kulcsár edina
Létrehozva: 2023.03.02.
Módosítva: 2023.03.02.
Nemcsak az embercsempészek gerjesztik a migrációt
Egyre több a gyanús NGO.
Az olasz nemzetbiztonsági információs hatóság jelentése figyelemre méltó összefüggéseket mutat ki a bevándorlási hullám megemelkedése és a civil szervezetek (NGO-k) tevékenysége között. Az elemzés egyértelműen bizonyítja, hogy a Földközi-tengeren mentési műveleteket végző civil hajók hozzájárulnak a tengerbe fulladt emberek számának növekedéséhez, s ösztönzik az Európa felé induló migrációt.
Egyértelmű, hogy bátrabban indulnak útnak a jobb életre vágyók, ha tudják, hogy rövid időn belül találkoznak a partok közelében várakozó mentőhajókkal.
A tavalyi adatokat feldolgozó jelentés rámutat arra, hogy a civil hajók jelenlétével megemelkedett a tengeri balesetek, a hajótörések és a halálos áldozatok száma is. Az is kiderül, hogy tavaly jelentősen megnövekedett a Törökországból érkező migránsok száma, akik Calabria, Puglia és Szicília partjainál érik el Olaszországot. Az éves jelentés szól arról is, hogy az embercsempészek a világhálón terjesztett reklámfilmjeikben felhasználják a líbiai partoknál mentési munkálatokat végző civil hajók tevékenységét bemutató képsorokat, hogy biztonságos tengeri átkelés benyomását keltsék az Európába vágyó migránsok számára.
Az elemzés végül rámutat arra is, hogy a Földközi-tengeren működő, nem kormányzati szervezetek által működtetett hajók közvetett módon, de hozzájárulnak az illegális bevándorlást virágoztató bűnbandák terjedéséhez is.
A líbiai felségvizeken várakozó civil hajók logisztikai könnyebbséget jelentenek az illegális bevándorlás szervezését lebonyolító bűnszervezetek számára. Mivel a gumicsónakoknak és halászhajóknak rövidebb utat kell megtenniük, egyre gyengébb minőségű járműveken szállítják a migránsokat, csökkentve a költségeket és növelve a saját bevételeiket. Ennek sajnálatos következménye, hogy egyre veszélyesebb a migrációs útvonalon való átkelés.
A politikai és humanitárius tevékenységet végző hajók nem tartoznak a szabadidős tevékenység kategóriájába – fogalmazza meg nagyon egyszerűen a német közlekedési minisztérium rendeletmódosítási javaslata. Német sajtóértesülések szerint a tárca szigorítaná a hajóközlekedés biztonsági előírásait szabályozó rendeletet, amivel
megnehezítené a Földközi-tengeren migrásnmentő tevékenységet folytató, német zászló alatt közlekedő hajók helyzetét.
Az új szabályok értelmében a 24 méternél hosszabb hajóknak ugyanolyan biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, mint a teherhajóknak. Ez az elvárás eddig csak a 35 méternél hosszabb hajókra vonatkozott. A minisztérium közleménye szerint céljuk nem a migránsmentő civil szervezetek tevékenységének ellehetetlenítése, sőt a rendeletszigorítással nagyobb biztonságot akarnak nyújtani.
A civil szervezetek azonban háborognak: a Mission Lifeline, a Resqship, a Sea-Watch és a Sea-Eye által közösen jegyzett közlemény szerint a német kormány megszegte a koalíciós szerződésben tett ígéretét, miszerint nem akadályozzák meg a tengeri mentési munkálatokat az NGO-knak. Hangsúlyozzák: a migrációs válság kezdete, 2015 óta egyetlen olyan balesetet sem szenvedtek el a Földközi-tengeren, amit a biztonsági előírások be nem tartása miatt következett volna be. Figyelmeztetnek arra is: a szükséges átalakítások miatt szolgálaton kívül kell helyezniük számos hajójukat.
A migránsmentő hajók tevékenységét hosszú évek óta bírálják a bevándorlásellenes politikai erők, különösen Olaszországban, hiszen a vád ellenük az, hogy az embercsempészekkel összejátszva szedik fel Líbia partjaihoz közel a legtöbb esetben gumicsónakokra tett migránsokat, s szállítják őket Olaszországba.
A Giorgia Meloni vezette jobboldali kormány által szorgalmaztatott változások következtében múlt héten lépett hatályba az a törvény, amely szigorítja a civil hajókra vonatkozó rendelkezéseket – írta korábban az MTI. Az új előírások szerint az olasz hatóságok csak abban az esetben jelölnek ki kikötőt a civil szervezetek hajóinak, ha azok kérelmüket az első csoport fedélzetre vétele után jelzik.
Nem fogadják tehát a napokon át a tengeren várakozó, egymás után több csoportot „begyűjtő” hajókat, mivel Róma szerint ebben az esetben nem mentési műveletről van szó.
A hajó kapitányának és legénységének feladata felmérni, hogy a bevándorlók közül hányan akarnak élni a nemzetközi menedékkérelem lehetőségével. A belügyminisztérium a korábbi gyakorlatot módosítva már január elsejétől nem automatikusan a dél-olaszországi partokon fogadja a civil hajókat, hanem távolabbi kikötők felé irányítja őket. Ez a civilek tiltakozását váltotta ki, mivel az intézkedés meghosszabbítja a hajózási időt. A hatóságok tízezertől ötvenezer euróig terjedő bírságot vethetnek ki a civil hajókra, valamit lefoglalhatják őket akár két hónapig terjedő időszakra.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) civil szervezet hajóját már múlt pénteken meg is bírságolták, mivel annak kapitánya nem szolgáltatott elegendő információt a tengeri műveletről, amelynek során fedélzetre vette a migránsokat. Az MSF szerint elfogadhatatlan az emberi életek mentésének büntetése.
Történelmi megállapodások küszöbén az Európai Unió
„Érdemes megvizsgálni a lehetőségét annak, hogy az EU saját külső határai mentén és azon túl elhelyezkedő harmadik országokkal megállapodásokat kössön” – szól az Athénban tartott kétnapos, a határigazgatásról szóló konferencia zárónyilatkozata. Az EU jelenleg azt vizsgálja, hogy határvédelmi ügynöksége, a Frontex hogyan működhetne harmadik államokban a migráció visszaszorítása érdekében.
Elkötelezzük magunkat amellett, hogy megoldásokat találjunk a harmadik országokban biztosítandó nemzetközi védelemre
– áll a nyilatkozatban.
A történelemben először az EU azt tervezi, hogy nem európai államokkal kössön ilyen megállapodásokat
– írta Twitter-bejegyzésében Tineke Strik, a Zöldek európai parlamenti törvényhozója. A megállapodások lehetővé tennék a Frontex számára, hogy határőröket telepítsen és határigazgatási feladatokat lásson el – tette hozzá.
Több anyagi forrásra lesz szükség
A konferencia résztvevői Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lengyelország, Románia és Szlovákia voltak.
Felszólították az Európai Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre megfelelő pénzügyi támogatást a frontországok számára a határvédelmi infrastruktúra minden típusára, beleértve a fizikai akadályokat és a befogadással kapcsolatos egyéb költségeket.
„A Frontex támogatását is növelni kell és teljes mértékben be kell vetni a leginkább érintett tagállamokban” – hangsúlyozták. A gyorsított eljárások lehetőségének kiterjesztését is követelték a felek.
Több ország, köztük Ausztria és Görögország is uniós finanszírozást kért a blokk külső határai mentén húzódó kerítések megerősítésére, hogy csökkentsék a menedékkérők áramlását.
A bizottság azonban eddig vonakodott, mondván falak és szögesdrótok építése nem a megfelelő megoldás.
A törökországi és szíriai földrengés sújtotta területekről menekülőkkel kapcsolatos kérdéskör kapcsán Notisz Mitarakisz görög migrációs miniszter azt mondta, hogy az EU segíteni fog a február 6-i földrengés által elpusztított városok újjáépítésében, amelynek több mint 46 ezer halálos áldozata volt. Kitartott azonban amellett, hogy emberek millióinak tömeges mozgása nem megoldás, és humanitárius segítséget kell küldeni Törökországba és Szíriába, mielőtt ez megtörténik.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
