Az ENSZ is részt vesz az ukrán gabonaexport ellenőrzésében

Folytatódnak csütörtökön a fekete-tengeri ukrajnai gabonaexport egyezmény keretében tartott hajóellenőrzések, miután az előző nap újraindult a folyamat – tájékoztatta Ismini Palla, a Közös Koordinációs Központban (JCC) működő ENSZ-képviselet szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökséget.A szóvivő elmondta: a hajóellenőrzések szerdán újrakezdődtek, és csütörtökön folytatódnak. Kifejtette: az orosz és ukrán félnek sikerült megállapodnia, ami lehetővé tette az ellenőrzések folytatását.

„Az ellenőrzéseket az ENSZ és Törökország által a két fél között szervezett megbeszélések után folytatták. Oroszország és Ukrajna küldöttségei megállapodtak új hajók részvételéről a kezdeményezésben” – mondta.

Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője kedden azt közölte, hogy Isztambulban két napja nem ellenőrizték a hajókat a felek közötti megállapodás hiányában.

Románia és Lengyelország is az Európai Bizottságtól (EB) vár megoldást az unió piacát vámmentesen elárasztó, a hazai termelőket nehéz helyzetbe hozó ukrán gabonaexport ügyében – mutatott rá Nicolae Ciuca román és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden, egy Bukarestben rendezett lengyel-román gazdasági fórumon.

Ciuca szerint az EB-nek gondoskodnia kell arról, hogy a – kikötői blokád miatt az ukrán élelmiszerexport számára alternatív útvonalat nyitó – európai uniós „szolidaritási folyosókon” érkező gabonát nyomon követhetővé tegye.

„Ismernünk kell az úti célt, és meg kell akadályoznunk, hogy a spekulánsok dömpingáron kereskedjenek vele, mert ez ellehetetleníti a termelőinket, a gazdákat” – idézte a román kormányfő felszólalását az Agerpres hírügynökség.

Morawiecki is úgy vélekedett: az érintett országoknak közösen kell fellépéniük az Európai Unió fórumain.

„Azért harcolunk, hogy az ukrán gabona ne maradjon a mi országainkban, és az EU-nak segítenie kell a kereskedelmi politikánk érvényesítésében: fontos Ukrajna és Közép-Európa stratégiai érdeke is, de a gazdasági érdekeinket, Románia és Lengyelország gazdasági érdekét is figyelembe kell venni” – érvelt a lengyel kormányfő.

Az Agerpres szerint a román államfő múlt héten tájékoztatta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét a romániai gazdák nehéz helyzetéről, és arról, hogy veszteségeik miatt többlettámogatásra van szükségük. Ursula von der Leyen az Európai Tanács ülésén jelezte, hogy az EB felülvizsgálja a kártérítésekkel kapcsolatos korábbi döntését és visszatér a Romániára vonatkozó számadatokra.

Az Európai Bizottság március 20-án közölte: 56,3 millió euró pénzügyi segítséget nyújt a válságalapból a lengyelországi, romániai és bulgáriai gazdáknak az ukrán gabonaimport okozta károk enyhítésére. Ebből Lengyelország 29,5 millió eurót, Bulgária 16,75 millió eurót, Románia pedig 10,05 millió eurót kap. A román gazdaszervezetek „nevetségesen csekélynek” nevezték az összeget.

Klaus Iohannis a Brüsszelbe akkreditált román újságírók előtt az uniós csúcson elmondta: ennek a segélynek az esetében az volt az eljárás, hogy a mezőgazdasági minisztérium elküldte a szükséges adatokat az Európai Bizottságnak, amely tárgyalások nélkül, egy képlet alapján megszabta az egyes tagállamoknak járó támogatás összegét. Hozzátette: furcsának tartja, hogy az EB pusztán egy képlet alapján hozta meg a döntést, és semmiféle egyeztetésre nem került sor az érintett tagállamokkal.

„Az Európai Bizottságnak szem előtt kellett volna tartania, hogy hatalmas áldozatokat hoztunk az ukrán gabonaexport megkönnyítéséért. Nem tette. Nem tudom, miért nem, de majd kiderül. Sajnálatos, hogy az ilyen ultrabürokratikus megközelítések kételyeket ébresztenek az Európai Bizottság jóhiszeműségével kapcsolatban” – mutatott rá a román elnök.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán az ukrán felet és az ENSZ munkatársait hibáztatta az új hajók regisztrációjának és az ellenőrzések folytatásának problémáiért. Úgy vélekedett, hogy a világszervezet tisztviselői „nyilvánvalóan nem akartak vagy nem tudtak szembeszállni” Ukrajna képviselőivel.

Az orosz szóvivő szerint Kijev minden erővel a saját hasznára igyekszik kiaknázni a fekete-tengeri kezdeményezést, visszaél az eljárási szabályokkal, és attól sem riad vissza, hogy kenőpénzt követeljen a hajótulajdonosoktól.

A Romániába irányuló ukrán gabonaexport ideiglenes felfüggesztését kezdeményezte kedden közzétett állásfoglalásában a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD).

A legnagyobb román koalíciós párt szerint Romániának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát és biztosítania kell a gabonatranzitot más európai uniós országok, illetve a fekete-tengeri kereskedelmi útvonalak felé, de a lengyel példára hivatkozva azt kérte a bukaresti külügyminisztériumtól: kezdjen tárgyalásokat a kijevi diplomáciával arról, hogy az ukrán gabona ne jusson a román piacra.

A PSD ugyanakkor azt javasolja: Románia kezdeményezze az Állandó Képviselők Tanácsában – az uniós tagállamok brüsszeli nagyköveteinek testületében -, hogy differenciált módon alkalmazzák az ukrán termékek számára nyújtott vámmentességet az Európai Unió különböző államaiban. A román szociáldemokraták szerint azoknak az országoknak, amelyek saját termelésből tudják fedezni szükségleteiket, csak az ukrán gabona tranzitját kellene lehetővé tenniük olyan országok felé, amelyek erre nem képesek.

A PSD azt követően kezdeményezte az ukrán gabonaexport felfüggesztését, hogy Romániában pénteken országszerte tüntetést rendeztek, és munkagépekkel akadályozták a forgalmat a gazdaszervezetek, az ukrán gabonával és más mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos európai uniós politika módosítását követelve.

A tüntetést szervező Mezőgazdaságért és az Együttműködésért Szövetség szerint az ukrán árura vonatkozó importvámok tavalyi teljes eltörlése a szomszédos országokba exportálta a háború hatásait: a dömpinghatás révén önköltség alatti értékesítésre ösztönözte az ukrán gazdákat, miközben az áruforgalom növelését erőltette, súlyos károkat okozva a romániai termelőknek.

Új intézkedéseket vezet be és még szigorúbban ellenőrzi hazánk az Ukrajnából a szolidaritási folyósón érkező ukrán gabonát, hogy az ténylegesen eljuthasson az eredeti célországokba – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók, az energiaválság és a megnövekedett költségek embert próbáló nehézséget okoznak a magyar gazdáknak. A kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy az Ukrajnával határos tagállamokba, így hazánkba is soha nem látott mennyiségben érkezik be és marad is itt a gabona- és olajosmag import.

Emellett a teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, melyek kiszorítják hagyományos piacairól a magyar termékeket, és a termelési költségek szintje alá süllyesztik a gazdálkodók értékesítési árait

– tette hozzá a miniszter.

Nagy István agrárminiszter kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. február 27-én. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Nagy István kiemelte, a kialakult helyzet orvoslása érdekében a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.

Hangsúlyozta:

a gazdáknak stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükségük, arra, hogy európai társaikkal azonos feltételek mellett folytathassák tevékenységüket. Ebben a helyzetben Brüsszel ne lehetetlenítse el, hanem támogassa és védje meg az uniós termelőket

– hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

A miniszter kezdeményezi a főbb gabona és olajosnövény termények esetében is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. A bejelentésekkel egyrészt pontosabb képet kaphatunk a közúton beérkező gabona és olajosnövény mennyiségről, másrészt büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem felelnek meg a bejelentési kötelezettségnek. A be nem jelentett szállítmány igazolatlan eredetűnek minősül, mulasztási bírság szabható ki rá, vagy akár biztosítékként le is foglalható.

Kifejtette, hogy az Európai Bizottság nemet mondott a vámok általános visszaállítására az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, ezért azt is kezdeményezzük, hogy legalább átmeneti jelleggel, a termékek egy csoportjára, a szárazföldön érkező ukrán gabona és olajosnövény importra vezessék be újra a vámokat és a mennyiségi korlátokat.

Mindezek mellett hazánk tovább erősíti az import termékek ellenőrzését, külön figyelmet szentelve a tranzitszállítmányokra annak érdekében, hogy az átszállításra jelölt szállítmányok valóban el is hagyják az országot

– húzta alá a tárcavezető.

Nagy István leszögezte, az agrártárca mindig a magyar gazdák oldalán áll, és megteszi a szükséges intézkedéseket az ukrán gabonadömping és az elhibázott brüsszeli intézkedések által kialakult piaci nehézségek kezelése és a magyar gazdálkodók támogatása érdekében.

Több esetben is toxin és GMO szennyezést mutattak ki az Ukrajnából Magyarországra érkezett gabonák vizsgálatát követően. Több mint 29 tonnányi kukorica forgalmát korlátozták, illetve megsemmisítését rendelték el az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek – közölte az Agrárminisztérium.

A közlemény szerint még februárban rendelt el szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonáknál az agrárminiszter. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált vizsgálat Magyarország teljes területére kiterjed.

A szakemberek a gabonatárolókban fellelt tételekből vett mintákon GMO, növényvédőszer-maradék és toxintartalom vizsgálatokat végeztek, valamint ellenőrizték a tárolási körülményeket, a raktári kártevők esetleges jelenlétét és a nyomon követhetőséget is. Az ellenőrzések nemcsak a feldolgozatlan gabona terményekre, hanem a Magyarországra érkező ukrán eredetű búzalisztekre is kiterjedtek, mivel azokat illetően is megfogalmazódott a minőségi kifogás gyanúja. E termékkörnél az ellenőrzések kiterjedtek a hamutartalom szárazanyagra, nedvessikér-tartalomra, a sütőipari értékcsoportra, növényvédőszer-tartalomra, és a radiológiai vizsgálatokra is – közölte az AM.

A több héten át tartó munka során a szakemberek három esetben találtak mikotoxinnal szennyezett kukoricát és ugyancsak három minta mutatott pozitív eredményt a GMO vizsgálatot követően. Mindezek mellett két esetben szója szennyezettséget mutattak ki. A tárca tájékoztatása szerint Békés vármegyében a helyszíni ellenőrzés során találtak olyan ukrán származású, több mint 29 tonnányi kukoricát, amely csávázott kukorica vetőmaggal volt szennyezett. Erre a tételre forgalmi korlátozást és megsemmisítést rendeltek el.

A hatóságok a magyar piacra érkező gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetnek alá. Kiemelték:

az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használjanak csak fel.

Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A szennyezett gabonából nem került és nem is kerülhet a magyar fogyasztókhoz. Az agrártárca elkötelezett amellett, hogy a magyar családok asztalira biztonságos élelmiszerek kerüljenek – olvasható a minisztérium közleményében.