Bulgária is importtilalmat rendelt el az ukrán mezőgazdasági árukkal szemben

Már több, mint 130 esetben ellenőrizte a NAV azokat a fuvarozókat, akik korlátozás alá eső ukrán gabonát szállítottak. A pénzügyőrök egy központi rendszerben figyelik a járműveket, és ha felmerül a gyanú, hogy a fuvarozó megszegi az Ukrajnából érkező gabonákra vonatkozó importtilalmat, akkor akár útközben is ellenőrizhetik a szállítmányt. Több kelet-európai ország a gazdák védelmében tiltotta meg az ukrán termények behozatalát.Mezőgazdasági termékekkel megrakott teherautók gördülnek át Ukrajnából Lengyelországba. A szállítmányokat rögtön regisztrálják, aztán folyamatosan ellenőrzik a lengyel hatóságok, ahogy áthaladnak az országon. A teherautókat rendőrök kísérik, nehogy egyik vagy másik rakomány „eltévedjen.”

„Csak az áthaladást engedélyezzük Lengyelországon keresztül. Folyamatosan, a teljes út alatt elektromos nyomkövető eszközökkel kísérjük a haladásukat” – mondta Justyna Pasieczyńska, a Lengyel Nemzeti Vámhivatal szóvivője.

Magyarországon ugyancsak folyamatosan ellenőrzi az Ukrajnából érkező gabona- és más élelmiszerrakományokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV szűrőjén csak azok a szállítmányok mehetnek át, amelyek tranzitként áthaladnak az országon.

Április közepe óta, tehát amióta importtilalmat vezettek be az ukrán mezőgazdasági terményekkel szemben, már több mint 130 ellenőrzést tartott a hatóság. A cél, hogy megfékezzék a keleti szomszédunkból származó termékek behozatalát és illegális lerakását.

A pénzügyőrök egy központi rendszerben figyelik az országon áthaladó járműveket, hogy szükség esetén a szállítmányt útközben ellenőrizhessék.

A kockázatelemzést követően, a vasúti ellenőrzések mellett nem maradnak el a telephelyi és közúti ellenőrzések sem. A pénzügyőrök hatósági zárat is feltehetnek, ha felmerül a gyanú, hogy magyarországi telephelyre érkezik az ukrán gabona.

„Most zajlik az iszapbirkózás a bizottsággal” – erről már a MAGOSZ elnöke beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság néhány napja még azt mondta: a kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú lépések nem elfogadhatók.

Mára azonban a testület hangnemet váltott, hiszen

Lengyelország és Magyarország után Szlovákia és Bulgária is importtilamat rendelt el az ukrán mezőgazdasági árukkal szemben,

amivel egyébként Románia is egyetért. Jakab István szerint Brüsszel lépése, amivel vámmentessé tette az ukrán terményeket, amelyekkel aztán elárasztották a közép-kelet-európai térség piacait, óriási zavarokat okozott.

„Nem áll jogában tönkretenni a kelet-közép-európai gazdákat, hanem az lenne a kötelessége, hogy védje, az lenne a kötelessége, hogy megvalósítható szabályrendszert tartson fenn. Az lenne a kötelessége, hogy őrködjön a piaci folyamatok szabályos működése felett. E fölött szemet hunyt, hanem hozzájárult ahhoz, hogy teljesen elárasszák a piacainkat” – mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke.

Ráadásul már nem csak búza, kukorica, repce és olajos magvak érkeztek töménytelen mennyiségben az unió területére, hanem az utóbbi időben már csirkehús, tojás és méz is.

A termények között találtak genetikailag módosított, toxinnal fertőzött mintákat és olyanokat is, amelyeket több évtizede betiltott vegyszerekkel kezeltek.

A MAGOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a sok esetben egészségre is ártalmas termékek olyan ukrán területekről származnak, amelyek nagy, tőkeerős külföldi befektetők kezében vannak.

„Van olyan gazdaság, amelyik területe meghaladja ma a 600 ezer hektárt, de még ők ezt tovább kívánják növelni. Egyesült Államok kiemelten jelentős területeket birtokol. De az Európai Unió nagy befektetői úgyszintén ott vannak. Az a meggyőződésünk, hogy Európa igazi éléstárát Ukrajnában kívánják megteremteni, hatalmas egybefüggő területeken, hatalmas lehetőségekkel és közben az európai gazdákat egyfajta skanzenbe szorítani” – mondta Jakab István.

Mezőgazdasági szakemberek szerint most a legsürgetőbb feladat a magtárakban lévő ukrán gabona elszállítása, hiszen nemsokára kezdődik az aratás, az új termésnek pedig kell a hely.

Az ukrán gabona nagy részét nyugati cégek birtokolják, vagyis pénzügyi érdekek miatt nem segít Brüsszel a magyar gazdáknak – erről az Alapjogokért Központ elemzője beszélt a Kossuth Rádióban. Zila János szerint a gabonabotrány kapcsán az is kiderült, hogy Brüsszel – a saját gazdáival szemben – a nagyvállalatokat helyezi előtérbe. Magyarország június végéig megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de a szállítmányok áthaladását továbbra is engedélyezi.

2022 nyarán döntött úgy az Európai Bizottság, hogy vámmentessé teszi az ukrán mezőgazdasági termékek szállítását az unióba. Az volt a cél, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeket – például a búzát – a háború ellenére is el lehessen juttatni például Afrikába.

Csakhogy mára kiderült: az ukrán termékek nemhogy nem jutottak el a célországokba, hanem gyakorlatilag tönkretették az uniós gabonapiacot.

Az olcsó ukrán búza miatt ugyanis az uniós termelők képtelenek eladni saját termékeiket.

Hazánk és a többi érintett közép-európai ország Brüsszelhez fordult segítségért, de érdemi segítséget nem kapott.

Az Alapjogokért Központ elemzője arra mutatott rá, hogy ma az ukrán mezőgazdaság exportra termelő iparának jelentős része nyugati kézben van. A szakértő szerint Brüsszel ezért – ahelyett, hogy a saját bajba jutott gazdái érdekét védené – inkább minden erejével azon dolgozik, hogy Ukrajna exportálhasson gabonát.

„Ezeket a cégeket nyugati tőzsdékre vitték, és ott a nyugati befektetők, itt beszélhetünk akár német, akár cseh, kanadai, amerikai, francia befektetőkről, ezeknek a részesedése megnőtt ezekben a cégekben, tehát itt nem az ukrán kis- és közepes gazdálkodóknak az érdeke, hogy az export a továbbiakban is fennmaradhasson, hanem ha az ukrán szemszögből nézzük, akkor ezeknek a nagyvállalatoknak az érdeke az, amit úgy tűnik, hogy Brüsszel képvisel” – fogalmazott Zila János.

Magyarország, Brüsszel helyett, maga próbál segíteni a gazdáknak. A kormány ezért megtiltotta június végéig az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát.

Huszonöt ukrán mezőgazdasági termékre írtak elő tilalmat: ez kiterjed a gabonaféleségekre, az olajos magvakra, a lisztre, az étolajra, a mézre és egyes húsfélékre is.

Magyarország viszont azt megengedi, hogy az ukrajnai termékek áthaladjanak az országon. A szállítmányokat a határon plombákkal zárják le, hogy azokat ne nyithassák ki, és a bennük lévő terményeket ne értékesíthessék.

A kormányszóvivő az M1-en arról beszélt: Magyarország a kezdetektől fogva szolidaritást vállal Ukrajnával, ezért támogatta a szolidaritási folyosó kialakítását. Szentkirályi Alexandra szerint viszont ez visszafele sült el.

„Arról volt szó, hogy afrikai országokba fogja Ukrajna exportálni ezt a gabonamennyiséget, látjuk, hogy inkább úgy döntött nagyon sok importőr, hogy ezt Magyarországon igyekszik jó áron értékesíteni. Mi azt mondtuk, hogy erre a továbbiakban nem lesz lehetőség, ellenben a tranzit, tehát az, hogy Magyarországon keresztül szállítsák ezt a gabonát, az továbbra sem fog semmilyen akadályba ütközni” – tájékoztatott Szentkirályi Alexandra.

A kormányszóvivő a tegnapi Kormányinfón azt is közölte, hogy a Magyarországon áthaladó ukrán termékek miatt a következő hetekben, hónapokban szigorúbb ellenőrzésekre kell számítani a közúti szállítmányozásban.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fokozottan ellenőrzi az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát április 14. óta.

A NAV csütörtöki közleményében felidézi, hogy egy kormányrendelet alapján egyes Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek csak tranzitszállítmányként haladhatnak át Magyarországon, ezért a NAV Magyarország európai uniós külső vámhatárain és az ország egész területén ellenőrzi az érintett termékek árutovábbítási eljárásait. A folyamatos vámfelügyelet célja, hogy ezek a termékek a magyar piacon ne kerülhessenek forgalomba – tájékoztattak.

Tudatták azt is, hogy az Ukrajnából az EU más tagállamain – elsősorban Szlovákián és Románián – keresztül érkező szállítmányokat mélységi ellenőrzéssel követi nyomon a NAV. A tranzitszállítmányok Magyarországról történő kilépését elektronikus eszközökkel és pénzügyőrök bevonásával is ellenőrzi a hatóság az illegális lerakások megakadályozására.

A NAV országos adószakmai ellenőrzési akciósorozattal is vizsgálja a teljes gabonafeldolgozó- és kereskedő szektor Ukrajnából és más forrásból történő beszerzéseit.

Az ellenőrzéseket az adóhatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) közösen végzi – olvasható a NAV közleményében.

Kiemelt kép: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szakemberei plombát raknak egy Ukrajna felől érkezett tranzitkamionra, miután mintát vettek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a jármű kukoricaszállítmányából a záhonyi közúti határátkelőhelyen 2023. április 17-én késő este. Jobbra, Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Minden, Ukrajnából Magyarországra közúton és vasúton érkező gabonaszállítmány útját ellenőrzik és csak a tranzitforgalmú járműveket engedik át az országon – mondta az államtitkár. Nagy István agrárminiszter április 15-én jelentette be, hogy Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását.