Újra nő a nyomás a déli határon, újabb migrációs hullám

Legutóbb múlt szerdán volt fegyveres összetűzés migránsok között, akkor a Szabadka közelében fekvő Majka tanyánál ropogtak a fegyverek. A lövöldözésben mintegy húsz migráns vett részt, és csak a szerb rendőrség gyors reakciójának köszönhető, hogy nem lett súlyosabb következménye. 

Január végén Zomborban afgán és szír bevándorlók estek egymásnak Kalasnyikovokkal és machetékkel. A szerb rendőrség időről időre felszámolja az illegális migránstáborokat, befogadóközpontokba viszi az embereket, akik aztán ismét elindulnak a magyar határ felé, és kezdődik minden előröl. Becslések szerint csak a Szabadka környéki erdőkben több mint négyszáz migráns vert tanyát. Nem hivatalos információk szerint főleg marokkói és afgán bűnözői csoportok irányítják a nagyobb, illegális migránstáborokat.
Egyre több az illegális migránstábor a szerb-magyar határszakasz Tisza-menti részének nehezen megközelíthető, erdős árterületein is. A bánáti oldalon két nagy migránstanya létezik, ezeket állítólag mozgó boltok is ellátják élelmiszerrel. Olyan helyen vannak, ahova a rendőrök, csendőrök sem tudnak járművekkel bemenni, így a migránsok ott bátran készülődhetnek arra, hogy illegálisan átlépjék a magyar határt.  A bánáti oldalon található illegális migránstáborból csónakkal jönnek át a bácskai oldalra a migránsok bevásárolni, vagy az újonnan érkező társaikért. Eldobott, Szerbiában kiállított migránsigazolványok, a frissen érkezettek Belgrád és Szabadka közötti távra szóló buszjegyei mutatják az illegális bevándorlók mozgását.

 - mondta el Horvát Gergely, a martonosi helyi közösség elnöke a Pannon RTV-nek. Információink szerint a napokban az észak-bácskai migránshelyzetet figyelemmel kísérő stáb ismét összeül, és megvitatják, miként tudnák tartósan megtisztítani a Szabadka környéki erdőket a migránsoktól.

Házépítéshez készült szendvicspanelek között bújt meg kilenc illegális bevándorló egy lengyel kamionon, akikre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai találtak rá kutya segítségével.

A NAV kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a teherautót az M70-es autópálya csörnyeföldi pihenőjében ellenőrizték. A lengyel sofőr Olaszország felé tartott, de a papírok nem tisztázták az áru úti célját.

A pénzügyőrök Harley, a cigaretta- és kábítószerkereső kutya segítségével vizsgálták át a rakteret, ahol az eb izgatottságával jelezte gazdájának, hogy valami nincs rendben az építőelemek körül.

A házilag átalakított, egymáshoz rögzített szendvicspanelekben kilenc illegális bevándorlóra találtak,

akik sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták hitelt érdemlően igazolni.

A NAV munkatársai a sofőrt és a bevándorlókat átadták a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak. Az illegális bevándorlókat a jogszabályoknak megfelelően visszakísérték az ideiglenes biztonsági határzárhoz, az embercsempész ellen pedig büntetőeljárást indítottak.

A jövőben nem maradhatnak Nagy-Britanniában a határt illegálisan átlépő menedékkérők, és a brit kormány számszerű kvótát állapít meg azok számára is, akik törvényesen kérhetnek brit menedékjogot – mondta kedden Suella Braverman brit belügyminiszter.

Braverman a londoni alsóházban terjesztette elő az illegális bevándorlás szabályozásáról összeállított új törvénytervezetet. A miniszter egyelőre nem fedte fel teljes részletességében a készülő új jogszabályt. Kijelentette ugyanakkor: a jelenlegi brit menedékjogi törvények alapján világszerte százmillióan lennének jogosultak arra, hogy Nagy-Britanniában menedékjogot kérjenek.

Suella Braverman elmondta azt is, hogy három év alatt 500 százalékkal emelkedett az európai kontinensről csónakokkal brit területre átkelni próbálók száma. Hozzátette: nagy többségük, a 2021-es adatok alapján 74 százalékuk 40 évnél fiatalabb felnőtt férfi, „aki elég tehetős ahhoz, hogy több ezer fontot fizessen a bűnszervezeteknek az átkelésért”.

A belügyminiszter hangsúlyozta: Nagy-Britannia mindig készen állt a valóban segítségre szorulók befogadására. Az elmúlt öt évben csaknem 500 ezren leltek menedékre Nagy-Britanniában, közülük 160 ezren Ukrajnából érkeztek.

Ugyanakkor 2018 óta hozzávetőleg 85 ezren, közülük csak tavaly 45 ezren keltek át illegálisan a kontinensről csónakokkal, és mindegyikük előzőleg több olyan biztonságos országot is érintett, ahol menedékjogot kérhettek volna – mondta keddi parlamenti felszólalásában a brit belügyminiszter.

Hozzátette: elszállásolásuk és ellátásuk napi hatmillió fontba (2,6 milliárd forintba) kerül. Suella Braverman szerint az illegális bevándorlás nem szűnik meg addig, amíg London nem hozza a világ tudomására, hogy akik törvénysértő módon lépik át a brit határt, azokat a hatóságok őrizetbe veszik és rövid úton eltávolítják Nagy-Britanniából.

Az új törvény pontosan erről intézkedik majd – tette hozzá a brit belügyminiszter.

Elmondta: a jogszabály felső számszerű korlátot is szab arra, hogy Nagy-Britanniában hány menekült telepedhet le azok közül, akik biztonságos és törvényes úton érkeznek. Braverman szerint ezt a kvótát a parlament határozza majd meg, összhangban azzal, hogy a helyhatóságok hány embernek tudnak elszállásolást, közszolgáltatásokat és támogatást nyújtani.

Felszólalása után nem sokkal a londoni belügyi tárca részleteket tett közzé a készülő törvényből. A fő pontok közé tartozik, hogy kötelező lesz mindazoknak a kitoloncolása, akik biztonságos országok érintésével illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, és a belügyminiszternek személyes hatásköre lesz arra, hogy e jogszabályi kötelemnek érvényt szerezzen.

Ez alól csak a kísérő nélkül érkező gyerekek mentesülnek: őket 18 éves koruk előtt nem lehet kitoloncolni.

A készülő törvény alapján ugyanakkor azoknak, akik illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, véglegesen megtiltják, hogy valaha is visszatérjenek, menedékjogi kérelmük pedig automatikusan, külön elbírálás nélkül érvénytelennek minősül.

Ha az illegális bevándorlók hazája biztonságos országnak számít, akkor oda kell visszatérniük, ha nem, akkor más, biztonságos országba kell menniük. A tervezet külön megemlíti a biztonságos áttelepítési célországok között a közép-afrikai Ruandát, amelynek kormányával London nemrég megállapodást kötött a Nagy-Britanniából kitoloncolt illegális bevándorlók befogadásáról.

A belga kormányfő és helyettesei a következő hetekben emelik kormánykérdéssé az általuk befogadási válságként nevezett migrációs krízist. Belgium vezetése úgy látja, hogy a több éve tartó jogi huzavona után sem tudták orvosolni a problémát, az utcán élő emberek jelenlétének növekedése országszerte rontja Belgium nemzetközi megítélését.

Alexander De Croo miniszterelnök és miniszterelnök-helyettesei politikai napirendjének legfőbb prioritása lesz a migrációs válság. A probléma kezelésének felgyorsításától azt remélik, hogy a kormányon belül is sikerül megegyezésre jutni Nicole de Moor menekültügyi és migrációs államtitkár javaslatait illetően,

amely a migránsok beáramlásának lassítására és a kiáramlás felgyorsítására vonatkozik.

A migránsszállók már több mint egy éve nem képesek befogadni az összes menedékkérőt, amely így már az utcára helyezte a problémát. A krízis leglátványosabb pontja a molenbeeki csatorna mentén van, ahol mintegy 110 sátrat állítanak fel a befogadóállomáson várakozó hajléktalan menedékkérők számára.

Jelentősen szigorítanának

A kormány elé terjesztett javaslat azonban megosztja a tisztségviselőket.

Annak értelmében ugyanis csak azok a személyek lennének jogosultak a menekültszállásra, akiknek már folyamatban van a menedékkérelmük elbírálása. Így tehát mind azok, akik családegyesítésre hivatkozva érkeztek, vagy még nem kerültek be a menedékkérők rendszerébe, máshol kellene megoldaniuk a lakhatást.

Pártideológiai viták

A belga sajtó szerint a kormány zöld pártja nem fogja támogatni a szigorítást. Mind a politikusok,

mind pedig a szavazóik támogatják a migrációt, így nem fognak beleegyezni abba, hogy a kormány elhárítsa az utcán élő, még nem regisztrált migránsok elhelyezésének kérdését.

A liberálisok viszont eddig is a szigorúbb szabályozás mellett álltak. Ők ugyanis ellenezték, hogy a menedékkérő gyermekek szülei automatikusan menedékjogot kapjanak.

A teljes cikk itt olvasható.