Brüsszel 5 napot engedélyezne a migránsok átvilágítására

Csütörtökön szavaz az Európai Parlament (EP) a migrációs szabályok reformjáról, melynek tervezetét a testület Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE Bizottság) dolgozta ki. A korábban lapunk által is bemutatott javaslat jóformán legalizálná az EU határait érintő illegális migrációt és ellehetetlenítené a határvédelmi intézkedéseket. A „régi-új” ajánlás minimalizálná a migránsok biztonsági átvilágításra fordított időt, amit öt nap alatt kellene elvégeznie az érintett tagország hatóságainak. Továbbá hangsúlyozná az NGO-k szerepét a menedékeljárás idején, és természetesen további kiskapukat biztosítana a migránsoknak.

A parlamenti szavazásra terjesztett javaslat hiányosságairól Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője nyilatkozott a sajtónak, a LIBE Bizottság sajtótájékoztatóján pedig a hirado.hu kérdezte a liberális képviselőket.

„Nyolc évvel a migrációs krízis kezdete után az Európai Parlament szélsőségesen migrációpárti része tovább erőlteti a már kudarcot vallott próbálkozásokat” – fogalmazott Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője a sajtó előtt szerdán Strasbourgban. A politikus emlékeztetett, hogy a kiújult migrációs vitát az olaszországi helyzet indokolta, ahol a tavalyi évhez képest három-négyszer annyi bevándorló érkezik a Földközi-tengeren, ezért az olasz kormány válsághelyzetet hirdetett.

A LIBE Bizottság javaslatával kapcsolatban a képviselő úgy fogalmazott: „Ez a paktum rossz alapokból és feltételezésekből indul ki, és rossz megoldásokat erőltet.” Majd arra is emlékeztetett, hogy a javaslat sérti az érvényben lévő uniós szerződéseket, mivel tagállami hatáskörben lévő kérdésekben akar döntési jogot delegálni Brüsszelbe.

Hidvéghi Balázs szerint a folyamatosan visszatérő migrációs viták egyébiránt azt jelzik, hogy az Európai Unió továbbra sem képes kezelni a helyzetet.

Kiemelte, hogy szükség van Európa határainak védelmére, és evidens kellene legyen, hogy az Európai Bizottság erre forrást biztosít a közös költségvetésből. Hidvéghi szerint már az Európai Néppárt környékén is érzékelhető némi elmozdulás ebbe az irányba.

A LIBE javaslata elvi elrugaszkodott a valóságtól

A LIBE Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján a hirado.hu arról kérdezte a képviselőket, hogy nem tartják-e elkésettnek a javaslatot. A baloldali politikusok által sokszor ismételt „európai szolidaritás” kapcsán felidéztük, hogy a közép-európai országok, köztük Magyarország, Ausztria, Szlovákia és az EU-tagjelölt Szerbia már összehangoltan védi az EU külső határait.

Kérdésre adott válaszában Tomas Tobé (EPP), az Európai Néppárt svéd képviselője és a LIBE Bizottság menedékügyi előadója kijelentette, hogy a közös uniós menekültügyi szabályozás reformja azért késik, mert az Európai Bizottság nem fogadja el az EP javaslatát. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg is életben vannak a migráció kezelésére vonatkozó uniós szabályozások.

A politikushoz intézett kérdésünkben lapunk arra is emlékeztetett, hogy az illegális migráció biztonsági kockázata kapcsán az európai intézmények által képviselt álláspont túlzottan liberális.

Tomas Tóbé szerint azonban a probléma abban rejlik, hogy az EU tagállamai elutasítóak a szabályok reformját illetően. A képviselő szavai alapján egyelőre az EP is erősen megosztott a kérdésben, ugyanakkor indokoltnak látják az „európai szolidaritást” és a migránsok elosztásának szabályozását.

Lapunk Birgit Sippelt (S&D), a Szocialisták és Demokraták frakciójának német képviselőjét, a LIBE Bizottságban a menedékkérők átvilágítási mechanizmusáért felelős előadót is kérdezte. Beszámolójában a politikus méltatta saját javaslatukat, amely szerintük felgyorsítaná a migránsok átvilágítását.

Ezzel kapcsolatban lapunk arra volt kíváncsi, milyen választ adna egy ilyen uniós eljárás a tömegesen érkező illegális migránsokat érintő ügymenetre, akik egyébiránt gyakran egyáltalán nem rendelkeznek papírokkal.

Valamint arra is felhívtuk a képviselő figyelmét, hogy egy általános biztonsági átvilágítás heteket vesz igénybe olyan személyek esetében is, akiknek születésétől fogva dokumentált a háttere az adott ország adminisztratív rendszerében. Birgit Sippel azonban megismételte a LIBE álláspontját: úgy vélik, a migránsok többsége veszélytelen.

Mint mondta: „a beérkezők 99 százaléka nem jelent biztonsági kockázatot.” Szerinte a többségüknek joga van a menedékhez. A politikus szerint „a legtöbbüknek vannak hivatalos dokumentumaik”, és ujjlenyomatot lehet venni tőlük. Sippel szerint az ellenőrzés nem tarthat hetekig, hanem legfeljebb néhány napig, de akár órák alatt is megvalósulhat. A német politikus szerint az EU határaihoz érkező migránsok túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik. Amennyiben pedig a biztonsági átvilágítást nem lehet elvégezni 5 napon belül, a határrendészet átmenetileg őrizetbe veheti az adott személyt.

Az ujjlenyomatvételre vonatkozó elképzelés kapcsán lapunk arra is felhívta a német politikus figyelmét, hogy az EU-tagállamokban sincs feltétlenül évtizedes gyakorlata az ujjlenyomatos azonosításnak, ráadásul a magyar határhoz érkező migránsok jelentős része nem rendelkezik hivatalos dokumentumokkal.

A német politikus azonban tagadta, hogy létezik „olyan tényeken alapuló kimutatás, amely alátámasztaná, hogy a többség nem rendelkezik iratokkal.”

Az Európai Unió nem tudta kezelni a migrációs válságot, és az uniós parlament (EP) nyolc évvel a bevándorlási krízis után is ugyanazokat a dolgokat hangoztatja, például, hogy növelni kell az európai szolidaritást, és segíteni a bevándorlók elhelyezésében és szétosztásában – jelentette ki Hidvéghi Balázs.

Mint mondta, az EP kedden ismét migrációról vitázott, azzal kapcsolatban, hogy az olasz kormány szükségállapotot hirdetett, mivel a múlt évhez képest háromszor-négyszer annyi illegális bevándorló érkezik az olasz partokhoz a Földközi-tengeren.

A képviselő szerint a vitában felszólaló képviselők többsége „ugyanazokat a rossz, már lejárt és leszerepelt módszereket erőltetik, amelyekről már évekkel ezelőtt világosan látható volt, hogy nem működnek és nem oldják meg ezt a problémát”.

„Ha egy módszer egy bizonyos problémára nem működik, akkor le kell állni annak az erőltetésével, és valami mással kell próbálkozni. Az, hogy nyolc évvel a bevándorlási krízis kezdete után itt ilyen vitákat tartunk, és ugyanazok a dolgok hangzanak el, azt bizonyítják, hogy az Európai Unió nem tudta kezelni a migrációs válságot, és rossz módszerekhez nyúlt az elmúlt időszakban, vagyis változtatásra van szükség”

– hangoztatta.

A képviselő úgy gondolja, a változtatásnak abból kell kiindulnia, hogy először is biztosítani kell a határok védelmét, és világossá kell tenni, hogy az Európai Unió területére illegálisan törvénysértő módon nem lehet bejönni.

„Ha valaki ezt megkísérli, akkor azt azonnal vissza kell toloncolni oda, ahonnan elindult. Ez kell legyen a kiindulópont. Enélkül nem lehet megoldani ezt a problémát, és hiába tartunk itt újabb meg újabb európai parlamenti vitákat, hiába beszélünk szolidaritásról, az lesz az eredménye, hogy folyamatosan érkezni fognak az illegális bevándorlók” – hangsúlyozta.

Hidvéghi Balázs hozzátette, hogy az unióba érkező migránsok nagy része nem menekült, hanem gazdasági bevándorló, „akik kihasználják Európa gyengeségét, kihasználják azt a helyzetet, hogy a tagállamok még saját törvényeiket sem tartják vagy tartatják be.”

Felhívta a figyelmet, hogy az EU-nak segíteni kell Olaszországot a határvédelemben, és a tagállamokat az illegális bevándorlók visszatoloncolásában.

„Az első lépés az európai határok védelme és a törvénysértő belépések megakadályozása. Amint a határvédelem és a törvények tisztelete visszaáll, akkor lehet beszélni az afrikai kontinens segítéséről, és arról, hogy a tagállamok saját hatáskörben szeretnék szabályozni a migrációt”

– szögezte le.

Hidvéghi szerint az EP bevándorláspárti szélsőséges szárnya az, amely tovább erőlteti a kudarcot vallott módszereket, amelyek nem hatékonyak, és ráadásul szembe is mennek az érvényes szerződésekkel, tagállami hatásköröket sértenek.

Mint mondta, javasolni fogja, hogy az EP csütörtökön halassza el a szavazást az új menekültügyi paktumra vonatkozó álláspontjával kapcsolatban, mert több képviselőtársával együtt úgy vélik, „hogy a paktum rossz alapokból, rossz előfeltételezésekből indul ki, és rossz megoldásokat erőltet.”

Felhívta a figyelmet, hogy Európának segítenie kell a valódi menekülteken, ezt Magyarország is megteszi az ukrán menekültek esetében. Ugyanakkor – tette hozzá – világosan el kell választani ettől az illegális gazdasági migráció kérdését, és nagyon határozottan fel kell lépni az ellen, hogy az unió területére gyakorlatilag törvénysértés útján be lehet jutni, és ott maradni. Szerinte azonban van elmozdulás abba az irányba, amely hangsúlyozza a határvédelem fontosságát.

„Ezt mi üdvözöljük, hiszen mi évek óta és a legelejétől kezdve ezt mondjuk, és ezt meg is csináltuk Magyarországon: megvédjük határainkat”

– szögezte le.

Mint mondta, nyilvánvaló kellene, hogy legyen, hogy az Európai Bizottság a közös európai költségvetésből támogatja a határvédelmet, ami magában foglalja adott esetben a határkerítéseket, és a megerősített fellépést a határok védelmében. „Az, hogy ezt elutasítják, vagy nem konzekvensen nyilatkoznak ebben az ügyben, az nem elfogadható” – jelentette ki a fideszes politikus.