogy mit kommunikál, az a kérdés, hogy mi a vele szembeni elvárás.”
• „Még ellenzéki elemzők is elismerik, hogy a Fidesz dinamikus, Orbán Viktor személyes jelenléte jót tesz a kampánynak, önbizalmat ad az aktivistáknak, és a Fidesznek reális, egyértelmű esélye van a választások megnyerésére.”
• „Ahogy az A terv esélye párolog el, egyre látványosabban bontakozik ki a brüsszeli B terv. Nem lesz brüsszeli miniszterelnök, de Orbán Viktor következő nemzeti kormányát az első pillanattól nyomás alatt akarják tartani. Ebből érthető meg, hogy miközben korábban kétharmados győzelemről beszéltek, ma már a csalás az új narratíva.”
• „Először láttuk 2025-ben igazán működni azt, hogy egymással rivalizáló nagyhatalmak és középhatalmak egyaránt érdekeltek Magyarország sikerében.”
• „Ma Európa-szerte minden választás a biztonság kérdéséről szól: háborúról, migrációról, gazdasági kilátásokról és arról, hogy a következő generáció jobban vagy rosszabbul él-e majd. [...] Itt, Magyarországon az ellenfél inkább azt szeretné, ha a kampány szelfikről és domainfoglalásokról szólna, miközben a valódi, civilizációs téttel bíró kérdésekről hallgat vagy félrevezetően beszél. Ők maguk is elismerték: ha a választók pontosan tudnák, hogy mire készülnek, megbuknának.”
• „Eddig az volt velünk szemben a kritika, hogy a Nyugaton belül elszigetelődtünk. Ehhez képest nehéz most azt is kritikaként felhozni, hogy stratégiai együttműködést alakítottunk ki a nyugati világ legerősebb hatalmával.”

A Fidesz kampánynyitó kongresszusának napján minden úgy történt, ahogy eltervezték?

Egy fantasztikus rendezvény valósult meg. Kétezer-ötszáz ember vett részt rajta, küldöttek és vezető politikusok. Az esemény több napon át meghatározta a közbeszédet. Nemzetközi szinten is többen komolyan kiálltak a Fidesz–KDNP mellett. Megvannak a jelöltjeink, erősek, egységesek és magabiztosak vagyunk. Világos, pozitív üzenetet fogalmaztunk meg Magyarország számára, és teljesen egyértelmű, mire kérünk felhatalmazást. Ezt komoly sikernek tartom.

Nem volt akkor üvöltözés a kampánycsapatukban, mert Magyar Péter lefoglalt egy domaint a Fidesz új szlogenjével?

Nálunk nem divat a domainfoglalás, mert van egy honlapunk, a fidesz.hu, ami már több évtizede működik. Azt szokták mondani – régi kampányszakértőktől tanultam –, hogy soha nem szabad megakadályozni az ellenfelet abban, hogy hibázzon. Az, hogy a kampányeseményről, a kongresszusról és a Fidesz üzenetéről napokig beszélt az ország – vagyis arról, hogy egy bizonytalan világban mi vagyunk a biztos választás –, szerintem ajándék az ellenféltől.

Orbán Balázs 2026. január 13-án

Fotó: Németh Kata / Index

Tehát nem tervezték a domaint lefoglalni és kampánycélokra azon létrehozni egy oldalt a saját üzeneteikkel?

Miért csináltunk volna ilyet?

Egyáltalán nem zavarja önöket, hogy Magyar Péter létrehozott a szlogenükkel egy kormánykritikus oldalt?

Hajrá, sok sikert! Mi nem domaineket akarunk lefoglalni, hanem választást akarunk nyerni.

Még védjegyoltalmi kérelmet is beadtak.

Hát az egy jogi nonszensz. Ezen jogászok tömege nevetett, ilyen egyszerűen nincs.

Mit gondol arról, hogy Magyar Péter az önök „beégetésével” kampányol? Sőt, a Tisza Párt elnöke személyesen önt is célba vette, és azt állítja, hogy inog a kampányfőnöki széke.

Nem foglalkozunk az ellenfél kampányával, mert nekik nem az ország a fontos, hanem a hatalom. Minket az érdekel, hogy meggyőzzük az országot: rendkívül veszélyes helyzetben vagyunk. Reális az esélye annak, hogy belesodródjunk a háborúba, miközben Brüsszelből azt kérdezik, hajlandóak vagyunk-e több százezer milliárd forintot Ukrajna támogatására költeni. A háborúpárti kormányok Európa-szerte adóemeléseket és megszorításokat vezetnek be. Mi azért kampányolunk, hogy Magyarország ne forduljon ebbe a brüsszeli irányba. Nyíltak és egyenesek vagyunk: elmondjuk, hogy mit szeretnénk, és mire kérünk felhatalmazást. Az ellenfél alakoskodó és behízelgő politikát folytat: egyszer ezt mondja, máskor azt. Szerintem ezt ma már mindenki látja, és a többség nem szereti. A Tisza Párt egy bizonytalan, kontúrtalan, Brüsszel és Kijev által támogatott kísérlet, de most nem a kísérletezés idejét éljük.

Magyar Péter azt állítja, hogy a Fidesz kampánystábjából szivárogtatták ki nekik a kormánypárti szlogent. Keresik már a téglát a kampánycsapatukban?

Akkor sem mond igazat, amikor kérdez. A szlogent reggel nyilvánosan kommunikáltuk.

Rogán Antallal milyen a viszonya?

Ez egy csapat, ahol mindenki győzni szeretne, és ennek érdekében mindenki jól együttműködik.

Azért kérdezem, mert Magyar Péter szerint Rogán Antalt akarják visszahozni kampányfőnöknek.

Nem akarom elkeseríteni, de ő már most is része a kampánycsapatnak. Mire ez az interjú megjelenik, addigra új hazugság fog jönni, teljesen érdektelenek az állításai. Ez jellemzi az egész működését. Azt mondta, nem veszi fel az európai parlamenti mandátumát, aztán mégis felvette. Azt mondta, támogatja a mentelmi jog eltörlését, majd később mögé bújt. Azt állította, hogy nem támogatják Ukrajna uniós csatlakozását, aztán megszavaztatta a saját támogatóit, és kiderült, hogy mégis támogatják. Ezt később a saját szavazói döntésével szemben is letagadta, miközben Brüsszelben mindent megszavaznak, amit elvárnak tőlük. Magyar Péter egy simlis alak, mindig az volt, most meg már kintről rángatják dróton, érdektelen, hogy mit kommunikál, az a kérdés, hogy mi a vele szembeni elvárás. Nekünk a magyar társadalom többségéhez kell beszélnünk: azokhoz, akik látják a veszélyeket, a háború kockázatát, az ukrán uniós csatlakozás következményeit, és azt is, hogy ha Magyarországon brüsszeli irányítású kormány lenne, akkor a lehetőségek nem bővülnének, hanem szűkülnének. Őket kell meggyőznünk arról, hogy a Fidesz a biztos választás.

„A Tisza Párt minden döntését Brüsszelből lehet megérteni”

Két eltérő értelmezés is kering az ön kampányfőnöki szerepéről: az egyik szerint az amerikai kampánytanácsadókkal való kapcsolattartás miatt kapta a feladatot, a másik szerint kinevezése formális, és a kampány tényleges irányítását Orbán Viktor végzi. Ki irányítja a kampányt, ön vagy Orbán Viktor?

Egy kormánypárt esetében a ciklus közbeni élet teljesen más, mint egy ellenzéki párt esetén. Számunkra a jó kormányzás a legfontosabb, ebben segítettem én is, aztán ahogy közelednek a választások, akkor lehet nagyobb figyelmet fordítani az újabb felhatalmazás megkérésére. Tavaly nyárig az volt a hangulat, hogy a Fidesz megszorítható, nem képes újdonságot mutatni, és nem tud kellő erővel kiállni a magyar emberek mellett. Ehhez képest egy új kampányirányítási rendszert állítottunk fel, amelynek eredményeként magabiztosan vezetünk azokban a közvélemény-kutatásokban, amelyek nem az ellenfél helyzetének kozmetikázására szolgálnak. Még ellenzéki elemzők is elismerik, hogy a Fidesz dinamikus, Orbán Viktor személyes jelenléte jót tesz a kampánynak, önbizalmat ad az aktivistáknak, és a Fidesznek reális, egyértelmű esélye van a választások megnyerésére.

Orbán Balázs 2026. január 13-án

Fotó: Németh Kata / Index

Az amerikai kampánytanácsadók mennyire folynak bele a kampány alakításába?

Magyar kampánycsapattal dolgozunk, nem külföldiekkel.

Az eddigi rendezvényeik külsőségein és koreográfiáján is tetten érhető az amerikai kampánylogika...

Ebben a kampányban számos innovatív megoldás jelent meg. A háborúellenes gyűlések, a digitális polgári körök vagy éppen a civilek bevonása mind olyan új elemek, amelyeket korábban a magyar jobboldal nem alkalmazott ilyen formában. 

Ezek a rendezvények nem csak a politikusokról szólnak, hanem azt mutatják meg, hogy a Fidesz–KDNP és a háborúellenes álláspont mögött széles társadalmi réteg áll: közéleti szereplők, művészek, zenészek, színészek, helyi értelmiségiek.

Ez nem kampánytechnológiai kérdés, és nem külföldi kampánytanácsadóktól kell eltanulni. A világ megváltozott körülöttünk. Az emberek régen négyévente úgy szavaztak, hogy közben az életük alapvető keretei nem változtak. Ma a legkomolyabb civilizációs kérdések feszítik nap mint nap az egész nyugati világot, amelyekre nem lehet semmitmondó politikai üzenetekkel válaszolni. Ezt láttuk az Egyesült Államokban is Donald Trump visszatérésénél: mögötte egy társadalmi mozgalom állt. A végén persze politikusokra szavaznak az emberek, de valójában egy életformát, egy értékrendet képviselő mozgalom mellé állnak. Ugyanezt látjuk ma Európa-szerte a patrióta erők megerősödésénél is. Magyarországon is ezt tesszük: egy társadalmi mozgalmat szervezünk. Olyat, amely nemet mond a háborúra, nemet mond arra, hogy Magyarország pénzét Ukrajnára költsék, nemet mond a migrációra és azokra a civilizációs zsákutcákra, amelyekbe Brüsszel be akarja terelni Európát. A kampányfőnöki feladatom lényege az, hogy képesek vagyunk-e egy ellenállóképes magyar társadalmi mozgalmat felépíteni. Ha ez megvan, meglesz a politikai siker is: április 12-én nemcsak társadalmi, hanem politikai többség is létrejöhet.

Milyen döntési folyamat eredményeként született meg a „Fidesz a biztos választás” kampányszlogen? Kitől jött az ötlet?

A szlogen a Fidesz identitásából fakad. Válságos, bizonytalan helyzetekben az emberek nem azt kérdezik, ki cukiskodik a leghatékonyabban, hanem azt, hogy kire lehet számítani. Ezt a kérdést helyezzük a választás középpontjába. A Fidesz harmincöt éves történetre tekinthet vissza: antikommunista gyökerekkel, nemzeti, patrióta és alkotmányos hagyománnyal, migrációellenes politikával, valamint a brüsszeli birodalmi törekvésekkel és a háborúval szembeni kiállással. Munka mindenkinek, kevesebb adó, több bér, több lehetőség. Tizenhat éve kormányzunk, és mindenki tudja, mire számíthat tőlünk. A túloldalon azonban Brüsszel és Kijev által nyíltan megtámogatott kirakatpolitika áll, leginkább balliberális közpolitikai elvekkel megtámogatva. Egy bizonytalan világban ettől nem sok biztatót lehet várni. Ebből a helyzetértékelésből következik a „Fidesz a biztos választás” üzenete.

Több mint tizenöt év kormányzás után, ha azt kell hangsúlyozniuk, hogy „a Fidesz a biztos választás”, az úgy is értelmezhető, hogy elismerik: a magyar választók egy jelentős részének már nem önök jelentik a biztos választást. Ez tulajdonképpen annak beismerése, hogy a korábbi évekhez képest megváltozott a helyzet, és számszerűsíthetően is tekintélyes ellenfél jelent meg.

A Márki-Zay Péter vezette baloldali, brüsszeli konstrukció 34,5 százalékot ért el 2022-ben. Ugyanazokat a kampányeszközöket alkalmazták akkor, mint most Magyar Péter, és a kampány ezen szakaszában is nagyon hasonló elemek jelennek meg.

Létezik egy olyan réteg, aki szerint bármi jobb, mint a Fidesz. Csakhogy még az ellenzéki szavazók többsége is jogosan teszi fel magának a kérdést, hogy ez valóban így van? A változás ugyanis nem lehetőség, hanem veszély. Hiszen ők is jobban járnak a Fidesz kormányzásával, mert az ő életük is biztonságosabb és kiszámíthatóbb.

Ők is megkapják a 14. havi nyugdíjat, számukra is elérhető a családi adócsökkentés, nem sorozzák be őket vagy az unokáikat, és nem küldik Ukrajnába harcolni a szeretteiket. Ezt más nem tudja garantálni, mert nincs elég ereje hozzá. Mi tehát a józan észre apellálunk, amely minden emberben megvan, és abból indulunk ki, hogy senki sem szavaz a saját érdekei ellen. A tapasztalat és az ismertség jelenti az előnyünket és egyben a legnagyobb erőnket.

A közvélemény-kutatások eltérő állásokat mutatnak: vannak olyan felmérések, amelyek szerint a Tisza Párt jelentős előnnyel vezet. Az viszont minden kutatásból kiolvasható, hogy a Fidesz–KDNP áprilisban erős támogatottságú ellenféllel néz szembe. Van egy stabil választói bázis, amelynek kifejezetten fontos Orbán Viktor leváltása, és amelyet nem sikerült meggyőzni arról, hogy a Fidesz a biztos választás. Nem azt jelzi mindez, hogy valamit rosszul csináltak?

Minden választáson arra törekszünk, hogy minél több embert meggyőzzünk. Az előző választáson Magyarország történetének egyik legnagyobb győzelmét arattuk, azóta is vezetjük a közvélemény-kutatásokat, és a következő választás esélyesei is mi vagyunk. A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban pedig érdemes felidézni, hogy 2022 előtt voltak olyan intézetek, amelyek 20 százalékponttal lőttek mellé. Ne legyünk naivak, nem véletlenül. Ha most is annyit „tévednek”, akkor a végén meg is vagyunk.

De hogyan fogadjuk el bármelyiket valósnak, ha az egyik közvélemény-kutatást az egyik oldalhoz, a másikat pedig a másik oldalhoz lehet kötni?

A Tisza Párt minden döntését Brüsszelből lehet megérteni. Nekik az az első számú tervük, hogy brüsszeli miniszterelnöke legyen az országnak. Először olyan helyzetet próbáltak teremteni, amelyben azt a hamis érzetet keltik, hogy a Tisza biztosan nyerni fog. Ezt az emberek nem hiszik el, a többség minden kutatás szerint a mi győzelmünket várja. Ahogy az A terv esélye párolog el, egyre látványosabban bontakozik ki a brüsszeli B terv. Nem lesz brüsszeli miniszterelnök, de Orbán Viktor következő nemzeti kormányát az első pillanattól nyomás alatt akarják tartani. Ebből érthető meg, hogy miközben korábban kétharmados győzelemről beszéltek, ma már a csalás az új narratíva. A vereséget árazzák be, Magyar Péter álnéven már meg is írta a narratívát a közösségi médiában. A kutatók meg majd bociszemekkel mondják, hogy ők se értik, hogyan is történhetett a dolog. Trump megválasztása kapcsán ugyanez volt a helyzet. Ezzel szemben egyetlen védekezés lehetséges: jó nagy fölénnyel kell nyerni.

Orbán Balázs 2026. január 13-án

Fotó: Németh Kata / Index

„Két út áll Magyarország előtt”

Orbán Viktor negyvenöt perces kongresszusi felszólalásában a világpolitikai folyamatokat értékelte, és vádbeszédet mondott az ellenféllel szemben, a magyar valóság hétköznapi problémáiról, a megélhetési kérdésekről azonban nem esett szó. Ha a Fidesz a biztos választás, ezekről miért nem beszélt a miniszterelnök?

Lehet, hogy nem ugyanazt a beszédet hallottuk. Az emberek jogosan teszik fel a kérdést, hogy egy nehéz, bizonytalan időszakban milyen válaszokat adnak a politikusok az élet mindennapi problémáira. Arra kíváncsiak, hogyan lehetnek alacsonyabbak az adók, hogyan nőhetnek a vállalkozások támogatásai, hogyan tudnak a fiatalok lakást vásárolni, amit ma Nyugat-Európában sok helyen már nem engedhetnek meg maguknak, és hogyan kaphatnak a nyugdíjasok magasabb juttatásokat, amelyekből könnyebb kifizetni a megemelkedett élelmiszerárakat. A miniszterelnök világossá tette, hogy két út áll Magyarország előtt. A brüsszeli út kevesebb pénzt és lehetőséget jelent.

Elég meghallgatni, mit mondanak: több pénzt akarnak a háborúra, Ukrajnára és a migrációs paktum végrehajtására. Ilyenkor joggal merül fel a kérdés: hol vannak ebben az európaiak, hol vannak benne a magyarok, és hogyan segíti ez a megélhetést?

Erre nincs válasz, mert számukra ez nem fontos. A magyar kormány ezzel szemben úgy gondolkodik, hogy az emberek számára fontos kérdésekben kell segítséget nyújtani nekik. Amit ebben a ciklusban megígért, azt teljesítette is. Garantálta a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, a családtámogatásokat, valamint azt is, hogy Magyarország kimarad a háborúból. Nálunk nincsenek megszorítások és adóemelések, 11 százalékkal nőtt a minimálbér, emelkedtek a reálbérek, visszaépítettük a 14. havi nyugdíjat, bővültek a családi kedvezmények, energiatárolási programot indítottunk, és a közszolgálatban dolgozók számára lakhatási támogatási programot vezettünk be. Erről szólt a miniszterelnök beszéde, ez minden magyar ember mindennapi életét érinti, és ezért tartom hatásosnak.

A hétköznapi problémák és a létbiztonság kérdését illetően az inflációra gondoltam, arra, hogy az emberek panaszkodnak a magas élelmiszerárakra, a kórházi várólistákra, az egészségügyi intézmények állapotára.

Én is erről beszélek. Ha a háború folytatódik vagy kiterjed, és a brüsszeli utat választva a háborús logika mentén haladunk tovább, az árak is emelkedni fognak. Ahol háború van, ott nőnek az energiaköltségek, emelkednek az élelmiszerárak, és nehezebbé válik a megélhetés. Ez egyértelmű összefüggés. Az egészségügy esetében is léteznek brüsszeli javaslatok, azoknak is az a lényege, hogy túl sok a kórház, csökkenteni kellene a kiadásokat, és vissza kellene hozni a magánbiztosítást. Ez hosszú távon fizetős rendszerhez és szűkülő hozzáféréshez vezetne. Kevesebb kórház és ellátási hely maradna, miközben azt ígérik, hogy a megmaradó intézményekben magasabb színvonalú lesz az ellátás. Ugyanezt ígérték korábban Gyurcsányék, az SZDSZ és a Bajnai-kormány is, a tapasztalat azonban az volt, hogy a rendszer nem jobb, hanem rosszabb lett. Vagy Ukrajnára költünk többet, vagy Magyarországra. Köztes megoldás nincs. Ma két program áll egymással szemben: mi nyíltan beszélünk a sajátunkról, a másik oldalon viszont a valódi terveket elhallgatják, miközben Brüsszel már világossá tette az irányt. Egy olyan program, amelyről azt mondják, hogy „választást kell nyerni, és utána mindent lehet”, valóban jobb egészségügyet, jobb oktatást és alacsonyabb árakat hoz-e. Ezt erősen kétlem. Szerinte erre csak akkor vagyunk képesek, ha a magyar úton maradunk, és nem fordulunk a brüsszeli irányba.

Az egész kampánynyitó kongresszus arról szólt, hogy aki nem a Fideszre szavaz, az a háborúra, a migrációra, a genderizmusra, „Brüsszel bábjára”, és ha nem a kormányoldal nyer, akkor jön az apokalipszis. A félelemkeltés és a társadalom biztonság, illetve stabilitás iránti igénye a csodafegyverük?

Ma Európa-szerte minden választás a biztonság kérdéséről szól: háborúról, migrációról, gazdasági kilátásokról és arról, hogy a következő generáció jobban vagy rosszabbul él-e majd. Ezek ma alapvető politikai kérdések egész Európában. Itt, Magyarországon az ellenfél inkább azt szeretné, ha a kampány szelfikről és domainfoglalásokról szólna, miközben a valódi, civilizációs téttel bíró kérdésekről hallgat vagy félrevezetően beszél. Ők maguk is elismerték: ha a választók pontosan tudnák, hogy mire készülnek, megbuknának. Mi ezzel szemben nyíltan beszélünk arról, kik vagyunk, milyen veszélyeket látunk, és mire kérünk felhatalmazást.

Egyetlen ellenzéki párt sem állítja, hogy háborút szeretne. A Tisza Párt részéről pedig – vagy legalábbis Magyar Péter részéről – a migrációval kapcsolatban eddig több ponton is a kormányoldaléhoz hasonló álláspont hangzott el.

Nem nekem kell hinni, hanem a tényeknek. Az Európai Bizottság elnöke nyilvánosan beszélt egy Oroszországgal való katonai konfrontációról, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról, a hadigazdaság logikájáról és Ukrajna támogatásának növeléséről. Ezek dokumentált kijelentések. Ezeket az irányokat az Európai Néppárt vezetése is képviseli, amelynek Magyar Péter a tagja, és amely nyíltan Ukrajna támogatását tekinti együttműködési feltételnek. Ennek megfelelően ők is megszavazták az orosz energiahordozókról való leválást és az ukrán háború finanszírozását. Erről hivatalos szavazási dokumentumok állnak rendelkezésre. Ugyanez a helyzet a migráció kérdésében is: az Európai Néppárt Magyarország ellenállása ellenére elfogadta az új migrációs paktumot, amely visszahozza a kvótákat, a kötelező áttelepítést és a nyílt befogadóállomásokat. Ursula von der Leyen a minap jelentette ki, hogy a paktumot végre kell hajtani.

A bizottsági elnökkel szembeni bizalmatlansági indítványok azért nem sikeresek, mert a Tisza és a DK Ursula von der Leyen mellett szavaz. Ezek tények.

Ha valaki Magyar Péter éppen aktuális, akár óráról órára változó közösségimédia-posztjait megkérdőjelezhetetlen igazságnak tekinti, akkor legalább ugyanilyen súllyal kellene kezelnie a saját Tisza-politikusok és szakértők megszólalásait, valamint az európai parlamenti felszólalásokat, a hivatalos döntéseket, amelyeket a Tisza politikai közössége támogatott. Ezek ugyanis nem alkalmi kampányüzenetek, hanem dokumentált politikai állásfoglalások. A kérdés inkább az, hogy miért nem ezekről beszél. Azért, mert azt szeretné, ha ezek az összefüggések rejtve maradnának.

Azt azért tisztázzuk: Magyar Péter többször kijelentette, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását, és azt ígérte, hogy ha a Tisza Párt megnyeri a választást, és a kérdés aktuálissá válik, ügydöntő népszavazást írnak ki Ukrajna uniós tagságáról.

De azt nem jelentette ki korábban, hogy nem lesz európai parlamenti képviselő? Dehogynem. Számított? Nem számított. Vészjósló jel, hogy az ukrán sajtóban és ukrán kormányzati megszólalásokban rendszeresen megjelenik az az állítás, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának egyik akadálya a jelenlegi magyar kormány, és hogy egy ellenzéki győzelem esetén ezek az akadályok elhárulnának. Ezek hivatalos nyilatkozatok.

A kérdés, amit a magyar embereknek érdemes feltenniük: vajon képes lenne-e nemet mondani a külső elvárásokra? Elég erős lenne-e ahhoz, hogy nemet mondjon Kijevnek és Brüsszelnek?

Mi azt látjuk, hogy Orbán Viktor eddig képes volt erre, és képes lesz rá a jövőben is. Ő viszont nem lenne rá képes. Egy ilyen kiélezett helyzetben ez a különbség a döntő.

(...)

A brüsszeli Politico írta meg, hogy Magyar Péter egy eszköz Manfred Weber kezében, hogy a budapesti befolyását erősítse. A mögötte álló médiarendszert és szervezeteket külföldről finanszírozzák.

Ez 2022-ben is így volt: akkor amerikai forrásokból történt, később ezek megszűntek, és a finanszírozást brüsszeli szereplők vették át. Emellett újdonság, hogy ezúttal ukrán titkosszolgálati eszközök és kapcsolatok is megjelentek a háttérben. Ez már nem politikai szimpátia vagy baráti támogatás, hanem függőségi viszony. Nem ugyanarról a viszonyrendszerről beszélünk, mint amikor egy országnak barátai és szövetségesei vannak.

Az, hogy egyes országok titkosszolgálatai kit vagy kiket támogatnak, általában nem látható a nyilvánosság számára.

Az ukrán titkosszolgálat szerepvállalásáról és a brüsszeli politikai támogatásról nyílt forrásokban is megjelentek információk. Utóbbi esetében az Európai Parlament hivatalos felületein is elérhetők nyilatkozatok és dokumentumok: a viták közvetítései visszahallgathatók, és maguk a brüsszeli vezetők is nyíltan beszélnek a támogatásról. Az ukrán kormányzati nyilatkozatok is olvashatóak, a magyar titkosszolgálati felderítő munkájáról a Nemzetbiztonsági Bizottságon keresztül rendszeres tájékoztatást kap a nyilvánosság is. A kérdés az, hogy miért teszik ezt, és mi a céljuk. Nyilvánvalóan nem jószolgálati nagykövetként akarnak fellépni Magyarországon, hanem elvárásokat fogalmaznak meg. Egy Magyar Péter vezette kormány feladata az lenne, hogy megszüntesse azokat az akadályokat, amelyeket az Orbán Viktor vezette kormány jelentett az elmúlt években. Ez azt jelentené, hogy nem blokkolná a közös döntéshozatalt háború, szankciók és migráció ügyében, és hozzájárulna a külpolitikai önállóság feladásához, valamint Ukrajna uniós csatlakozásához.

Washington, Moszkva és Peking mit vár a magyar kormánytól a pragmatikus vagy barátságos viszonyért cserébe?

Az, hogy mit várhatnak a magyarok tőlünk, és mire lehet számítani ezekből a kapcsolatoktól, régóta ismert. A miniszterelnök évek óta építi ezeket a kapcsolatokat, és pontosan tudható, miért épülnek. Oroszországgal pragmatikus energetikai és gazdasági együttműködésünk van, Kínával kifejezetten sikeres technológiai és gazdasági kapcsolataink alakultak ki, az Egyesült Államokkal pedig egyre szorosabb katonai, politikai és gazdasági együttműködés zajlik a nemzetközi színtéren. Az is világos, hogy mit várnak tőlünk ezek a nagyhatalmak, ha ez a kormány marad: kiszámíthatóságot, szuverén döntéseket és kölcsönös tiszteleten alapuló, mindenki számára előnyös együttműködést. Az Orbán Viktor vezette kormány esetében világosan látszik az irány: nemzeti érdeken alapuló, háború- és migrációellenes politikai együttműködés és bővülő gazdasági kapcsolatok az Egyesült Államokkal, jelentős gazdasági beruházások Kínából, valamint biztonságos és megfizethető energiaellátás Oroszországból.

„Már nem vagyunk egyedül”

Azt talán már kimondhatjuk, hogy a jelenlegi helyzetben kevés az esélye annak, hogy egyhamar békecsúcsra kerüljön sor Budapesten. Meg tudja erősíteni, hogy március 21-én, a CPAC Hungary rendezvényre a magyar fővárosba érkezik Donald Trump?

A miniszterelnök szavait tudom megismételni: abban bízunk, hogy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők érkeznek Magyarországra. Én annak örülnék a legjobban, ha Donald Trump kétszer is jönne: egyszer a békecsúcs miatt, egyszer pedig kétoldalú látogatás céljából.

Mennyi az esélye annak, hogy Donald Trump legalább egyszer eljön a választás előtt?

Donald Trump nyilvánosságra hozott decemberi leveléből is kiderült, hogy zajlanak az ezzel kapcsolatos egyeztetések. A diplomácia nyelvén ez azt jelenti, hogy az esélyek nem alacsonyak.

Több elemző szerint egy budapesti Orbán–Trump-találkozó politikai előnyt jelenthetne a Fidesz számára. Milyen kézzelfogható eredményt várnak tőle?

Értem, hogy a választás közeledtével mindenki kampánylogikában gondolkodik, de fontos, hogy ne a gombhoz varrjuk a kabátot. Egy esetleges békecsúcs nem azért lenne fontos, mert politikai előnyt jelentene bárkinek, hanem azért, mert közelebb vinne a békéhez. Egy amerikai–orosz kiegyezés esélyt adna arra, hogy Európa is elmozduljon a háborús logikától. Ma az európai gazdaságot alapvetően a háború blokkolja: a nehézségek döntő része abból fakad, hogy egyre több pénzt akarnak a következő években a háborúra és Ukrajna támogatására fordítani. Ha ez a kényszer megszűnne, azonnal kinyílnának a gazdasági lehetőségek. Ezért egy budapesti békecsúcs legfontosabb hatása nem kampánypolitikai, hanem nemzetstratégiai lenne. Komoly optimizmusra adna okot, az emberek hosszú évek után újra láthatnák a fényt az alagút végén. A kampányban kötelességünk beszélni a veszélyekről is: az alagút végén nemcsak fény lehet, hanem sötétség vagy akár szakadék is. De a béke lehetősége mindig a fényt jelenti. Egy amerikai–orosz megállapodás ennek fontos visszaigazolása lenne. Ez akkor is igaz, ha mindez csak a választások után következne be, de természetesen abban bízunk, hogy minél előbb megvalósul.

Ha valóban sor kerülne egy budapesti Donald Trump-látogatásra, attól milyen konkrét politikai vagy diplomáciai eredményt várnának azontúl, hogy Donald Trump és Orbán Viktor kezet ráz?

A Külügyminisztérium és az érintett szakminisztériumok csapatai folyamatosan azon dolgoznak, hogy a washingtoni tárgyalásoknak legyen érdemi folytatása. A gazdasági, energetikai, hadiipari és űripari együttműködések a kiemeltek.

„A kampánystratégiájuk része, hogy nem mondanak igazat, mert megbuknának”

Orbán Viktor többször is válaszolt már a választási vita kérdésére. Kampányfőnökként megpróbálná meggyőzni a miniszterelnököt arról, hogy vállaljon vitát Magyar Péterrel, vagy egyetért az eddigi álláspontjával?

Szerintünk a vita fontos és hasznos, ezért a Fidesz képviselői minden nap vitáznak. A parlamentben, az európai intézményekben, az ellenzéki médiában és az utcán is – gondoljunk csak a Lázár-infóra.

Nincs rajtunk semmilyen nyomás ezen a téren. Az ellenfelünk politikusait közben dugdosni kell. Menekülnek a sajtó elől és a vitaszituációk elől is. A kampány egyik ikonikus kifejezésévé vált a press@-jelenség.

Ilyennel korábban nem találkoztam: egy állítólagos társadalmi elégedetlenségből táplálkozó politikai mozgalom, amelynek a képviselőin szájkosár van, és amelynek a vezetője bírósági eszközökkel igyekszik elhallgattatni a vele egyet nem értőket. Nyugat-Európában az ellenzéki erők jellemzően vitaképesek, míg a kormányzati szereplők járkálnak a bírósághoz és hárítják a média kérdéseit. Nálunk ez a helyzet megfordult. Teljes nonszensz. Azt se felejtsük el, hogy egy olyan politikai szereplőről beszélünk, aki elismerte: a kampánystratégiájuk része, hogy nem mondanak igazat, mert szerintük azzal megbuknának. Ilyen helyzetben rendkívül nehéz érdemi vitát folytatni. Nyílt vitákra a valódi döntéshozókkal van szükség, mert csak így lehet kiállni Magyarország érdekei mellett.

Nem tervezik, hogy a képviselőjelöltjeik vitára hívják a Tisza Párt jelöltjeit? Menczer Tamás következetesen ezzel próbálkozik.

Az egészségügy területén volt egy számukra sikertelen kísérlet, azóta Kulja András gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosságból. Ma már kevesen gondolják – még a saját szavazóik közül is –, hogy a Tisza Párt szakpolitikai értelemben felkészültebb, kompetensebb lenne, vagy kidolgozottabb alternatívát tudna kínálni. Ezért letiltották őket a vitákról. Tudomásul vettük. A mi fő feladatunk nem az ellenféllel való vita, hanem a választópolgárok meggyőzése.

Készülhet az ország a kampány során botrányokra? A sajtó már pedzegette ezt a lehetőséget. Van tudomása arról, hogy esetleg Magyar Pétert vagy a Tisza Párt politikusait érintő botrányos ügyek kerülhetnek elő?

Nehéz lenne botrányosabb fejleményeket elképzelni annál, mint ami eddig az ellenfélről napvilágra került. De én azt szeretném, ha a választási kampány nem botrányokról, hanem programokról szólna. Ebben vagyunk a legerősebbek: világos víziót és konkrét ajánlatot tudunk adni Magyarország számára, és azt is el tudjuk mondani, miért nem értünk egyet az ellenfél által kínált irányokkal. A magam részéről abban bízom, hogy erről fog szólni a kampány.

És azzal számolnak, hogy a kampány hajrájában kormánypárti politikusokat érintő ügyek robbannak ki?

Az ellenfél kommunikációja egyre inkább ugyanazt az ívet követi, mint korábban Márki-Zay Péter kampánya. Amikor egy ponton túl szembesültek a vereség lehetőségével, egyre durvább állítások, kitalált összeesküvés-elméletek és szélsőséges narratívák jelentek meg. Ugyanez a folyamat most Magyar Péter kampányában is megfigyelhető. Ez a szál vélhetően erősödni fog: naponta újabb és újabb hamis állításokkal próbálkoznak. Ennek része a választási csalás narratívájának előkészítése is, hogy egy esetleges vereség után erre lehessen hivatkozni.

Fel kell készülnünk az álhírekre, a lejáratási kísérletekre, a botránykeltésre és a rémhírterjesztésre. Ez az ellenfél egyik utolsó megmaradt kampányeszköze. A mi válaszunk erre az, hogy higgadtan, nyugodtan tesszük a dolgunkat.

Minden választópolgárral személyesen akarunk találkozni, több millió beszélgetésről van szó. El akarjuk mondani, hogy ebben a helyzetben, egy ilyen ellenfél mellett miért gondoljuk úgy, hogy Orbán Viktor és a Fidesz jelenti a biztos választást. És meg vagyunk győződve arról, hogy ez lesz a győzelemhez vezető út.

Gulyás Gergely nemrégiben azt mondta, hogy áprilisban nyolcvannál is több egyéni mandátumot szerezhetnek. Ön kampányfőnökként mit mond: hány mandátuma lesz a kormányoldalnak?

Nem tartom irreális célkitűzésnek a 2022-es választási eredmény megismétlését, az egy szép győzelem lenne. Akik 2022-ben ránk szavaztak, már akkor sem hittek annak a rágalomáradatnak, amely a kampányban a jelöltjeinkre és ránk zúdult. Most is el tudjuk mondani ezeknek a választóknak: ebben a helyzetben, ilyen nehéz háborús körülmények között, amit ígértünk, azt teljesítettük, és világos terveink vannak a következő időszakra is. Ha jól teljesítünk a kampányban, reális esély van arra, hogy ők mind velünk tartanak, mert nekik is a Fidesz a biztos választás.