Ukrajnának állítólag nincs köze az Északi Áramlat felrobbantásához

Volodimir Zelenszkij elnök tagadta pénteken, hogy Ukrajnának köze lenne az Északi Áramlat gázvezetékeken tavaly ősszel a Balti-tengeren történt robbantásokhoz, szerinte ezeket az információkat azért terjesztik, hogy lassítsák a segélynyújtást Ukrajnának.

Erről az ukrán államfő azon a sajtótájékoztatón beszélt Kijevben, amelyet Sanna Marin finn miniszterelnökkel együtt tartott.

„Nagyon veszélyesnek tartom, hogy néhány független médium, amelyet mindig is nagyon tiszteltem, ilyen információkat terjeszt. Szerintem ez helytelen, mert ezzel az Oroszországi Föderáció kezére játszanak, illetve olyan üzleti csoportoknak kedveznek, amelyek abban érdekeltek, hogy ne vezessenek be erőteljes szankciókat Oroszországgal szemben, mert az sérti üzleti érdekeiket” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy ilyen üzleti csoportok nemcsak Oroszországban lehetnek.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy

Ukrajna most nemcsak Oroszországgal harcol, hanem azokkal is, akiknek fontosabbak az üzleti érdekeik, mint a szankciók támogatása.

Hozzátette, hogy vannak olyan államok is, amelyek lehetővé teszik az Oroszországi Föderáció számára a szankciók megkerülését.

„Ezek egyrészről támogatják Ukrajnát, a szuverenitásunkat, még adnak is valamit Ukrajnának, ahogy mondani szokás, a látszat kedvéért. Másrészről viszont megkerülik a szankciókat, amivel több tízmilliárd dollárt keresnek, és a háború előtti időszakhoz képest megnövekedett kereskedelmi forgalmuk van az Oroszországi Föderációval” – fejtette ki Zelenszkij. Megjegyezte, hogy ez több országra igaz, még európai uniós vagy NATO-tagállamokra is.

A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint a finn külügyminisztérium pénteken – Sanna Marin kijevi látogatásával egy időben – nyilvánosságra hozta, hogy Finnország további 29 millió eurós humanitárius segélyt és fejlesztési együttműködési támogatást nyújt Ukrajnának.

Amerikai és európai sajtóinformációk szerint Ukrajna robbanthatta fel tavaly az Északi Áramlatot. A német ügyészség a hírek szerint arra jutott, hogy egy Lengyelországban bérelt jachton szállították a robbanóanyagot a vezetékekhez, a művelet mögött pedig egy ukránbarát csoport állhat. Ukrajna tagadja, hogy köze lenne a szabotázshoz, csakúgy mint korábban az Egyesült Államok, amit szintén meggyanúsítottak.

A német ügyészség a hírek szerint arra jutott, hogy egy Lengyelországban bérelt jachton szállították a robbanóanyagot a vezetékekhez, a művelet mögött pedig egy ukránbarát csoport állhat.

Ukrajna tagadja, hogy köze lenne a szabotázshoz, ahogy korábban az Egyesült Államok is tagadta, amikor meggyanúsították.

Egy ukránbarát csoport volt felelős a gázvezeték felrobbantásáért – erről írt kedden a The New York Times.

Az amerikai lap – névtelenül nyilatkozó amerikai hírszerzési tisztviselőkre hivatkozva – arra is kitért, hogy bár bizonyíték nincs rá, de az újonnan gyűjtött hírszerzési adatok arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenfelei voltak az elkövetők. A csoport tagjait azonban nem leplezték le, ahogyan azt sem, hogy ki irányította vagy fizette a műveletet.

Biden megígérte

Napokig bugyogott a víz felszíne az Északi-tengeren az Északi Áramlat gázvezetékek fölött tavaly szeptemberben. Hamar kiderült, hogy a mélyben robbanások történtek.

A gyanú azonnal az Egyesült Államokra terelődött, miután Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter a gázszivárgást mutató fotó mellé azt írta: köszönjük, USA. A megjegyzés pedig nem volt véletlen.

„Ha Oroszország inváziót indít, tankokkal vagy katonákkal lépi át az ukrán határt, akkor nem lesz tovább Északi Áramlat. Véget vetünk neki”

– ezt még tavaly februárban, az orosz–ukrán háború kitörése előtt mondta egy sajtótájékoztatón Joe Biden.

Az Egyesült Államok elnökének kijelentése után döbbent csend következett, majd amikor egy újságíró rákérdezett, hogy mégis hogyan, akkor Joe Biden csak annyit felelt:

„Ígérem, képesek leszünk rá.”

Néhány hete Seymour Hersh, Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró is arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel az Északi Áramlatot.

Forrásai szerint az amerikai kormány mellett a CIA is aktívan részt vett az akcióban, melyet távirányítású bombákkal hajtottak végre az amerikai haditengerészet búvárai, a parancsot pedig a szabotázsra maga Joe Biden adta ki. Az írás megjelenése után a Fehér Ház tagadta, hogy Amerikának köze lenne a történtekhez.

A történtek Amerikának kedveznek

Csakúgy mint Ukrajna, Volodimir Zelenszkij kormánya ugyanis szintén leszögezte: nincs köze az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadáshoz. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök főtanácsadója a The New York Times cikkére úgy reagált, hogy Ukrajna egyáltalán nem vett részt a szabotázsban.

Csakhogy szerdán a német köztelevízió, valamint a Die Zeit című lap is arról írt, hogy a bűnügyi nyomozás során sikerült azonosítani a szabotázsnál használt hajót, melyet Lengyelországban bérelt ki egy cég, és két ukrán állampolgár a tulajdonosa.

Bár a nyomok jelenleg Ukrajnába vezetnek, Oroszország szerint mindez terelés, és szakértők is arra mutatnak rá, az ukránok amerikai támogatás nélkül nem tudták volna véghez vinni az akciót. Rámutattak arra is, hogy a történek az Egyesült Államoknak kedveznek, hiszen a gázvezeték felrobbantása szerepet játszik a gáz drágulásában is Európában.

A következő tél még nehezebb lehet

Jelentős gázhiánnyal küzdhet meg az Európai Unió. A helyzet közben tovább romolhat, hiszen idén is jelentős gázhiánnyal nézhet szembe az Európai Unió – erről Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője beszélt az M1-en.

„Egyszerűen az infrastrukturális korlátok, illetve a cseppfolyósított gáz piaca nem teszi lehetővé, hogy akkora mennyiségű energiát szerezzen be, mint korábban Oroszországból vezetéken keresztül. Ezt számos bizonytalan tényező befolyásolja” – hangsúlyozta Hortay Olivér.

Hozzátette, komoly esély van arra, hogy a nyáron megismétlődik a szűkös energia kínálat és az árrobbanás. Így a következő tél még nehezebb lehet, mint az idei.

Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságíró jelentése egyenesen a CIA-ra mutat

Egy 5000 szavas jelentésben Hersh azt állítja, hogy az amerikai haditengerészet búvárai távirányítású robbanószerkezeteket helyeztek el a csővezetéken, egy tavaly nyáron a Balti-tengeren tartott NATO-hadgyakorlatot használva álcaként. A Fehér Ház természetesen az eseményeknek ezt a verzióját teljesen hamisnak és kitalációnak minősítette.

Hersh aligha az első, aki megpróbálja kideríteni, hogy ki volt a felelős az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték tavaly szeptember végén történt felrobbantásáért, amely a dán Bornholm szigeténél és Svédország déli partjaihoz közel történt.

Ez a szenzációs forgatókönyv Hersh állítása szerint egészen az amerikai főparancsnokig – Joe Biden elnökig – vezethető vissza.

Nem meglepő módon a Fehér Ház tagadja, hogy bármi utalna arra, hogy Biden állna a támadás mögött. A bűnösség beismerése minden idők diplomáciai vitáját váltaná ki, vagy még talán annál is rosszabbat.

A 85 éves Hersh, magas szintű leleplezések sorát tudhatja magáénak. 1970-ben Pulitzer-díjat nyert a vietnami háború idején elkövetett My Lai-i mészárlás feltárásáért, amikor amerikai katonák a Vietkong-gerillák után kutatva lerohantak egy falut, és több mint háromszáz civilt, köztük gyerekeket is megöltek.

Állításai újabb aktualitást adnak egy összeesküvés-elméletnek, amely már korábban is keringett, és Biden elnöknek az ukrajnai háború kezdete előtt két héttel tett megjegyzésén alapult.

A demokrata elnök akkor ezt mondta:

„Ha Oroszország megszáll – ez azt jelenti, hogy tankok vagy csapatok ismét átlépik Ukrajna határát –, akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2.”

Amikor újságírók kérték, hogy részletezze a kijelentését, csak annyit tett hozzá Biden: „Ígérem, képesek leszünk rá.”

Egyesek – többek között a Kremlben is – ezt úgy értelmezték, hogy az Egyesült Államok szabotálná a vezetéken történő gázszállításokat. Biden csapata később olyan felvételeket tett közzé, amelyek szerint a megjegyzések nem egy katonai akcióra vonatkoztak, hanem az orosz energiaexportra bevezetendő amerikai büntető szankciók megvitatása közben hangoztak el.

„Ez már az összeesküvés-elmélet határain belül van” – mondja Nick Childs, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) munkatársa.

Második állítás: Putyin megszakítaná a kapcsolatot a Nyugattal

Azok, akik Moszkva kezét látják a bombázás mögött, rámutatnak, hogy Vlagyimir Putyin az ukrajnai konfliktus során már többször támadta az energetikai infrastruktúrát. Csak egy nap, tavaly decemberben az orosz erők 76 rakétát lőttek ki, és kilenc erőművet találtak el, és csaknem felére csökkentették Ukrajna energiatermelését.

Ezért – mondják egyesek – logikus, hogy Putyin kiterjesztené támadását a nyugati energetikai infrastruktúrára. Végül is a robbanások idején az Északi Áramlat 1-et az oroszok leállították karbantartás céljából. A Kreml a Nyugat gazdasági szankcióit okolta a csővezeték elhúzódó felújításáért.

Bármi is legyen az igazság, a termosztátot lejjebb kapcsoló német háztartások hűvös ízelítőt kaptak abból, milyen hideg lehet a tél, ha Oroszország végleg elzárja a gázt.

A 2011-ben elkészült Északi Áramlat 1 azonban mindkét ország számára létfontosságú, mivel az egyik irányba gázt pumpál, a másikba pedig értékes devizát küld. Putyin tehát teljesen elvágná az artériát?

„Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért támadná Oroszország lényegében a saját vezetékét?” – veti fel Childs. Mi a logika?

„Ez olyan jelzést küld, amelynek szélesebb körű következményei vannak, mint ennek az egyetlen »energiaartériának« a sebezhetősége” – tette hozzá.

Egyfelől aláássa Oroszország potenciális befolyását, hogy a gázcsapot tetszése szerint gyorsan elzárhassa vagy megnyithassa. Másrészt azonban szélesebb körű üzenetet is küldhet, és tovább fokozhatja az európai energiaellátási problémákat.

A Kreml határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a dologhoz, az ötletet „abszurdnak” minősítve. A The Washington Post nemrégiben megjelent jelentése pedig kilenc ország 23 hírszerzési és diplomáciai forrását idézte, melyek mind azt állították, hogy nem láttak arra utaló bizonyítékot, hogy Oroszországnak köze lenne a robbanáshoz. Ennek ellenére a legtöbb nyugati elemző úgy gondolja, hogy Oroszország a hibás. Szerintük ez egy kísérlet volt arra, hogy emlékeztessék Európa nagy részét, mennyire függ az orosz olajtól és gáztól, és hogy pusztítást okozzanak a nemzetközi energiapiacokon.

Hogy Oroszország hogyan hajthatott végre támadást saját vezetékei ellen, talán könnyebb megválaszolni, mint azt, hogy miért.

Annak ellenére, hogy az egyik robbanás dán, a másik pedig svéd vizeken történt, az orosz haditengerészet búvárai álcázott vagy jelöletlen hajóról lemerülve helyezhették el a robbanóanyagot. Alternatív megoldásként egy ilyen hajó legénysége egy távirányítású víz alatti drónt irányíthatott a helyszínre, vagy egy orosz tengeralattjáró közvetlenül ledobhatta a robbanótölteteket.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadójának úgy tűnt, hogy nincsenek kétségei, amikor egy nappal az elkövetés után „orosz terrorizmusnak” nevezte a támadást. A The Timesnak adott interjúban hozzátette: „Ne keressünk semmilyen racionális logikát Oroszország tetteiben. Oroszország másképp működik. Olyan akciókra támaszkodik, amelyek logikátlanok, de úgy gondolja, hogy félelmet okoznak.”

Érdekes módon a The New York Times nemrég arról számolt be, hogy Moszkva a csövek javítását mintegy 500 millió dollárra – közel 179 milliárd forintra – becsülte.

Miért szabotálná a csővezetékeket, hogy aztán hónapokkal később hatalmas költségen megjavítsa őket?

Mégis, ez a szám aprópénz az Északi Áramlat orosz többségi részvényese, a Gazprom számára, melynek utolsó éves nyeresége az ukrajnai háború előtt 24 milliárd font – több mint tízezermilliárd forint – volt, míg a nyugati szövetség felbomlása megfizethetetlen lenne a Kreml számára.

Harmadik állítás: Brit „terrorcselekmény” volt

Egy hónappal a csővezeték felrobbantása után Oroszország azt állította, hogy a brit királyi haditengerészet volt a felelős.

„Bizonyítékok vannak arra, hogy Nagy-Britannia részt vesz szabotázsban, a létfontosságú energetikai infrastruktúra elleni terrorcselekményben” – állította Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A „bizonyíték” azokhoz az állításokhoz kapcsolódott, amelyek szerint Liz Truss telefonját az oroszok feltörték, amikor még külügyminiszter volt.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Twitteren idézett egy összeesküvés-elméletet, amely szerint

Truss egy olyan szöveges üzenetet küldött Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, amelyben az állt: „Megtörtént”.

Az üzenetre vonatkozó bizonyítékot soha nem mutatták be – és később kiderült, hogy Truss nyáron, a robbanások előtt tudta meg, hogy a telefonját feltörték. Az állításokat figyelemelterelésnek nevezte, amely az orosz sakkjátszma része, míg a brit védelmi minisztérium szerint Oroszország „gigantikus méretű hamis állításokkal házal”.

Bár lehet azzal érvelni, hogy az Egyesült Királyság úgy gondolja, az Oroszország és Németország közötti energiakapcsolat tönkretétele okos módja annak, hogy Berlin figyelmét arra irányítsa, hogy elszakadjon beszállítójától, ez valószínűtlennek tűnik.

„Az Egyesült Királyság rendelkezik víz alatti felszereléssel és készségekkel egy ilyen művelet koordinálásához, de a politikai kockázat túl nagy” – állította Childs. Hozzátette: „Mindezek mögött az Egyesült Királyság törekvése áll, hogy fenntartsa a nyugati szolidaritást. Úgy tűnik, ez nem illeszkedik ebbe a képbe.”

Negyedik állítás: Ukrajna trükközhetett

Bár felmerült az ukrán részvétel, a legtöbb elemző nem veszi komolyan ezt az elképzelést. Az Európa más részeibe irányuló orosz gázvezetékek ukrán területen haladnak át, és bevételi forrást jelentenek, így az Északi Áramlat „egy Ukrajnát elkerülő alternatíva” – tönkretétele lehet az indíték.

Sokan kételkednek abban, hogy Ukrajnának meglenne a szükséges eszköze ahhoz, hogy összehangolja az egyidejű és nehézkes támadásokat a 70 méter mély vízben fekvő csövek ellen.

Az ukránok már többször megmutatták, hogy mennyire találékonyak tudnak lenni, amint azt az orosz zászlóshajó tavaly áprilisi elsüllyesztésével és a Krími híd elleni októberi támadással bizonyították.

Valószínűleg joggal mondhatjuk, hogy az ukrán kormány számára valószínűleg túl nagy kockázatot jelentene Németország megsértése és a háborús erőfeszítések támogatására irányuló elszántságának aláásása.

Összegzés

Egyelőre bármi is legyen az igazság Seymour Hersh és mások állításaiból, a rejtély továbbra is frusztrálóan megoldatlan maradt.

Kritika érte, hogy a vezető nyomozók, a svédek, furcsán titkolóznak a megállapításaikkal kapcsolatban. Daniel Stenling, Svédország legmagasabb rangú kémelhárító tisztje azonban azt mondta, hogy országa hallgatásában nincs semmi gyanús.

„Nincs konkrét bizonyítékunk” – magyarázkodott. Hozzátette: „De remélhetőleg lesz. Az egész nyomozás szokatlan.”