Ursula von der Leyenre nem vonatkoznak a törvények?

Az Európai Parlament (EP) magas rangú tisztviselőinek döntése szerint nem lesz nyilvános Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Pfizer-vakcinák beszerzésével kapcsolatos meghallgatása − számolt be a Politico brüsszeli hírügynökség. Az elnökök konferenciája − melynek az összes európai pártcsalád vezetője, valamint az Európai Parlament elnöke is tagja − azzal indokolta döntését, hogy a procedúra eddig is zárt ajtók mögött zajlott, éppen ezért nem indokolt, hogy az EP plenáris ülésén vagy a Covid–19 parlamenti bizottság előtt hallgassák meg az elnököt. 

Több milliárd eurós üzlet az adófizetők pénzéből

A magyarázat elég ironikus, tekintve, hogy a bizottságnak a Pfizerrel kötött üzletét övező ellentmondások éppen az átláthatóság hiánya miatt merültek fel. Brüsszel még a koronavírus-járvány tombolása közepette kötött 35 milliárd eurós szerződést a vakcinagyártó vállalattal, amely 900 millió BioNTech/Pfizer-oltóanyag azonnali lehívásáról szólt, újabb 900 millió adag opcionális vásárlási lehetőségével. A pandémia csillapodásával ezek jelentős része raktárakban porosodik, az unió pedig kétségbeesetten próbál engedményeket kicsikarni a Pfizertől a további szállítmányok leállítására − kevés sikerrel. 

Az amerikai lap éppen a napokban perelte be a bizottságot, amiért Brüsszel nem hajlandó kiadni az üzenetek, levelezések tartalmát. A Pfizergate-ként is emlegetett ügy rendkívül rossz fényt vet a bizottság német elnökére, az pedig, hogy az EP vezetői foggal-körömmel védik Von der Leyent, csak tovább rontja a testület korrupciós botrány miatt amúgy is mélyrepülésben lévő renoméját. 

Korrupt véd korruptat?

Az is beszédes, hogy mely pártcsaládok vezetői támogatták a zárt ajtók mögötti meghallgatást. 

Ezzel szemben az Európai Konzervatívok és Reformisták, valamint az Identitás és Demokrácia pártcsaládok próbálták elérni, hogy a bizottság elnökének a nyilvánosság előtt kelljen felelnie, törekvésük azonban nem járt sikerrel. 

Az elnökök konferenciájának döntése számos, leginkább a Covid–19 parlamenti bizottságban helyet foglaló képviselő tiltakozását váltotta ki. 

− fakadt ki Robert Roos holland jobboldali EP-képviselő. A koronavírus-bizottság tagjainak felháborodása jogos, hiszen éppen azért hozták létre a testületet, hogy a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos ellentmondásokat tisztázzák, az ilyen döntések pedig teljességgel ellehetetlenítik a munkájukat.

Folytatódhat a lobbizás 

Ez ugyancsak igaz az elnökök konferenciájának egy másik határozatára, mely szerint a Pfizer tisztviselői a jövőben is ugyanúgy látogathatják az Európai Parlament épületeit, lobbizhatnak a képviselőknél. Ennek betiltását korábban szintén a Covid–19 bizottság kezdeményezte, miután a gyógyszeripari vállalat nem működött együtt a parlamenttel a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatos vizsgálatok során. 

− summázta szűkszavúan Michéle Rivasi zöldpárti képviselő a szavazás eredményét. Szavai szerint az elnökök konferenciája előtt számos lehetőség állt − a Pfizer tisztviselőinek részleges kitiltásától kezdve a csak a vezérigazgatóra vonatkozó szankciókig −, azonban a pártcsaládok vezetői a legrosszabbat választották ezek közül. Ez újból kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy valóban felelősségre akarják-e vonni az európai adófizetők pénzével játszó elnököt és a gyógyszeripari vállalatot, vagy sem. 

A The  New York Times című amerikai lap bírósághoz fordul az Európai Bizottsággal (EB) szemben, amiért nem adják ki az EB elnöke, Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti szöveges üzeneteket. A vesztegetésgyanús ügyben mintegy 35 milliárd euróról van szó.Az amerikai lap szerint a bizottságnak kötelessége közzétenni az üzeneteket, hiszen az EU országai több milliárd eurót költöttek a Covid–19-oltásokra, a Brüsszel által kötött szerződések alapján.

A perről a Politico számolt be. A keresetet még január 25-én adták be, de csak hétfőn tették közzé az Európai Bíróság nyilvános nyilvántartásában, bár részletes információk még nem érhetők el online. Két, az ügyet ismerő személy megerősítette az ügy részleteit a Politicónak.

A The New York Times nem akart nyilatkozni az ügyben, mint közleményükben fogalmaztak:

a The Times számos információszabadság-kérelmet nyújt be, és aktív nyilvántartást vezet. A per tárgyát jelenleg nem tudjuk kommentálni.

A per az európai ombudsma, Emily O’Reilly egy évvel ezelőtti vizsgálata nyomán indult, amely hivatali visszaéléseket állapított meg. Az ügy előzménye, hogy egy internetes lap újságírója hozzáférést kért az Ursula von der Leyen és Albert Bourla közti üzenetváltáshoz, ezt viszont a bizottság úgy utasította vissza, hogy meg sem kérdezték, léteznek-e az SMS-ek – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Albert Bourla, a Pfizer amerikai gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója az 51. Világgazdasági Fórumon, a svájci Davosban 2022. május 25-én (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron)

Amikor O’Reilly kifogásai nyomán kérdezték Vera Jourovát, az „átláthatóságért” felelős uniós biztos azt válaszolta, hogy az SMS-eket már törölték,

mert „múlandó jellegűek” voltak.

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke a bizottság hetenkénti ülése után tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2021. június 30-án (Fotó: MTI/EPA/AP pool/Francisco Seco)

Ursula von der Leyen 2021 márciusában tárgyalásokat folytatott a Pfizer főnökével hatalmas mennyiségű koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről. Fontos megemlíteni: ez nem az eredeti szerződés volt, hiszen az már előző évben megszületett, és 2020. decemberétől a szérummal oltottak is. Ekkor, 2021 tavaszán már megfelelő mennyiségű oltóanyag volt Európában

– idézte fel az Origo. 

Ursula von der Leyen azonban gyakorlatilag SMS-ekben megegyezett Bourlával legalább 900 millió, legfeljebb 1,8 milliárd adag vakcina beszerzéséről 35 milliárd euróért, adagonként nagyjából 19 euróért.

Ez irreálisan magas szám, hiszen az EU teljes lakossága kevesebb mint 450 millió, vagyis minden lakosra jutott opcionálisan négy vakcina úgy, hogy más gyártókkal is voltak megállapodások, ráadásul ekkor még 18 év alattiakat nem is oltottak.

Az Európai Bizottság által aláírt legtöbb Covid–19 elleni vakcina vásárlásáról szóló szerződésből hiányoztak a rendelkezések az ellátási zavarok kezelésére, és a beszerzési folyamatokat jobban is ellenőrizhették volna – állapította meg az Európai Számvevőszék szeptember 12-én közzétett új jelentésében – írja cikkében az Euractiv.com.

Az Európai Bizottság 2021 novemberében 71 milliárd euró értékű szerződéseken keresztül 4,6 milliárd adag Covid–19 elleni vakcinát kötött le a tagállamok nevében. A szerződések főként elővásárlási megállapodások voltak, amelyekben a bizottság megosztotta az oltóanyag fejlesztésének kockázatát az oltóanyaggyártókkal, és az uniós költségvetésből származó előzetes kifizetésekkel támogatta a nagyüzemi termelési kapacitás előkészítését.

Bár a beszerzési folyamat számos mérőszám alapján sikeres volt – 2021 végére az EU felnőtt lakosságának 80 százaléka teljes mértékben be volt oltva, mintegy 952 millió adag oltóanyag leszállításával –,

a számvevőszék ellenőrei úgy találták, hogy még mindig vannak tanulságok, amelyeket le kell vonni a beszerzési folyamatból.

„A bizottság hídként működött a vállalatok és a tagállamok között a szerződések végrehajtása során, de amikor az EU 2021 első felében súlyos ellátási hiánnyal szembesült, világossá vált, hogy a legtöbb szerződés nem tartalmazott konkrét rendelkezéseket az ellátási zavarok kezelésére” – mondta Joëlle Elvinger, a jelentésért felelős számvevőszéki tag egy hétfőn tartott sajtótájékoztatón.

A bizottság 2021 februárjában munkacsoportot hozott létre a vakcinagyártás és az ellátási láncok támogatására.

„Bár ez segített megoldani az elakadásokat, de nem világos, hogy milyen hatással volt a vakcinagyártás növelésére” – mondta Elvinger.

A vizsgálatot végzők azt is megállapították, hogy a bizottság csak a legtöbb szerződés aláírása után elemezte teljes körűen a gyártási és ellátási lánc kihívásait.

Továbbá megállapították, hogy a beszerzési célok jobban biztosítottak voltak az oltóanyaggyártókkal kötött későbbi szerződésekben.

„A 2021-ben aláírt szerződések erősebb rendelkezéseket tartalmaznak olyan kulcsfontosságú kérdésekre vonatkozóan, mint a szállítási ütemterv és a gyártás helye, mint azok, amelyeket 2020-ban írtak alá” – mondta Elvinger.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a beszerzés később kezdődött, mint az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

„A bizottság még nem vizsgálta meg és nem végezte el a közbeszerzési eljárás teljesítményértékelését, hogy levonja a tanulságokat a jövőbeli fejlesztésekhez; és jelenleg nem tervezi, hogy  szimulációk segítségével tesztelje a pandémiás közbeszerzési rendszerét” – emelte ki Elvinger. Hozzátette, hogy „az EU külső könyvvizsgálójaként célunk, hogy feltárjuk a vakfoltokat, és javításokat javasoljunk az általunk ellenőrzött területeken”.

Az ellenőrök által megfogalmazott ajánlások egyike a pandémiás közbeszerzési irányelvek kidolgozása.

Ezeknek az irányelveknek támogatniuk kell a költségvetési rendeletben szereplő válságkezelési javaslat végrehajtását, valamint közegészségügyi vészhelyzet esetén az orvosi ellenintézkedések uniós szintű keretéről szóló tanácsi rendeletjavaslatot.

Egy másik ajánlást is tettek a bizottság felé, hogy vizsgálja meg az EU az orvosi ellenintézkedések megközelítését.

„A bizottságnak különösen el kellene végeznie az EU beszerzési megközelítésének kockázatértékelését, és tesztelnie kellene az aktualizált világjárványügyi beszerzési stratégia minden részét, hogy azonosítsa az esetleges gyenge pontokat és területeket” – foglalta össze Elvinger.

Komoly következménye lehet a botrányos uniós vakcinabeszerzésnek. Hétfőn már az Európai Parlament koronavírussal foglalkozó különbizottsága is összeült Brüsszelben, és vizsgálni kezdte, milyen körülmények között született egyezség az oltóanyagokról. A vádak szerint ugyanis Ursula Von der Leyen SMS-ekben egyezett meg a Pfizer vezérigazgatójával a 35 milliárd eurós beszerzésről – számolt be róla az M1 Híradó.

Fogy a levegő az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen körül – erről írt az Origo. Az Európai Parlament koronavírussal foglalkozó különbizottsága ugyanis ma ülésezett Brüsszelben a botrányos uniós vakcinabeszerzés miatt. A vádak szerint Ursula von der Leyen többször egyeztetett telefonon a Pfizer vezérigazgatójával a 35 milliárd eurós beszerzésről. Az továbbra is rejtély, hogy mi állt az SMS-ekben, az üzeneteknek ugyanis nyoma veszett.

Az ügyről a Pfizer-cégvezető sem volt hajlandó beszélni az uniós testület előtt, ugyanis el sem ment a meghallgatásra.

Ursula von der Leyen 2020 decemberében jelentette be, hogy jóváhagyták a Pfizer oltóanyagának használatát az Unióban. Ez volt az első koronavírus elleni vakcina, amely engedélyt kapott az Európai Bizottságtól. Így az első 300 millió adaggal napokon belül elkezdődtek az oltások a tagállamokban.

Néhány hónappal később újabb, összesen 1,8 milliárd vakcina beszerzéséről egyezett meg az Európai Bizottság az amerikai Pfizer–BioNTechkel. Időközben azonban felmerült a gyanú, hogy a megállapodás nem volt szabályszerű.

Tavaly áprilisban a The New York Times számolt be arról, hogy

a 35 milliárd eurós beszerzésről Ursula von der Leyen egészen egyszerűen SMS-ben egyezett meg a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával. Hogy pontosan mi volt az SMS-ekben, azóta sem derült ki, az üzeneteknek ugyanis nyoma veszett.

Hatalmas botrány kerekedett, több európai parlamenti képviselő lemondásra szólította fel Ursula von der Leyent. Stasys Jakeliunas litván EP-képviselő például azt kifogásolta, hogy Ursula von der Leyen férje, Heiko von der Leyen az egyik amerikai gyógyszerészeti cég orvosigazgatója. Ezért szerinte összeférhetetlen, hogy a vakcinabeszerzésől az Európai Bizottság (EB) elnöke egyszemélyben tárgyaljon.

A homályos vakcinabeszerzés ügyében több eljárás is indult. A Pfizerrel kötött szerződés előkészítéséről azonban az EB semmilyen háttérdokumentumot nem tudott felmutatni. Ezért az Európai Számvevőszék is szerette volna megismerni az Ursula von der Leyen és a Pfizer-vezér közötti üzenetváltás tartalmát, az Európai Bizottság illetékesei azonban megtagadták ezt a kérést, mondván, hogy ezek nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá.

A szöveges üzenetek keresése nem vezetett eredményre. Ezt a Magyarországot sorozatosan támadó és egy korábbi korrupciós botrányban is érintett Vera Jourová erősítette meg az EU átláthatósági biztosaként az uniós ombudsmannak írt levelében – számolt be erről az Origo, a Ripost cikke alapján. A portál Kathleen Van Brempt belga EP-képviselő nyilatkozatából is idéz, aki a Politicónak az mondta,

az átláthatóság hiánya tovább erősíti azt a véleményt, hogy az EU multinacionális cégek zsebében van.

A szocialista EP- képviselő az elnöke a parlament Covid-19-cel foglalkozó különbizottságának is, amely hétfőn ült össze Brüsszelben a vakcinabeszerzési botrány miatt. A meghallgatáson a Pfizer vezérigazgatója tisztázhatta volna, hogy milyen körülmények között kötötték meg az 1,8 milliárd vakcina beszerzéséről szóló szerződést az Európai Unióval, ő azonban nem volt hajlandó részt venni az ülésen. Albert Bourla ugyanis előre jelezte: a vállalat nemzetközi piacokért felelős elnökét küldi el maga helyett.

Sajtóinformációk szerint büntetésre számíthat Ursula von der Leyen. De további vizsgálatok is várhatók a vakcinabeszerzés miatt.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a bizottság elnöke bajba került az időközben eltűnt szöveges üzenetei miatt. Ursula von der Leyen, Angela Merkel minisztereként is SMS-ben kötött tanácsadói szerződéseket. Ráadásul egy olyan hadiipari céggel, amelynél az Európai Bizottság elnökének egyik fia is jól fizető állást kapott.