1 millió tűzérségi lövedéket vesz az EU Ukrajnának

Az Ukrajnának szánt közös uniós lőszerbeszerzésről vitáztak szerdán az Európai Parlamentben. A tervek szerint az EU idén egymillió darab tüzérségi lövedéket vásárolna Kijevnek. A Fidesz EP-képviselői hangsúlyozták, hogy ők a béketerv kidolgozása mellett foglalnak állást.

Ukrajnának lőszerre van szüksége – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Parlament vitáján. Bejelentette, hogy az EU közös lőszerbeszerzéssel támogatja Kijevet. A belga politikus hangsúlyozta Ukrajna nem veszítheti el ezt a háborút, és a békét Oroszország legyőzésében látja.

„Eszkalációt szeretnénk látni, de a béke érdekében. Oroszország azonban a háborút mélyíti el” – emelte ki Charles Michel, aki hozzátette: az unió diplomáciai harcot vív a békéért.

Az EU idén egymillió darab tüzérségi lőszert vásárolhat Ukrajnának, amely akár négymilliárd euróba, azaz mintegy 1600 milliárd forintba is kerülhet.

„Az európai döntéshozók, egy háborús szindrómában vannak” – mondta Gál Kinga Fidesz EP-képviselő Strasbourgban. Hangsúlyozta: a fegyverszállítások nem hozzák el a békét.

Az eddig teljes kudarcot vallott szankciós politika és fegyverszállítási politika helyett egy gyökeresen új megközelítésre van szükség – közölte Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

„Arra van szükség, hogy Európa, az Európai Unió aktív diplomáciai lépéseket tegyen a béke érdekében. Arra van szükség, hogy aktív diplomáciai lépéseket tegyen a fegyverszünet érdekében, a béketárgyalások érdekében, majd a békekötés érdekében” – hangsúlyozta.

Deutsch Tamás a vitát értékelve úgy fogalmazott: derűlátásra nincs okunk.

Az orosz erők szerdán ismét tüzet nyitottak a kelet-ukrajnai Harkiv városának polgári infrastruktúrájára – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kifejtette, hogy az orosz lövedékek megrongáltak egy bentlakásos iskolát és egy lakóházat. Hangsúlyozta, hogy azon a környéken, amelyet tűz alá vettek az oroszok, nincs semmilyen katonai létesítmény. Személyi sérülésről az ukrán hatóságok nem számoltak be.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója szerdán azt írta a Telegramon, hogy az orosz erők nem hagynak fel a régió ágyúzásával, aminek következtében az elmúlt nap alatt egy helyi lakos életét vesztette Kramatorszkban, és 16-an sérültek meg a megye különböző településein. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az éjjel és szerda reggel az orosz csapatok a teljes frontvonalat lőtték Vuhledartól Limanig.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megerősítette, hogy Zaporizzsja megyében, az orosz megszállás alá került Melitopol városban ismeretlenek felrobbantották egy oroszokkal együttműködő hivatalnok autóját, a férfi belehalt sérüléseibe. Az SZBU tájékoztatása szerint Ivan Tkacsról van szó, akit a megszálló orosz hatóságok a városi közlekedési vállalat igazgatójának neveztek ki, és aki egyebek mellett orosz katonák szállítását intézte a régióban lévő frontvonalhoz Ukrajna más megszállt területeiről.

Az ukrán 93-as gépesített dandár arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu-24-es orosz vadászbombázó repülőgépet a Donyeck megyei Bahmutnál. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 161,5 ezret, az elmúlt napban mintegy 980 orosz katona halt meg. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, kilenc tüzérségi rendszert és tizenkét drónt.

Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

A két kormányfő közös tájékoztatóján Olaf Scholz kiemelte, hogy a szövetségi kormány nagyon örül Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, és minden lehetséges eszközzel kész segíti mindkét országot, hogy minél hamarabb megszerezzék a tagságot.

Az eddigi NATO-bővítések átfutási idejéhez képest a finn és a svéd csatlakozás ugyan gyors folyamat, de az a célunk, hogy most már hamarosan legyen is belőle valami – jegyezte meg Olaf Scholz, hozzátéve, hogy Svédország gyorsan megvalósuló NATO-tagsága jó Svédországnak és jó a NATO-nak.

Ukrajna Oroszország elleni háborújával kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi hónapok fejleményei egészen új módon aláhúzták a bővítés fontosságát és jelentőségét.
Európa biztonságához elengedhetetlen az észak-atlanti együttműködés – mondta Olaf Scholz. Kiemelte: a szövetségi kormány intenzíven dolgozik a NATO-bővítés mihamarabbi megvalósulásáért.

Ulf Kristersson elmondta, kormánya arra számít, hogy Törökország a május 14-i parlamenti választás után járul hozzá Svédország csatlakozásához.

Ismertette, hogy előző nap Stockholmban tájékoztatta a svéd nyilvánosságot a kormány azon értesüléseiről, amelyek szerint Törökország a svéd csatlakozási kérelem elfogadása előtt járul majd hozzá Finnország belépéséhez, és így nem valósítható meg a közös csatlakozásról szóló svéd-finn terv.

A svéd kormány felkészül erre a helyzetre, de nem titkolja, hogy jobbnak tartaná a NATO-tagság együttes megszerzését. Ugyanakkor tiszteletben tartja, hogy minden NATO-tagnak önállóan dönt a csatlakozási kérelmekről, így természetesen azt a tényt is tiszteletben tartjuk, hogy csak Törökország hozhat döntéseket Törökország nevében – mondta Ulf Kristersson.

A német kancellár és a svéd miniszterelnök egyaránt kiemelte, hogy változatlan elkötelezettséggel támogatják az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát. Olaf Scholz kiemelte, különösen hálás Svédországnak azért, hogy – a legmodernebbnek számító, német gyártmányú – Leopard 2 harckocsikkal és az – ugyancsak német – IRIS-T légvédelmi rakétarendszer használatához szükséges indítóberendezésekkel is segíti Ukrajna önvédelmi képességének erősítését.

Ulf Kristersson hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek “fel kell ismernie, hogy nem jár sikerrel az Ukrajna elleni támadó háborújával és imperialista céljaival”.

Finnország és Svédország példátlan lépéseket tett Törökország jogos biztonsági aggályainak kezelésére, ezért itt az ideje, hogy minden szövetséges befejezze a két ország NATO-tagságához vezető ratifikációs folyamatot – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.

Jens Stoltenberg meghívására Finnország, Svédország és Törökország képviselői megbeszélést tartottak a NATO székházában Ankara biztonsági aggályainak kezelésére a két észak-európai ország csatlakozásáról szóló dokumentum ratifikációja érdekében.

A NATO-főtitkár a tárgyalások után újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: mindhárom ország üdvözölte a megbeszélések során elért jelentős előrelépést, és egyetértett abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozásának gyors ratifikálása mindenkinek az érdeke. Tagságuk megerősíti a szövetséget – mondta.

„Mind a 30 szövetséges tagország aláírta Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét. Itt az ideje a ratifikációs folyamat befejezésének” – fogalmazott. Közölte: a tárgyaló felek elismerték, hogy a svéd kormány által csütörtökön bemutatott terrorellenes jogszabály szigorítása kezelheti Ankara azon aggályát, mely szerint Stockholm nem lép fel kellőképpen a terrorszervezetekkel szemben.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg elképzelhetetlennek nevezte, hogy bármilyen katonai fenyegetés történhessen Finnország és Svédország ellen a NATO reagálása nélkül.

Tájékoztatása szerint Svédország, Finnország és Törökország folytatja a két észak-európai ország NATO-tagságáról szóló tárgyalásokat. Az országok megállapodtak abban, hogy a NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozója előtt ismét találkoznak – mondta.