tóth gabi
Az önkormányzatok már nehezen tudják elhelyezni a folyamatosan érkező migránsokat.
Komoly problémát jelent, hogy még a kedvezőtlen időjárás ellenére is folyamatosan indulnak Afrikából az illegális bevándorlók Európába. Jelentősen megnehezítik a mentési műveleteket, hogy többméteres hullámok között, vagy helikopterek bevonásával kellett beavatkozniuk a napokban a parti őrség munkatársainak.
Az olasz sajtó híradásai szerint kedd reggel Salernóban kötött ki az Ocean Viking civil hajó, amely 92 túlélőt vett fedélzetére Líbia partjainál.
A hajón 52 kiskorú volt, akik közül csak hárman utaztak felnőtt kísérettel. Az Alarm Phone jelzései szerint további 500 személy került veszélybe máltai felségvizeken, akik a rossz időjárási viszonyok ellenére szálltak hajóba a líbiai partoknál. A helyszínre végül a Geo Barents civil hajó, valamint további két teherhajó érkezett a bajba jutottak megsegítésére. A hatalmas hullámmozgások miatt azonban egyik hajó sem közelítette meg a csónakot, mivel nagy a vízbe borulás kockázata. A híradások közben beszámolnak 32 afrikai bevándorló partra szállásáról, akik Lampione szigetén kötöttek ki. A sziget megközelítése vízi eszközökkel lehetetlen volt. A mentési munkálatokat a hatalmas hullámok miatt az olasz parti őrség munkatársai csak helikopterrel tudták lebonyolítani.
A migrációs krízis továbbra is a legkomolyabb kihívást jelenti a Giorgia Meloni vezette kormány számára.
Az év eleje óta több mint 28 ezer illegális bevándorló érkezett a Földközi-tenger migrációs folyosóján keresztül. Az adatok továbbra is azt a tényt erősítik meg, hogy a tavalyi évhez képest háromszorosára emelkedett idén a migrációs nyomás. Az előrejelzések drámai helyzet kialakulását sejtetik. Becslések szerint ugyanis, ha a migrációs hullám nem enyhül, akkor akár 430 ezer illegális bevándorló érkezhet az év folyamán Itáliába. Az olasz kormány kedd délután újra összeül, hogy megvitassa a migrációs krízis enyhítésének és kezelésének lehetséges módjait.
A kormány célja, hogy olyan közös megoldásokat találjon a líbiai és tunéziai hatóságokkal, melyek jelentősen csökkenthetik az indulásokat az afrikai országokból.
Giorgia Meloni miniszterelnök által, a migráció mérséklését célzó ülésen Antonio Tajani külügyminiszter, Matteo Salvini kikötőkért és infrastruktúráért felelős miniszter, Guido Crosetto védelmi miniszter, valamint Matteo Piantedosi belügyminiszter vesz részt. Az olasz sajtó értesülései szerint a belügyminiszter a befogadórendszer bővítését, a bevándorlók fogadására alkalmas újabb létesítmények kialakítását tervezi. A migrációs nyomás növekedése közepette Róma diplomáciai úton igyekszik nyomást gyakorolni az Európai Unióra, hogy megerősítse az együttműködési törekvéseket a líbiai hatóságokkal. Az olasz kormány azt is sürgeti, hogy a Nemzetközi Valutaalap mielőbb hagyja jóvá a Tunéziának szánt 300 millió dollár értékű kölcsönt, miután az ország a gazdasági és társadalmi összeomlás szélére került.
A menekültek és migránsok száma egyre növekszik. Idén januárban és februárban 85 százalékkal több menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, mint az előző év azonos időszakában! A Bild INSA márciusi közvélemény-kutatása szerint a németek többsége (76 százaléka) támogatja az EU külső határainak ellenőrzésének szigorítását. Csak 14 százalék ellenzi.
– Az idén év végéig előreláthatólag több mint 400 ezer illegális migráns fog érkezni hazánkba – figyelmeztetett a várható idei migrációs adatokra Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter nemrégiben a minisztertanács ülésén az olasz La Stampa napilap közlése szerint. A tárcavezető egyúttal egy olyan cselekvési tervet terjesztett a testület elé, mellyel álláspontja szerint mérsékelhető lehet a várható nyári migrációs hullám okozta veszélyhelyzet.
Piantedosi tervének értelmében a tunéziai partokat az olasz és a tunéziai hatóságok tengeren, valamint szárazföldön is közösen ellenőriznék, továbbá fokozná a hírszerzési tevékenységet Szfaksz városában.
A tunéziai kikötőváros ugyanis számos, embercsempészetből profitáló bűnszervezetnek ad otthont, melyek egyebek mellett hajók építésével és felszerelésével is segítik az Európába eljutni vágyókat. A The Guardian brit napilap közlése szerint Szfakszban egyre súlyosabb a helyzet: a körülmények miatt az odaérkező migránsok minél hamarabb igyekeznek hajóra, csónakba szállni és Európa felé elhagyni a kontinenst. Több migráns arról számolt be, otthonaikat megrohamozták és erőszakkal kilakoltatták őket, másokat pedig késsel támadtak meg, miután Kaisz Szaíd tunéziai elnök február végén arról beszélt, hogy a Szubszaharától délre eső országokból származó migránsok tömeges érkezése egy összeesküvés része, amelynek célja, hogy megváltoztassa az arab ország demográfiai összetételét.
Piantedosi egyúttal azt is javasolta, hogy a migránsok származási országaival működjenek együtt az illegális bevándorlók könnyebb visszaküldése érdekében. Az olasz belügyminiszter a minisztertanács ülésén kilátásba helyezte Lampedusa és Pantelleria szigeteken a szükségállapot kihirdetését, melynek következtében új befogadóközpontok létesülnének, valamint a migránsok kitoloncolását gyorsabban végre lehetne hajtani.
A tárcavezető azonban nemcsak Tunéziával, hanem Líbiával is együttműködne: mindkét ország esetében kilátásba helyezte, hogy minden visszatoloncolt migráns után 500 eurós támogatást fizetne Róma a kormányoknak.
Az akcióterv szükségességét és az egyre növekvő migrációs nyomást az ENSZ statisztikai adatai is igazolják. A szervezet szerint idén január elseje és március vége között 317 százalékkal emelkedett a tengeri érkezések száma: az idei első három hónapban közel 27 ezer migránst regisztráltak az olasz partoknál, tavaly ilyenkor csupán 6440-et. A menekültek zöme Elefántcsontpartról, Guineából, Bangladesből, Tunéziából és Pakisztánból érkezik. Többségük azonban Tunéziában és Líbiában tranzitál, így nem véletlen, hogy Piantedosi éppen ezzel a két országgal működne együtt. Az ENSZ adatai szerint az idén Tunézián keresztül 15 340-en érték el az olasz partokat, Líbián keresztül pedig 10 315-en. Összehasonlításképp: Algérián keresztül mindössze 199-en érkeztek Európába, Törökországon keresztül pedig 993-an.
A határőrség mellett az olasz közigazgatásra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, ugyanis a menekültek beáramlásával az elbírálásra váró menedékkérelmek száma is növekszik. Januárban 8866 kérelmet adtak be, szemben a tavaly januári 5072-vel.
– Számos intézkedést tervezünk a migránsok számának csökkentéséért és a hazájukba való visszatérésük növeléséért. Az olasz kormány elkötelezett amellett, hogy – mind politikai, mind operatív szinten – újraindítsa a stratégiai párbeszédet a tunéziai hatóságokkal az Európai Bizottság részvételével, annak érdekében, hogy fokozzuk a tunéziai partokon folytatott közös járőrözést, valamint megakadályozzuk a migrációs műveletekhez használt hajók és csónakok építését – fogalmazott Piantedosi akciótervének bemutatásakor. A belügyminiszter azt is kilátásba helyezte felszólalásakor, hogy katonai erőket vonnak be a partok ellenőrzése és a migráció mérséklése során.
Az önkormányzatok már nehezen tudják elhelyezni a folyamatosan érkező migránsokat Németországban is.
. Még a mélygarázsokat is hamarosan menekültotthonokká alakítják át. A szövetségi államok több pénzt követelnek a kormánytól a menekültek elhelyezésére. Tízből nyolc védelmet kérő személy jelenleg Ukrajnából érkezik, de sokan kértek Szíriából és Afganisztánból is menedékjogot Németországban az elmúlt hónapokban.
Időközben számos településen sátorvárosokat állítottak fel, és tornatermeket vásároltak a migránsok elszállásolására. Egyes helyi politikusok azt is fontolgatják, hogy a mélygarázsokat menekültszállásokká alakítják át.
Stephan Neher (CDU) a baden-württembergi Rottenburg polgármestere azt mondta, az ukránok mindössze tíz százaléka van jelen a munkaerőpiacon, szerinte ez a magas szociális juttatásoknak is köszönhető. Hozzátette: sok ukrán Belgiumból vagy Franciaországból átjön hozzánk. A szövetségi kormánynak ki kell javítania azt a hibát, hogy azonnal kifizeti az állampolgársági juttatásokat az ukránoknak.
A CDU/CSU pártszövetség sajtóközleményben arra szólított fel, hogy az ország ne feszítse túl a befogadási lehetőségeit. " Németország infrastruktúráját csak 80 millió emberre tervezték, nem pedig 84 millióra" – figyelmeztettek.
Védelemre szoruló menekültek követtek el több százezer bűncselekményt
A 2022-es országos bűnügyi statisztika (PKS) szerint az erőszakos bűncselekmények száma 197 ezerre emelkedett Németországban tavaly. 2019-hez képest 8,9 százalékos a növekedés, a súlyos testi sértések száma is 8,7 százalékkal nőtt. A késes támadásokat csak 2020 óta regisztrálják, a tavalyi 8160 ilyen jellegű bűncselekmény 15,4 százalékos növekedést mutat a 2021-es 7071 esethez képest. A fiatalkorú gyanúsítottak száma 93 ezer volt 2022-ben, aggasztó fejlemény, hogy a diákok a csevegőcsoportokban gyermekpornográf videó- és képfájlokat is terjesztenek. A kiskorúak által elkövetett leggyakoribb bűncselekmények közé a lopás, testi sértés, vagyoni károkozás, valamint a kábítószerrel kapcsolatos ügyek tartoznak. A gyanúsítottak teljes száma 2,093 millióra emelkedett! Ez 10,7 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.
► A 2 millió gyanúsított közül 783 876 nem német állampolgár (22,6 százalékos növekedés).
► Köztük 310 062 bevándorló volt (plusz 35 százalék). A rendőrség „bevándorlóként” definiálja a „menedékkérő”, „védelemre jogosult”, „engedély nélkül tartózkodó” és „tűrt” tartózkodási státusú személyeket.
Manuel Ostermann, a Szövetségi Rendőrszakszervezet helyettes vezetője úgy véli: „A migrációs válság rávilágít az erőszakos cselekmények problémájára. A statisztika ijesztő, és arra figyelmeztet, a semmittevés vagy a bátortalan politikai lépések nem segítenek."