Putyin először látogatott megszállt ukrán területekre

Először látogatott az oroszok által megszállt ukrán területre Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök Mariupolban járt a szombat esti és éjjeli órákban. Megnézett több létesítményt, nevezetességet, a háború okozta károkat, valamint a helyreállítási munkálatokról is egyeztetett helyi politikusokkal, de találkozott civilekkel is. Az államfő szombaton a Krímben tett váratlan látogatást, abból az alkalomból, hogy Oroszország kilenc évvel ezelőtt csatolta el Ukrajnától a félszigetet egy vitatott helyi népszavazás után.

Váratlan vendég érkezett az oroszok által megszállt Mariupolba vasárnap reggel. Az orosz állami televízió beszámolója szerint Vlaigymir Putyin elnök maga vezette azt az autót, amivel a földig rombolt városba érkezett. A helyszínen a miniszterelnök-helyettes fogadta, aki beszámolt a helyreállítás állásáról.

„Vita volt arról, hogy helyreállítsuk-e a városközpontot, végül úgy döntöttünk, hogy helyreállítjuk. Az év végéig végzünk legalább a homlokzatok újjáépítésével”– ígérte Marat Husznullin miniszterelnök helyettes.

Az oroszbarát szeparatisták már 2014-ben igyekeztek elfoglalni a várost, de akkor az Azov zászlóaljnak sikerült visszavernie a támadást. Múlt évben is ők látták el jelentős részben a város védelmét.

Mariupol védői több hónapig tartották magukat.  A várost közben az orosz hadsereg a földig rombolta. Az egykor félmilliós város lakosságának többsége elmenekült. Most mintegy százezren élhetnek a romok közt, azt pedig senki sem tudja pontosan, hány embert temettek a tömegsírokba.

Az orosz elnök a Krímből érkezett Mariupolba. Ott a félsziget Oroszországhoz csatolásának kilencedik évfordulójára érkezett. A helyi hatóságok pedig hangsúlyozzák, hogy a Krím már Oroszország része, és az is marad.

„Miénk lesz a győzelem, mert mi vagyunk a legerősebb, leghatékonyabb és legsiekeresebb ország a világon, ahol a legigazságosabb emberek élnek” – jelentette ki az elnöki fogadáson a félsziget oroszok által kijelölt kormányzója. Az ukrán vezetésnek pedig azt üzente: ne is hitegessenek senkit azzal, hogy egyszer visszafoglalják a Krímet.

Szevasztopolban egy iskolát is meglátogatott Vlagyimir Putyin – ott az ígérték neki, hogy hatalmas múzeumot építenek majd, ahol bemutatják a Krím kapcsolatát Oroszországgal.

Mariupol után az orosz elnök Rosztov-na-Donuba utazott, hogy találkozzon az ukrajnai háborút irányító vezérkarral. Az orosz hadvezetés jelentései szerint minden a tervek szerint halad.

Azt az Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy súlyos harcok folynak Kelet-Ukrajnában.

„Minden egyes nap megköszönöm Bahmut minden védőjének, amit értünk tesznek. Azzal, hogy védik a Donbansz-t, szavatolják Ukrajna és egész Európa biztonságát” – üzente a védőknek az ukrán elnök. Vezérkarának jelentései szerint az orosz támadás kifulladóban van Bahmut térségében, ezért továbbra sem látnak okot arra, hogy visszavonuljanak a városból.

Ez azt jelenti, hogy az orosz téli offenzíva eddigi egyetlen eredménye egy békeidőkben tízezeres kisváros – Szoledar – elfogalalása, miközben az orosz hadseregnek egyetlen frontszakaszon sem sikerült áttörést elérnie.

Egyelőre nem látszik a következménye a Nemzetközi Büntetőbíróság által Vlagyimir Putyinra kiadott elfogatóparancsnak sem. A hágai testület joghatóságát ugyanis mások mellett az Egyesült Államok és Oroszország sem ismeri el.

„Jogilag semmisnek tekintjük a döntést, mivel Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróságot” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az elfogatóparancs várhatóan az orosz-kínai kapcsolatokat – így Hszi Csin-ping elnök hétfőn esedékes moszkvai útját – sem fogja befolyásolni. A Kínai Népköztársaság ugyanis maga sem ismerte el a Nemzetközi Büntetőbíróságot.

Oroszországot és cinkosait nemcsak az Ukrajna, hanem a más országok, köztük a Szíria ellen elkövetett agresszióért is felelősségre kell vonni – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi videóüzenetében.

„Az ukrán szankciók az Oroszországra nehezedő globális nyomás részét képezik. El kell szigetelnie a világnak mindazokat, akik fegyvereket gyártanak az Ukrajna elleni terror céljára – beleértve a Sahíd drónok szállítását -, akik segítenek Oroszországnak az agresszió szításában, akik támogatják a nemzetközi jog oroszországi megsemmisítését. Ez nemcsak az ukránok elleni terrorra vonatkozik, nemcsak a területünk elcsatolására tett kísérletekre, kezdve a Krímmel, hanem a nemzetközi rend, a normális békés emberi élet elleni más orosz agressziókra is, beleértve a Szíria területén elkövetett agressziót is” – hangoztatta az államfő szombat esti üzenetében.

Hangsúlyozta, hogy Szíria népe nem kapott megfelelő nemzetközi védelmet, és ez a büntetlenség érzését keltette a Kremlben és cinkosaiban. „A szíriai városokat ugyanúgy rombolták le az orosz bombák, mint a mi ukrán városainkat. Ez a büntetlenség rejlik nagyrészt a Kreml jelenlegi agresszivitása hátterében is” – fejtette ki.

Az eddigi szövetség dacára több magasrangú amerikai politikus közölte: nem folytathatják a végtelenségig a fegyverszállításokat a háborúban álló Ukrajnának. Kijev és Washington kapcsolatát több dolog terheli, amely kényelmetlenné kezd válni az amerikai vezetésnek: Volodmir Zelenszkij újabb és újabb fegyvereket követel, ráadásul a stratégiailag kevéssé fontos Bahmut városánál komoly veszteségeket szenvedett az ukrán haderő. Kevin Mccarthy, az amerikai képviselőház elnöke közölte: hazája „nem állít ki több biankó csekket” Ukrajnának.

Egyre több olyan vélemény lát napvilágot a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború fejleményeit illetően, amely szerint az Amerikai Egyesült Államok és Ukrajna között töredezni látszik az eddig prosperáló politikai és katonai egység.

Az amerikai Michael Mccaul republikánus kongresszusi képviselő szerint

Washingtonnak nincs világos politikai célja. „Jelenleg nem látom a győzelemre irányuló amerikai lépéseket”

– közölte a politikus.

A külügyi bizottság elnöki tisztét is betöltő képviselő lehetséges forgatókönyvként említette, hogy „az USA csak annyi segítséget nyújt Ukrajnának, hogy túléljen, de a győzelem elmaradjon.”

A két állam közötti szövetség megingása több ponton is tetten érhető:

Washington nehezményezi a stratégiailag nem kiemelt fontosságú Bahmut városának védelmére fordított ukrán energiát, valamint az oroszok által közel egy évtizede uralt Krím „felszabadítását” célzó hadműveleteket.

Több kormánytisztviselő szerint az ukrán hadvezetés teljesen feleslegesen pazarolja erejét a hónapok óta tartó bahmuti összecsapásokban, önmagát gyengíti Kijev, így egy jövőbeni sikeres ellentámadás esélye egyre kisebb. Ezzel kapcsolatban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter közölte:

„Távol álljon tőlem annak a hatalmas erőfeszítésnek a lebecsülése, amelyet az ukrán katonák és a hadvezetés fejtettek ki Bahmut megvédéséért, ám ez sokkal inkább szimbolikus jelentőségű tett, mintsem hadászati jelentőségű.”

Nehezíti az együttműködést, hogy Kijev állítólag az orosz filozófus, Putyin-párti gondolkodó, Alekszander Dugin lánya ellen követett el merényletet, Washington ugyanis nem támogatja az ukrán területeken kívüli fegyveres akciókat.

Magukat megnevezni nem kívánó washingtoni tisztségviselők szerint, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szállította a legtöbb fegyvert Ukrajnának, Kijev állandóan újabb fegyvereket követelt, ráadásul Volodimir Zelenszkij elnök „nem mutatkozott túl hálásnak” mindezért.

Bár a fegyverszállítások a közeljövőben is megmaradhatnak, az Egyesült Államok állítólag közölte Kijevvel:

a végtelenségig nem folytatják Ukrajna támogatását.

Kevin Mccarthy, az Amerikai Egyesült Államok képviselőházának elnöke, aki elutasította az ukrán fél meghívását egy kijevi látogatásra, a fennálló helyzettel kapcsolatban közölte:

„hazája nem állít ki több biankó csekket Ukrajnának”.

Zelenszkij szerint garantálni fogja a békét a világ sok más részén az, hogy az ukrán nép megvédi magát és helyreállítja az ország területi integritását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton szankciókat vezetett be Bassár el-Aszad szíriai elnök, Huszein Arnúsz miniszterelnök és Fejszál Mikdad külügyminiszter ellen. Csütörtökön, a Kremlben folytatott tárgyalások után Aszad bejelentette, hogy elismeri Oroszország fennhatóságát a megszállt ukrajnai területeken – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők kazettás lövedékeket lőttek ki szombaton Kramatorszkra, aminek következtében két helyi lakos életét vesztette, nyolc pedig megsérült.

Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt napban mintegy 710 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége csaknem elérte a 165 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, nyolc tüzérségi és három légvédelmi rendszert.