Az oroszok 372 támadóeszközzel lőtték Ukrajnát

Az orosz hadsereg összesen 372 támadóeszközt vetett be létfontosságú ukrajnai infrastrukturális létesítmények ellen keddre virradóra, a rakéták és drónok több mint 90 százalékát az ukrán légvédelem megsemmisítette, azonban a támadásnak egy halálos áldozata és sebesültjei is vannak, a fővárosban több energetikai objektumban komoly károk keletkeztek – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az előzetes adatok szerint a légvédelem a 34 különböző típusú rakétából 27-et, a 339 drónból pedig 315-öt megsemmisített, azonban 11 helyszínen 5 rakéta és 24 drón célba talált, 12 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – jelentette a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája. A fennmaradó két rakétával kapcsolatos információt még vizsgálják. A hivatalos közlemény szerint a támadás fő célterülete Kijev és környéke volt.

Január 20-ra virradóan az orosz hadsereg ismét ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta Kijevet, több mint 5600 lakóház fűtés nélkül maradt, a főváros egy részén megszűnt a vízszolgáltatás, és áramkimaradások tapasztalhatók- jelentette Vitalij Klicsko polgármester Telegram-bejegyzése nyomán az Unian hírügynökség. A kijevi rendőrség jelentése szerint egy robbanáshullám megrongált egy többszintes lakóházat a Dnyiprovszkij kerületben, egy ember megsebesült.

Kijev megyében egy ember meghalt az éjszakai légitámadásban, két benzinkút pedig megrongálódott – tette közzé Mikola Kalasnyik katonai kormányzó a Telegramon.

Kedd reggel az orosz csapatok polgári infrastrukturális létesítményeket támadtak Odessza megyében, Csornomorszk városában dróncsapás ért egy többemeletes lakóházat – közölték ukrán hírforrások Oleh Kiper katonai kormányzó hivatalos Telegram-csatornájára hivatkozva. Az Odesszai járásból egy energetikai infrastrukturális létesítményben keletkezett károkat jelentettek, az előzetes információk szerint a támadás nem követelt áldozatokat.

A kijevi főpolgármester szerint rendkívüli állapot van a városban – az emberek túlélését veszélyezteti a helyzet

Szintén január 9-én Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a lakossághoz fordult, és arra kérte azokat, akiknek erre lehetőségük van, hogy ideiglenesen hagyják el a várost.

„Felszólítom a főváros lakóit, akik rendelkeznek alternatív áram- és hőforrással máshol, hogy ideiglenesen költözzenek el”

– fogalmazott. A nyilatkozatot követően azonban erős ellenérzés bontakozott ki a városvezetővel szemben. A legfőbb kritika szerint a főváros vezetése nem telepített és nem helyezett üzembe elegendő számú mobil áramfejlesztőt, amelyek enyhíthették volna az ágyúzás miatti áramkieséseket.

Január 12-re a legtöbb fogyasztónál helyreállt a hőellátás, az áramhelyzet azonban érdemben nem javult. Csak a város jobb partján volt lehetőség a normál ellátási rend visszaállítására, míg a bal parton továbbra is vészhelyzeti áramszünetek voltak érvényben. Ezek egyes esetekben három–négy órás megszakításokkal egészen délutánig elhúzódtak. A helyzetet január 13-án egy újabb támadás súlyosbította, amely tovább rontotta az előző csapások következményeit. Ismét rendkívüli áramszüneteket rendeltek el, és

a két bombázás után a főváros gyakorlatilag elvesztette egyik nagy villamosenergia- és hőtermelő létesítményét.

Január 14-én egyértelművé vált, hogy Kijev áram- és fűtési problémái súlyosak és hosszú távúak.

Ezen a napon rendkívüli állapotot hirdettek, miközben a meteorológiai előrejelzések arra figyelmeztettek, hogy január végére a hőmérséklet akár –15 Celsius-fok alá is süllyedhet.

Az ukrán fővárosban így továbbra is kiszámíthatatlan időtartamú vészhelyzeti áramszünetek jellemzőek. A helyzetet tovább rontják a gyakori helyi balesetek, amelyek a rövid ideig tartó visszakapcsolások során fellépő túlterhelések miatt következnek be. Bár számos lakóépületben nagy teljesítményű dízelgenerátorok biztosítanak átmeneti megoldást, ezek gyakran meghibásodnak. A toronyházakban használt inverterek pedig nem képesek átvészelni a többórás áramszüneteket, mivel nincs elegendő idejük a feltöltésre.

A témában írt legutóbbi közleményében Vitalij Klicsko úgy fogalmazott: A közüzemi dolgozók továbbra is azon dolgoznak, hogy fűtést biztosítsanak azokban a lakásokban, amelyek január 9-én, a főváros elleni támadás után fűtés nélkül maradtak. A 6000 sokemeletes társasház közül jelenleg 32 épületben állítják vissza a fűtést, ahol a munkálatok a legbonyolultabbak.

„A helyzet nehéz. A fagyok tombolnak. Vészhelyzeti áramkimaradások vannak. Kijev vészhelyzeti állapotban működik. Ebben kell túlélnünk mindannyiunknak!”

– fogalmazott.

A szomszédból érkezik a segítség, átszámítva többszáz millió forint értékben

Egy lengyel önkéntes adománygyűjtő platform több mint 2,4 millió lengyel zlotyt (nagyjából 216 millió forintot) gyűjtött össze Kijev számára generátorok vásárlására – jelentették be a szervezők január 18-án.

A „Melegség Lengyelországból Kijevnek” elnevezésű adománygyűjtést – melyet több civil szervezet indította közösen – eredetileg 400 ezer zloty (36 millió forint) összegyűjtésére indították, azonban miután a kitűzött célt rövid időn belül elérték, a szervezők 2 millió zlotyra (180 millió forintra) emelték az összeget, amelyet szintén sikerült túlteljesíteni: a felajánlások jelenleg meghaladják a 2,4 millió zlotyt – közölte a Kyiv Independent.

„Az emberek fűtetlen lakásokban és pincékben kénytelenek tartózkodni” – hangsúlyozták a szervezők. „Az áram hiánya azt jelenti, hogy nincs lehetőség meleg ételt készíteni, a telefonok lemerülnek, és a támadások idején megszakad a kapcsolat a szeretteinkkel.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton közölte, hogy elrendelte az áram és az energiaipari berendezések importjának a lehető legnagyobb mértékű felgyorsítását az energiaválság enyhítésére.

A kormány nemrégiben energetikai szükséghelyzetet rendelt el, miután a szüntelen orosz légicsapások miatt a rendszer csak az áramszükségletek 60 százalékát tudja ellátni. A helyzetet tovább rontja a rendkívüli hideg. „Minden döntés készen van, az import növelését késlekedés nélkül meg kell valósítani” – írta Zelenszkij az X közösségi oldalon, miután találkozott vezető kormány- és katonai tisztségviselőkkel.

Az energiaügyi minisztérium közölte, hogy előre tervezett áramszünetek vannak érvényben a legtöbb megyében.

A legrosszabb a helyzet a fővárosban, Kijevben és a környékén, ahol hosszas áramkimaradások voltak és számos többemeletes lakóházban leállt a fűtés, miközben a hőmérséklet –16 Celsius-fok környékére süllyedt.

Julija Szviridenko miniszterelnök arról számolt be, hogy a kormány és a Naftohaz állami gázipari vállalat pótlólagos gázimportról tárgyalt az idei évre, de a mennyiségre vonatkozóan nem adott tájékoztatást. Tavaly a Naftohaz 5,7 milliárd köbméter gázt importált, amelyet az állami költségvetésből, illetve a nemzetközi partnerek által rendelkezésre bocsátott összegekből finanszírozott.

A Naftohaz közölte, hogy Oroszország csak a héten hatszor támadta a gázipari létesítményeit.

Kijevben már korábban is figyelmeztették a lakosságot, hogy nem lesz áram és gáz

 Vitalij Klicsko kijevi polgármester már egy hete is arra biztatta a lakosságot, hogy inkább hagyják el a várost, mert nem mindenhol fogják tudni rövid idő alatt helyreállítani az oroszok által lerombolt közszolgáltatásokat.