POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostMeghívták Ukrajnába a floridai kormányzót.
Ron DeSantis meghívást kapott Ukrajnába, miután területi vitának nevezte Oroszország invázióját. Kijelentése pártján belül is nagy port vert fel, többen elítélték emiatt. A 2024-es előválasztás egyik esélyesének ugyanakkor muszáj külpolitikai kérdésekben is megnyilvánulnia, tekintve, hogy potenciális vetélytársai közt több külügyi nagyágyú is található.
Ron DeSantis floridai kormányzót meghívást kapott Ukrajnába, miután arról beszélt, hogy az Oroszországgal háborút vívó ország támogatása nem amerikai nemzeti érdek − adta hírül a CNN.
Az Egyesült Államoknak számos létfontosságú nemzeti érdeke van − határaink biztosítása, a hadsereg felkészültségi válságának kezelése, az energiabiztonság elérése, valamint a Kínai Kommunista Párt gazdasági, kulturális és katonai erejének ellensúlyozása −, azonban az, hogy még jobban belefolyjon az Oroszország és Ukrajna közötti területi vitába, nem tartozik közéjük
− fogalmazott DeSantis korábban. − Biztosak vagyunk benne, hogy egykori katonatisztként Ron DeSantis meg tud különböztetni egy területi vitát a háborútól − reagált az ukrán külügyminisztérium szóvivője a floridai kormányzó szavaira. Oleg Nikolenko hozzátette, szívesen látják DeSantist Ukrajnában, hogy testközelből is megtapasztalja milyen a háború, valamint lássa a veszélyeket, melyet Oroszország inváziója jelent az amerikai nemzeti érdekekre nézve.
A 2024-es republikánus előválasztások egyik esélyesének tartott politikus mondatai pártján belül sem nyerték el mindenkinek a tetszését.
Nem területi vitáról, hanem háborúról van szó. Azt állítani, hogy ez nem számít olyan, mintha azt mondanánk, a háborús bűncselekmények nem számítanak
− fogalmazott Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, Donald Trump korábbi elnök egyik szoros szövetségese. Egyetértett szavaival Thom Tillis észak-karolinai szenátor is, szerinte a háború jóval túlmutat Ukrajnán, hiszen humanitárius válság alakult ki, és háborús bűncselekményeket követnek el.
Külpolitikai nagyágyúk az előválasztáson
Noha még nem jelentette be indulását, Ron DeSantis lehet a legesélyesebb kihívója Donald Trumpnak a jövőre esedékes előválasztásokon. Eddigi nyilatkozataiban a floridai kormányzó általában kerülte az ukrajnai háború témáját, azonban a voksolás közeledtével a választók hallani akarják a jelöltek elképzeléseit arról, hogyan kellene alakítani a világ vezető hatalmának külpolitikáját a jövőben. Különösen igaz ez a tekintetben, hogy Trump elnöksége alatt újradefiniálta és meghatározó változásokat eszközölt az Egyesült Államok külügyeiben, minden esetben az amerikai nemzeti érdeket helyezte előtérbe, melyhez szorosan kapcsolódott a külföldi beavatkozások mértékének csökkentése. A korábbi elnök DeSantissal ellentétben többször is beszélt az ukrajnai háborúról, legutóbb egy New Hampshire-i kampányeseményen úgy fogalmazott: „A személyiségem mentett meg minket a háborútól. Ahogy korábban is elmondtam, amennyiben én lennék az elnök, úgy Vlagyimir Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát.”
Trump hozzátette, ha újra ő foglalhatná el az elnöki széket, úgy huszonnégy órán belül véget vetne a háborúnak.
A republikánus elnökjelöltségért folytatott versenyben egyébként igazi külpolitikai nagyágyúkat találhatunk. Nikki Haley, aki Trump után másodikként jelentette be elnökjelölti ambícióit, a korábbi elnök adminisztrációjának kiemelten fontos arca volt, ami a diplomáciát illeti, hiszen ő töltötte be az Egyesült Államok ENSZ-nagyköveti pozícióját. A potenciális jelöltek közt emellett ott van még Mike Pompeo is, aki Trump hivatali ideje alatt külügyminiszterként dolgozott.
A Morning Consult közvélemény-kutatása szerint Trump toronymagasan vezet ellenfelei előtt, a republikánus szavazók 52 százaléka voksolna a korábbi elnökre az előválasztásokon.
Mögötte második helyen DeSantis áll 28 százalékkal, őt követi Mike Pence korábbi alelnök, valamint negyedik helyen szerepel Nikki Haley. A CNN által készített felmérés ugyanakkor ennek szöges ellentétéről tanúskodik, eszerint a floridai kormányzó két százalékponttal előzi Trumpot, előbbire a szavazók 39, utóbbira 37 százaléka voksolna. Itt Haley-nek sikerült elérnie a harmadik helyet hét százalékkal.
Donald Trump egykori amerikai elnök 13 pontos előnyt élvez Ron DeSantis floridai kormányzó előtt, így még mindig ő a legnépszerűbb jelölt a republikánusok között – derült ki a Rasmussan legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit a Newsmax idézett. A felmérés szerint Donald Trumpra a republikánus szavazók 45 százaléka voksolna, Ron DeSantisra 32 százalék, miközben 14 százalék valaki mást látna szívesen indulóként. Szorosabb a verseny egyébként, ha a tágabb mezőnyt vizsgálták, ugyan akkor is az egykori elnök végzett az élen, de csak négy százalékponttal.
A cikk emlékeztet rá, hogy a közvélemény-kutatás egyelőre meglehetősen hipotetikus, hiszen egyelőre csak két politikus jelentette be hivatalosan indulását: Donald Trump, és egykori ENSZ-nagykövete, Nikki Haley. Utóbbinak nincs sok esélye, támogatottsága sem túl magas, az időzítés és a szándék inkább jövőbeli karrierjének szólhat. A legesélyesebb kihívóként kétségtelenül Ron DeSantist emlegetik, de ő egyelőre nem fedte fel a kártyáit. A felmérések szerint lenne keresnivalója; vannak rétegek, ahol már inkább őt látnák szívesen a ringben.
Idézik a Quinnipiac University felmérését is, amely hasonló eredményre jutott, sőt egyértelmű, hogy csak ketten rúghatnak labdába:
- Donald Trump: 42 százalék
- Ron DeSantis: 36 százalék
- Nikki Haley: öt százalék
- Mike Pence (korábbi alelnök): négy százalék
- Mike Pompeo (korábbi külügyminiszter): négy százalék
- Más jelölt nem érné el a két százalékot.
Ebből a közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy ha csak a legesélyesebb négy politikust vennénk figyelembe, akkor Donald Trump előnye sokkal kisebb lenne.
Ha most tartanák a választásokat, nagyon szoros versenyben, mindössze két százalékkal Joe Biden nyerne Donald Trumppal szemben. Ron DeSantis ellenében viszont mindössze egy százalékpontos republikánus előnyt mértek.
Az Egyesült Államok végtelen háború felé való további sodródásának megállítását ígérte Donald Trump újbóli elnökké választása esetére a CPAC amerikai konzervatív konferencia záróbeszédében március 5-én Washingtonban.
Az előző elnök, aki tavaly novemberben hivatalosan is bejelentette újraindulását, beszédében az ukrajnai háborúra utalva az amerikai történelem legveszélyesebb időszakának nevezte a jelenlegit. Kijelentette, ha ő lett volna az elnök tavaly februárban, Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, és hozzátette, elnökként meg tudna akadályozni egy harmadik világháborút.
Óriási hibának nevezte, hogy Oroszországot és Kínát egymás mellé sodorták az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének hozzájárulásával. Megjegyezte, hogy 2017 és 2021 közötti elnöksége idején Oroszország nem indított katonai akciót, Kína tiszteletben tartotta az Egyesült Államokat, és Iránt sikerült elszigetelnie.
A 2024-es elnökválasztási kampányának kulcsmondataként említette, hogy az emberek harcosa és igazsága lesz, az emberek nevében büntetéseket ígért.
Donald Trump a Joe Biden vezette kormányzatot az Egyesült Államok történetének legkorruptabbjának, az elnököt és fiát, Hunter Bident bűnözőknek nevezte. Azt mondta, hogy megválasztása esetén eltávolítja hivatalukból a nem választott bürokratákat, akik a szövetségi hatóságokat politikai fegyverként használják.
Beszédében hatékony határvédelmet ígért, a déli határfal meghosszabbítását és azt, hogy hivatalba lépésének első napján intézkedik a határőrség megerősítéséről, valamint a kitoloncolások felgyorsításáról. Bírálta a demokrata adminisztrációt és a demokrata városvezetőket a puha büntetőpolitikáért, amely véleménye szerint okozója a nagyvárosi bűnözés növekedésének.
Azt mondta, harcolni fog a szülők jogaiért, és törvényt ígért arról, hogy az iskolavezetőket kötelezően a szülők válasszák meg. Minden olyan jogszabály eltörlését is kilátásba helyezte, amely a Biden-adminisztráció idején született és amely lehetővé teszi a gyerekek nemváltó beavatkozásait.
A korábbi elnök kijelentette, hogy befejezi, amit elkezdett, és Amerikát ismét naggyá teszi – ami utalás a korábbi kampányszlogenjére, a Tegyük ismét naggyá Amerikát (Make America Great Again – MAGA) mondatra.
A CPAC konferencián hagyomány, hogy a résztvevőket szavaztatják arról, kit látnának legszívesebben elnöknek. A szombati zárónapon, nem sokkal Donald Trump beszéde előtt hozták nyilvánosságra a szervezők, hogy a Washingtonban tartott esemény több ezer látogatójának 62 százaléka voksolt Donald Trumpra, míg 20 százalék Ron DeSantis floridai kormányzóra, akit esélyes kihívónak tartanak, bár eddig hivatalosan nem jelentette be, hogy versenybe száll a republikánus elnökjelölti pozícióért a 2024-es elnökválasztáson.
Ripost hírek
