Egyre durvább a brüsszeli migránsválság

Súlyosbodik a brüsszeli migránsválság, a város utcáit ellepték az illegális bevándorlók ezrei, akik rögtönzött sátrakban alszanak.

A Euronews beszámolója szerint az utcán élő tömegek arra várnak, hogy regisztrálják őket a túlterhelt belga bevándorlási rendszerben. A bevándorlók zöme Afganisztánból, Szíriából és a Szaharától délre fekvő afrikai országokból érkezett.

Sokan még ételhez és tiszta zuhanyzóhoz sem jutnak könnyen. Ez messze van attól, amit általában az Európai Unió szívének szokás nevezni – írják.

A  lap szerint a menedékkérők problémái könnyen súlyosbodhatnak, mivel

az uniós vezetők többsége, köztük Alexander De Croo belga miniszterelnök már inkább arról beszél, hogy miként állíthatják meg az Európába érkező embereket, és nem azzal a foglalkozik, hogy segíthetnének a már itt lévőkön.

A jövőben nem maradhatnak Nagy-Britanniában a határt illegálisan átlépő menedékkérők, és a brit kormány számszerű kvótát állapít meg azok számára is, akik törvényesen kérhetnek brit menedékjogot – mondta kedden Suella Braverman brit belügyminiszter.

Braverman a londoni alsóházban terjesztette elő az illegális bevándorlás szabályozásáról összeállított új törvénytervezetet. A miniszter egyelőre nem fedte fel teljes részletességében a készülő új jogszabályt. Kijelentette ugyanakkor: a jelenlegi brit menedékjogi törvények alapján világszerte százmillióan lennének jogosultak arra, hogy Nagy-Britanniában menedékjogot kérjenek.

Suella Braverman elmondta azt is, hogy három év alatt 500 százalékkal emelkedett az európai kontinensről csónakokkal brit területre átkelni próbálók száma. Hozzátette: nagy többségük, a 2021-es adatok alapján 74 százalékuk 40 évnél fiatalabb felnőtt férfi, „aki elég tehetős ahhoz, hogy több ezer fontot fizessen a bűnszervezeteknek az átkelésért”.

A belügyminiszter hangsúlyozta: Nagy-Britannia mindig készen állt a valóban segítségre szorulók befogadására. Az elmúlt öt évben csaknem 500 ezren leltek menedékre Nagy-Britanniában, közülük 160 ezren Ukrajnából érkeztek.

Ugyanakkor 2018 óta hozzávetőleg 85 ezren, közülük csak tavaly 45 ezren keltek át illegálisan a kontinensről csónakokkal, és mindegyikük előzőleg több olyan biztonságos országot is érintett, ahol menedékjogot kérhettek volna – mondta keddi parlamenti felszólalásában a brit belügyminiszter.

Hozzátette: elszállásolásuk és ellátásuk napi hatmillió fontba (2,6 milliárd forintba) kerül. Suella Braverman szerint az illegális bevándorlás nem szűnik meg addig, amíg London nem hozza a világ tudomására, hogy akik törvénysértő módon lépik át a brit határt, azokat a hatóságok őrizetbe veszik és rövid úton eltávolítják Nagy-Britanniából.

Az új törvény pontosan erről intézkedik majd – tette hozzá a brit belügyminiszter.

Elmondta: a jogszabály felső számszerű korlátot is szab arra, hogy Nagy-Britanniában hány menekült telepedhet le azok közül, akik biztonságos és törvényes úton érkeznek. Braverman szerint ezt a kvótát a parlament határozza majd meg, összhangban azzal, hogy a helyhatóságok hány embernek tudnak elszállásolást, közszolgáltatásokat és támogatást nyújtani.

Felszólalása után nem sokkal a londoni belügyi tárca részleteket tett közzé a készülő törvényből. A fő pontok közé tartozik, hogy kötelező lesz mindazoknak a kitoloncolása, akik biztonságos országok érintésével illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, és a belügyminiszternek személyes hatásköre lesz arra, hogy e jogszabályi kötelemnek érvényt szerezzen.

Ez alól csak a kísérő nélkül érkező gyerekek mentesülnek: őket 18 éves koruk előtt nem lehet kitoloncolni.

A készülő törvény alapján ugyanakkor azoknak, akik illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, véglegesen megtiltják, hogy valaha is visszatérjenek, menedékjogi kérelmük pedig automatikusan, külön elbírálás nélkül érvénytelennek minősül.

Ha az illegális bevándorlók hazája biztonságos országnak számít, akkor oda kell visszatérniük, ha nem, akkor más, biztonságos országba kell menniük. A tervezet külön megemlíti a biztonságos áttelepítési célországok között a közép-afrikai Ruandát, amelynek kormányával London nemrég megállapodást kötött a Nagy-Britanniából kitoloncolt illegális bevándorlók befogadásáról.

Az olasz hatóságok nem késtek a mentéssel, a hajótragédiát az embercsempészek okozták – hangoztatta Matteo Piantedosi belügyminiszter parlamenti felszólalásában, melyben a sok halottat követelő calabriai hajószerencsétlenség részleteiről számolt be kedden.

Matteo Piantedosi elmondta, hogy a február 26-án történt balesetben hetvenketten vesztették életüket, és nyolcvanan élték túl a hajószerencsétlenséget.

A Törökországból indult csoportban afganisztáni, pakisztáni, szíriai, szomáliai és palesztin személyek voltak. Három hajótöröttet – török és pakisztáni állampolgárokat – emberkereskedőként azonosítottak, és őrizetbe vettek.

Egy korábban szintén letartóztatott férfiről kiderült, hogy nem tartozott az emberkereskedők közé.

A belügyminiszter információi szerint a hajó már kétszáz méterre volt a szárazföldtől, amikor az emberkereskedők meglátták a parti fényeket, és azt hitték, a rendőrség várja őket. Ezért a viharos tengeren hirtelen manővert hajtottak végre, amitől a hajó homokpadra futott és kettétört.

Matteo Piantedosi hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelent értesülésekkel ellentétben nem kaptak előzetes értesítést a bajbajutott hajóról a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség járőrrepülőgépétől. Hozzátette: az olasz hatóságok az eddigi gyakorlat szerint mindent megtettek az emberéletek mentése érdekében. Elutasította az ellenzéki pártok vádjait, miszerint késleltették volna a mentési műveleteket.

A belügyi tárca vezetője úgy vélte, a Giorgia Meloni vezetésével októberben felállt kormány visszahelyezte a migrációt az olasz és európai politikai agenda középpontjába. Kifejtette,

a Meloni-kormány azon dolgozik, hogy véget vessen a calabriaihoz hasonló tragédiáknak.

Megjegyezte, hogy a migráció egyik fő mozgatóerejének az illegális bevándorlást működtető bűnszervezetek számítanak.

Mint hozzátette, belügyminisztersége alatt, október utolsó hetétől a hatóságok az Olaszországhoz tartozó úgynevezett kutatási és mentési tengeri övezetben (Search and Rescue, SAR-zóna) több mint négyszáz esetben léptek fel, és több mint 24 ezer embert mentettek.

Giorgia Meloni miniszterelnök bejelentette, hogy csütörtökön a baleset helyszínén, Steccato di Cutróban tartják a kormányülést. Szombaton ugyanott a baloldali pártok és szervezetek, szakszervezetek tartanak demonstrációt az emberéletek mentése mellett.

A migránsok száma az előrejelzések szerint ebben az évszázadban eléri majd az egymilliárdot. És hogy mindezért mi felelős? A tekintélyelvűség – fejtette ki Davosban Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, aki jelenleg klímaaktivistaként tekint önmagára. 

Al Gore a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) a klímaváltozás veszélyeiről tartott eligazítást.

Igencsak indulatos beszédében azt állította, az éghajlatváltozás „felforralja az óceánokat”, olyan szokatlan időjárási jelenségeket okoz, mint az özönvízszerű esőzések, és végső soron az emberiség önrendelkezési képességét is befolyásolja. A korábbi amerikai vezető drasztikus lépéseket sürgetett a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében.

Beszédének egy hevesebb részében részletesen kitért azokra a rendkívüli problémákra, amelyek az emberiségre várnak, ha az továbbra is „nyitott csatornaként” kezelik a Föld légkörét. „Az emberek ismerik azt a vékony kék vonalat, amelyet az űrhajósok űrből készült képein láthatunk? Ez a légkörnek az a része, amely oxigént tartalmaz, a troposzféra, ami csak öt–hét kilométer vastag. Ez az, amit mi nyílt csatornának használunk” – fogalmazott Gore.

Majd így folytatta: „Még mindig 162 millió tonna [üvegházhatású gázt] küldünk bele minden egyes nap, és az így felhalmozott mennyiség most annyi pluszhőt rejt magában, mint amennyit 600 ezer Hirosima-szintű atombomba felrobbanása szabadítana fel naponta a Földön”.

Ezt a jelenséget tette felelőssé egy sor olyan problémáért, amellyel szerinte az emberiségnek jelenleg szembe kell néznie. Szinte kikelve magából azt mondta: „Ez az, ami (…) kiszívja a nedvességet a földből, aszályokat okoz, megolvasztja a jeget, megemeli a tengerszintet, és a klímamenekültek hullámait okozza!”

A klímaváltozás okozta migránsválságról megjegyezte,

a migránsok száma az előrejelzések szerint ebben az évszázadban eléri majd az egymilliárdot. És hogy mindezért mi felelős? A tekintélyelvűség.

A tekintélyelvű rendszerek ugyanis szerinte akadályozzák a klímaváltozás elleni harcot, és végső soron pusztulásba taszítják a bolygót. Hozzátette:

„Az idegengyűlölet és a politikai önkényuralom »mindössze« néhány millió menekültet hozott eddig össze”. „Na de mi van az egymilliárddal?!”

– kiáltott fel.

Al Gore, az újságíróból lett demokrata politikus Bill Clinton elnöksége idején, 1993 és 2001 között volt az Egyesült Államok alelnöke. Indult az elnöki pozícióért is, ám a választásokon kikapott a republikánus George W. Bushtól. Azóta a globális klímaváltozás ügyével foglalkozik, magát engesztelhetetlen klímaaktivistaként határozza meg. Tevékenységéért 2007-ben Nobel-békedíjat kapott.