POLITIK
A németek kétharmada ellenzi a vadászgépek szállítását Ukrajnának
Létrehozva2023. 03. 21. 19:42
A németek kétharmada nem teljesítené az ukrán elnök kérését.
Február 24-én lesz egy éve, hogy kitört az orosz-ukrán háború, és a korábban a fegyverszállítást elutasító Németország ma már tankokat küld Ukrajnának, az ukrán elnök pedig vadászgépeket és tengeralattjárókat követel országának. De egyetértenek-e az emberek a további fegyverszállításokkal?
A németek relatív többsége (44%) már a harckocsik szállításával sem értett egyet, az INSA-Consulere társadalomkutató intézet reprezentatív felmérése szerint, 38 százalékuk vélekedett másként.
Pénteken pedig az ARD közszolgálati televízió az kérdezte a DeutschlandTrend-ben: "Küldjön- e Németország vadászgépeket?" A válasz egyértelmű volt. A megkérdezettek csaknem kétharmada (64 %) elutasítja a német harci repülőgépek biztosítását, 23 % van ezzel ellentétes állásponton, míg 13 százalék nem tudott vagy nem akart erről nyilatkozni. Az elutasítás valamennnyi párt szimpatizánsai esetében igaz. A harckocsik küldéséhez hasonlóan az AfD támogatói (86%) és a baloldal (81%) a leghatározottabban ellenzik a repülőgépek átadását. De a Zöldek és az FDP szavazóinak többsége is ellene van, még akkor is, ha egy ilyen lépés támogatói ott a legerősebbek, 38, illetve 34 százalékkal.
A felmérés eredménye egyértelműen arra utal, hogy az emberek látják, a fegyverszállítások nem hozzák közelebb a békét Ukrajnában, ellenben növelik annak veszélyét, hogy Európa maga is közvetlen résztvevője lesz a háborúnak.
A németek többsége tárgyalásokat akar
Egy éve tart a háború, és ezt a háborút Oroszország indította el, elfoglalta Ukrajna területének jelentős részét, Zelenszkij ukrán elnök pedig közölte, a béke érdekében sem mond le ukrán területekről. Az ukrán álláspont érthető, de vajon tartható-e?
A német sajtóügynökség megbízásából készült YouGov közvélemény-kutatás szerint a nagy többség, 55 százalék támogatja, hogy Ukrajna azonnal tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal a háború befejezéséről. A válaszadók mindössze 27 százaléka mondja azt, hogy nem ez a megfelelő idő a béketárgyalásokra. A Bundestagban képviselt valamennyi párt szavazói között többségben vannak a tárgyalásokat szorgalmazók. Ez azonban a Zöldek (46 százalék), az SPD (52 százalék) és az FDP (53 százalék) támogatói körében a legkevésbé hangsúlyos. Ezzel szemben az AfD szavazóinak 80 százaléka szeretné, ha Ukrajna és Oroszország képviselői tárgyalóasztalhoz ülnének.
Február 25-én békedemonstrációt szerveznek Berlinben
A felhívásban az áll.
"Eddig több mint 200 000 katona és 50 000 civil halt meg. Nőket erőszakoltak meg, egy egész népet traumatizáltak. Ha a harcok így folytatódnak, Ukrajna hamarosan egy elnéptelenedett, elpusztult ország lesz. És Európa-szerte sokan félnek a háború kiterjesztésétől is. Féltik a jövőjüket és gyermekeik jövőjét. Ukrajna megnyerheti az egyes csatákat - a Nyugat támogatásával. De nem nyerhet háborút a világ legnagyobb atomhatalma ellen. Ezt mondja az USA legmagasabb rangú katonatisztje, Milley tábornok is. Patthelyzetről beszél, amelyben egyik fél sem győzhet katonailag, és a háborút csak a tárgyalóasztalnál lehet befejezni. [...]
A tárgyalás nem jelent kapitulációt. A tárgyalás mindkét fél számára kompromisszumok megkötését jelenti. Azzal a céllal, hogy megakadályozzuk további százezrek halálát és még rosszabbakat. Mi is így gondoljuk, a német lakosság fele is így gondolja. Itt az ideje, hogy meghallgassanak minket! [...] Mert minden egyes elvesztegetett nap akár 1000 további életbe is kerülhet - és közelebb visz minket a 3. világháborúhoz."
A kiáltvány támogatói február 25-én nagygyűlést tartanak Berlinben. A petíció aláírói közt van Angela Merkel volt német kancellár katonapolitikai tanácsadója, Erich Vad tábornok is.
A magyarok többsége azonnal véget vetne a háborúnak
A Századvég kutatásai szerint a magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne a háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket, de 77 százalék azt is elutasítja, hogy ukrán katonákat képezzen ki az Európai Unió. A Real-PR 93. felmérése pedig azt mutatja, hogy a magyar lakosság nagy többsége (69 százalék) szerint rossz döntés a nyugati országok részéről, hogy fegyverekkel látják el Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. A lakosság 84 százaléka úgy látja, hogy Magyarország és az Orbán-kormány a háború békés rendezésében érdekelt, nem pedig a háború folytatásában.
Ripost hírek
