Ezért küzd Oroszország a háborúban

Oroszország az ukrajnai háborúban a létéért küzd – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin a szibériai Ulan-Ude helikoptergyárában munkásokkal találkozva.

Míg a Nyugat geopolitikai pozícióit akarja javítani, Oroszország saját államiságának fennmaradásáért harcol – fogalmazott az orosz elnök.

„2014 után elkezdték egyszerűen fizikailag kiiktatni azokat, akik az Oroszországgal fenntartott normális kapcsolatok fejlesztéséért szálltak síkra” – jelentette ki Putyin Kijevre utalva.

Az orosz elnök szerint Oroszország évtizedeken át próbált jó kapcsolatokat kiépíteni Ukrajnával. „A helyzet 2014-ben alapvetően megváltozott, amikor az ukránok nyugati segítséggel államcsínyt hajtottak végre” – állapította meg.

Nyolc éven át töprengett a Donyec-medencei konfliktus békés megoldásán, Oroszországot azonban az orránál fogva vezették – fogalmazott. Egységre hívott fel, és meggyőződését fejezte ki, hogy a háború orosz győzelemmel fog véget érni.

A nyugati szankciók kapcsán kijelentette, hogy nem teljesültek a Nyugatnak az orosz gazdaság összeomlásával kapcsolatos reményei. Éppen ellenkezőleg, a helyzet, mint mondta, Oroszország számára meglepően jól alakult, sokkal szuverénebb és függetlenebb lett. A távozó cégek helyére gyorsan találtak másokat.

Az Északi Áramlat gázvezetékeknél történt robbanások kapcsán az orosz elnök úgy vélekedett, hogy azokat állami szinten hajtották végre. Az a feltételezés, amely szerint egy független ukránbarát szervezet követte volna el őket, teljes képtelenség – tette hozzá.

„A terrorcselekményt elég nyilvánvalóan állami szinten követték el, mert amatőrök ilyen akciót nem képesek végrehajtani” – jelentette ki.

Putyin szerint ki lehet javítani a két gázvezetéket, de ehhez időre, eszközökre és új technológiára van szükség, mivel ilyen munkálatra a nemzetközi gyakorlatban eddig nem volt példa.

Egy Szu-27 típusú orosz harci gép megütötte egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drón légcsavarját, ami miatt a pilóta nélküli repülőgép a tengerbe zuhant és megsemmisült – közölte kedden az amerikai hadsereg.

„MQ-9-esünk rutinműveletet végzett nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép elfogta és eltalálta, ami miatt a drón lezuhant és odaveszett” – tudatta közleményében James Hecker, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős tábornoka.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője veszélyesnek, szakszerűtlennek és meggondolatlannak nevezte az elfogást, amelyre elmondása szerint volt már ugyan példa, arra azonban nem, hogy egy ilyen incidensben egy amerikai légi jármű megsemmisüljön. „Ebben a tekintetben egyedi esetről van szó” – mondta.

A szóvivő kiemelte, hogy a washingtoni külügyminisztérium közvetlen kapcsolatba lép az orosz külüggyel, hogy kifejezze aggodalmát emiatt a kockázatos és szakszerűtlen elfogás miatt. Hozzátette: az incidensről Joe Biden amerikai elnököt is tájékoztatták.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő nem sokkal később tudatta, hogy helyi idő szerint kedd délutánra bekérették a külügyminisztériumba Oroszország washingtoni nagykövetét, hogy kifejezzék neki az Egyesült Államok erőteljes tiltakozását az incidens miatt. Tudatta azt is, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szintén tiltakozását fejezte ki az orosz külügyminisztériumnál.

Az Egyesült Államok hadseregének európai parancsnoksága közleményében leírta, hogy az ütközés előtti percekben a két Szu-27-es gép közül az egyik üzemanyagot eresztett a drónra, majd közvetlen elé vágott. A pilóta nélküli amerikai légi jármű helyi idő szerint este 6 óra 3 perckor zuhant a Fekete-tengerbe.

Christopher Cavoli amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka tájékoztatta a NATO-szövetségeseket a fekete-tengeri incidensről.

Az állampolgársági törvény szigorítását tervezi a moszkvai Duma, a javasolt módosítások lehetővé tennék az orosz állampolgárság visszavonását attól, aki rossz színben tünteti fel az ukrajnai orosz megszállást – számolt be az orosz sajtó.

A törvénymódosítás hatálya kiterjed a hazaárulás, illetve a „különleges katonai művelet lejáratása” eseteire – idézi a RIA Novosztyi hírügynökség Konsztantyin Zsatulint, a Független Államok Közössége (FÁK) ügyeivel foglalkozó moszkvai parlamenti bizottság elnökhelyettesét.

Az orosz alsóház, a Duma nemrég fogadta el azt a törvénymódosítást, amely a jövőben nemcsak az orosz fegyveres erők, hanem a zsoldoscsoportok bírálatát is büntethetővé teszi.

A litván parlament az ukrajnai háborúra és az illegális migrációra hivatkozva kedden május 2-ig meghosszabbította az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határ térségében fennálló szükségállapotot.

Az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat küld Ukrajnának – jelentette be Joe Biden elnök Washingtonban.

Az elnök a Fehér Házban tartott tájékoztatón elmondta, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter javaslatára 31 harci járművet juttatnak el Ukrajnába, ami egy ukrán zászlóaljnak felel meg. Megjegyezte, hogy az Abrams használata és karbantartása nagyon összetett feladat, ezért az Egyesült Államok olyan alkatrészeket és felszereléseket ad az eszközökkel, amelyek hosszú távon fenntarthatóvá teszik az eszközök használatát a hadszíntéren.

Joe Biden elmondta, hogy a harckocsik szállítása a szövetségesekkel egyeztetve történik. Közölte, hogy szerdán reggel megbeszélést tartott a német kancellárral, a brit és az olasz miniszterelnökkel, valamint a francia elnökkel Ukrajna teljes körű támogatásáról.

Az amerikai védelmi minisztérium közlemény adott ki az újabb felajánlás részleteivel kapcsolatban. Ennek alapján a 31 Abrams harkocsihoz 120 milliméteres lövedékeket és egyéb lőszereket is adnak, valamint a csomagban szerepel további 8 taktikai jármű, több kiszolgáló jármű felszerelésekkel és a kiképzés, karbantartás anyagi fedezete.

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az Abrams harckocsikat az Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében szállítják majd, ami azt jelneti, hogy közbeszerzési eljáráson keresztül vásárolják meg, és nem az amerikai hadsereg készletéből hívják le. Az amerikai hadsereg jelenleg mintegy 4 ezer M1 Abrams harckocsival rendelkezik.

A harckocsikra vonatkozó amerikai lépés megfelel a német igénynek, amelyet Olaf Scholz kancellár támasztott, miszerint szeretnének amerikai elköteleződést látni a harckocsikat illetően, mielőtt Németország dönt Leopard-típusú harckocsik ukrajnai szállításáról.

Az Egyesült Államok kormánya nemrég még ellenezte, hogy a legmodernebb típusú harckocsit küldje Ukrajnának. Arra hivatkotak, hogy az eszköz kezelése bonyolult, fenntartása pedig túlságosan nagy költséget jelent. A védelmi politikáért felelős helyettes-államtitkár, Colin Kahl újságírók előtt arról beszélt, hogy az Abrams harci járművek összetett és drága eszközök, amelyeket nehéz karbantartani és a kiképzés is nehéznek számít. Úgy fogalmazott, hogy „nem kellene az ukránokat olyan rendszerekkel ellátni, amelyeket nem tudnak javítani és fenntartani, valamint hosszú távon nem engedhetik meg maguknak”.

Nem létfontosságú nemzeti érdek az Egyesült Államok számára, hogy „még jobban belekeveredjen” az Ukrajna és Oroszország közötti „területi vitába” – jelentette ki hétfőn ismertetett kommentárjában Ron DeSantis floridai kormányzó, aki az amerikai elnökjelöltségre is pályázik.

„Az Egyesült Államoknak számos létfontosságú nemzeti érdeke van – a határok biztosítása, a katonai felkészültség megerősítése, az energiabiztonság és függetlenség, a Kínai Kommunista Párt gazdasági, kulturális és katonai hatalmának megfékezése. De az Ukrajna és Oroszország közötti területi vitába való további belekeveredés nem tartozik ezek közé” – fogalmazott DeSantis közleményében.

Joe Biden elnök „kormányzata gyakorlatilag biankó csekk formájában finanszírozza ezt a konfliktust, amíg csak szükséges, meghatározott célok és elszámoltathatóság nélkül, ami elvonja a figyelmet országunk legsürgetőbb kihívásairól” – tette hozzá.

A közvélemény-kutatások szerint a republikánus párton belül DeSantis a legerősebb riválisa Donald Trump volt elnöknek a 2024-es amerikai elnökjelöltséget illetően.

A Fox News műsorvezetője, Tucker Carlson hétfőn a Twitteren tette közzé a republikánus jelöltek és lehetséges esélyesek válaszait egy kérdőívre az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak támogatnia kellene-e a rendszerváltást Oroszországban, Donald Trump azt írta: „Nem. Támogatnunk kellene a rendszerváltást az Egyesült Államokban, ez sokkal fontosabb. A Biden-kormányzat az, amely ebbe a zűrzavarba belesodort minket.”

Trump korábban a konfliktus mielőbbi befejezését szorgalmazta. Más republikánus amerikai elnökjelöltek – Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet és Mike Pence volt alelnök – támogatják az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését, és bírálják Joe Bident, amiért nem nyújt elegendő segítséget Kijevnek.