kulcsár edina
Őszintén beszélt a NATO főttikára.
A NATO főtitkára a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán kiemelte: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást.
Ezért „meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként”.
és bár valóban nincs „kockázat nélküli opció”, a legnagyobb veszély mégis az, hogy Oroszország győz Ukrajnában.
Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné az autoriter vezetőknek, hogy erőszakkal elérhetik céljukat, ez pedig az egész világot veszélyesebbé, a NATO-t pedig sérülékennyé tenné. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak helyes erkölcsileg, hanem a NATO érdekeit is szolgálja – fejtette ki Jens Stoltenberg.
Hangsúlyozta: Kína nagy figyelemmel követi a háború alakulását, és azt, hogy Oroszország milyen eredményre jut az erőszak alkalmazásával, ha pedig sikerrel jár, „holnap Ázsiában ismétlődhet meg, ami ma Európában történik”.
Peking „döntéseit és számításait” nagyban meghatározza az ukrajnai háború, ami azt jelenti, hogy az orosz támadás nem regionális, hanem globális biztonsági ügy – fejtette ki a NATO főtitkára.
Hozzátette:
hiszen az orosz import magas aránya a földgázfelhasználásában sebezhetővé tette. A Kínával folytatott kapcsolatokban nem szabad újra elkövetni ezt a hibát – mondta.
Az ukrajnai háború egy további tanulsága, hogy meg kell erősíteni a transzatlanti együttműködést és a NATO-t, mert a szövetség nélkül nincs biztonság Európában – fejtette ki Jens Stoltenberg. A NATO tervezett bővítésével kapcsolatban hozzátette: nem az a fontos, hogy Finnország és Svédország együtt vagy egymás után csatlakozik-e, hanem az, hogy minél hamarabb taggá váljon mindkét ország.
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján üdvözölte több szövetséges ország nehézfegyverekre és katonai kiképzésre vonatkozó felajánlásait és arra ösztönözte a tagországokat, folytassák Kijev megsegítését.
Közölte, hogy a tagországok szakminiszterei a kétnapos tanácskozáson újabb lépést tettek az elrettentés és a védelem fokozására. Megegyeztek abban, hogy közös koordináció révén javítani fogják a létfontosságú infrastruktúrák, köztük a tenger alatti infrastruktúrák védelmének fejlesztését. A közös koordinációs egység működése meg fogja könnyíteni az együttműködést az ipari szereplőkkel, és összefogja majd a legfontosabb katonai és polgári érdekelt feleket – mondta.
Tájékoztatása szerint a miniszterek tárgyaltak arról is, hogy miként lehetne növelni a fegyver- és lőszerkészletek feltöltését biztosító ipari kapacitást, amelyre – elmondása szerint – minden eddiginél nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy a szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Szavai szerint az intézkedések tükrözik azt a valóságot, amit Oroszország agresszív viselkedése, a terrorizmus tartós fenyegetése, és a Kína által támasztott kihívások jellemeznek.
A főtitkár továbbá sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Emlékeztetett: mind a harminc NATO-tagország elfogadta a két ország csatlakozási kérelmét.
„Mindkét ország teljesítette a követelményeket, készen áll a tagságra, azonban tagállami döntést igényel a kérelmek ratifikálása” – fogalmazott a főtitkár, majd hangsúlyozta: nem a sorrend a fontos. A legfontosabb, hogy mindkét ország mihamarabb a NATO tagja legyen – húzta alá.
Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta, jelenleg a legfontosabb az, hogy a megtámadott ország megnyerje a háborút. Ez az integráció egyetlen útja. A győzelem biztosíthatja, hogy az ország önálló és független országként vegyen részt az euroatlanti együttműködésben – mondta. Ennek érdekében Kijevnek katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az orosz behatolók visszaszorítására. A támogatás fontos, Ukrajnának ugyanis lehetősége van arra, hogy elbillentse a mérleg nyelvét – tette hozzá.
Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, Stoltenberg azt mondta, a 2022-es volt a nyolcadik azon egymást követő évek sorában, melyben a tagállamok fokozták védelmi kiadásokaikat. A főtitkár ugyanakkor azt mondta, ennek a szintnek a minimumnak kell lennie, a tagállamoknak még tovább kell növelniük védelmi befektetéseket. Ennek szintjéről a NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozóján születhet döntés – tette hozzá Stoltenberg.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta: Ukrajnának jó esélye van arra, hogy a jövőben jelentős változást érjen el a harcmezőkön.
Közölte, minden katonai rendszer használatához, amelyet a NATO küld Ukrajna számára, kiképzést is biztosít. „Arra összpontosítunk, hogy biztosítsuk a képességet is, ne csak az eszközöket” – fogalmazott Austin, majd hozzátette: Washington célja, hogy az ukrán hadsereg kezdeményező szerepbe kerülhessen a harcok során.
Véleménye szerint a Kijevnek biztosított támogatás Ukrajna mellett az európai és a globális biztonságot szolgálja.
Az Egyesült Államok felett először február elején észlelt, majd az amerikai hadsereg által megsemmisített repülő objektumokra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, nincs tudomása arról, hogy az elmúlt 48 órában lettek volna további tárgyak az Egyesült Államok légterében. Hozzátette, hogy a katonaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a lezuhant objektumokat a törmelékekből lehetőség szerint helyreállítsa. Az illetékes amerikai hatóságok együttműködnek különböző ügynökségekkel és partnerekkel annak megállapítására, hogy mik lehettek az objektumok, valamint az amerikaiak védelme és biztonsága érdekben – tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.