Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!

POLITIK
Létrehozva: 2023.02.19.

Újabb és újabb fegyverek Ukrajnának

Lassan egész Európa belesodródik a háborúba.

Ki kell képezni ukrán pilótákat a legfejlettebb repülőgépek működtetésére, annak érdekében, hogy Ukrajnának „hosszú távon” is meglegyen a képessége biztonságának megvédésére. Ezt a brit miniszterelnök jelentette ki.

Nagy-Britannia lesz az első ország a szövetségesek közül, amely hosszabb hatótávolságú fegyverekkel látja el Ukrajnát – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök szombaton, az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC). Hozzátette: olyan új chartára is szükség lesz, amely elősegíti Ukrajna biztonságának védelmét az ukrán NATO-csatlakozásig hátralévő időben.

Rishi Sunak hozzátette: ki kell képezni ukrán pilótákat a legfejlettebb repülőgépek működtetésére, annak érdekében, hogy Ukrajnának „hosszú távon” is meglegyen a képessége biztonságának megvédésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől.

A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a Downing Street a brit kormányfő szombati beszédéhez kapcsolódva hangsúlyozta: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét „a jövőben”.

Rishi Sunak a szombati müncheni konferencián kijelentette: közösen kell segíteni Ukrajnát abban, hogy megvédhesse városait az orosz bombáktól és az iráni drónoktól, és ennek érdekében Nagy-Britannia lesz az első ország, amely hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek.

Sunak kiemelte: olyan katonai stratégiára van szükség, amely döntő hadszíntéri fölényt biztosít Ukrajnának a háború megnyeréséhez, és olyan politikai stratégiára, amellyel „a békét lehet megnyerni”.

A háború megnyeréséhez Ukrajnának még több tüzérségi eszközre, páncélozott járműre és a legfejlettebb légvédelmi rendszerekre van szüksége – mondta a brit miniszterelnök.

A Downing Street a beszéd ismertetéséhez fűzött tájékoztatásában felidézi, hogy a brit kormány tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés – köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek – átadására vállalt kötelezettséget.

Rishi Sunak a müncheni konferencián kijelentette: a nyugati szövetségesek együtt több felszerelést juttatnak Ukrajnának a következő néhány hónapban, mint amennyit a tavalyi év egészében szállítottak.

Hozzátette ugyanakkor: a béke megnyeréséhez azt a nemzetközi rendet kell újjáépíteni, amelytől a világ kollektív biztonsága függ, és e feladat elsődleges pontja a nemzetközi jog érvényben tartása.

A brit kormányfő szerint a világnak el kell számoltatnia Oroszországot; át kell tekinteni például, hogy Moszkvát miként lehetne rászorítani a hozzájárulásra az ukrajnai újjáépítés költségeihez. Rishi Sunak szerint a biztonság hosszú távú fenntartásához szükséges új keretrendszert is létre kell hozni.

Oroszország a múltban is egymás után lépett fel olyan országok ellen, amelyekre nem terjed ki a NATO nyújtotta kollektív biztonság, és a nemzetközi közösség nem reagált kellő eréllyel ezekre az esetekre – hangsúlyozta a brit kormányfő. Idézte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki kijelentette, hogy Ukrajna valamikor a NATO tagja lesz.

Sunak szerint azonban addig is, amíg ez meg nem történik, többet kell tenni Ukrajna hosszú távú biztonságának megerősítéséért, és ennek érdekében Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal kell felszerelni.

Ukrajnának biztosítékokra is szüksége van arra, hogy megkapja ezt a támogatást, így a Vilniusban esedékes következő NATO-csúcs előtt London összeül barátaival és szövetségeseivel annak érdekében, hogy megkezdje e hosszú távra szóló biztosítékok kialakítását – fogalmazott szombati müncheni beszédében a brit miniszterelnök.

Sunak szerint a cél az, hogy Vilniusban egy olyan új chartát lehessen összeállítani, amely elősegíti Ukrajna megvédését a jövőbeni orosz agressziótól. A brit kormányfő nem részletezte, hogy e charta várhatóan mit tartalmaz, de kijelentette: az ukrajnai háború tétje nem egyedül Ukrajna, hanem minden ország biztonságát és szuverenitását érinti.

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatása fegyverekkel erkölcsileg helyes és a NATO érdekét szolgálja – jelentette ki Jens Stoltenberg szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

A NATO főtitkára a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán kiemelte: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást.

Ezért „meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként”.

Ugyanakkor egyesek aggódnak, hogy a támogatás a háború kiszélesedésének kockázatával jár,

és bár valóban nincs „kockázat nélküli opció”, a legnagyobb veszély mégis az, hogy Oroszország győz Ukrajnában.

Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné az autoriter vezetőknek, hogy erőszakkal elérhetik céljukat, ez pedig az egész világot veszélyesebbé, a NATO-t pedig sérülékennyé tenné. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak helyes erkölcsileg, hanem a NATO érdekeit is szolgálja – fejtette ki Jens Stoltenberg.

Hangsúlyozta: Kína nagy figyelemmel követi a háború alakulását, és azt, hogy Oroszország milyen eredményre jut az erőszak alkalmazásával, ha pedig sikerrel jár, „holnap Ázsiában ismétlődhet meg, ami ma Európában történik”.

Peking „döntéseit és számításait” nagyban meghatározza az ukrajnai háború, ami azt jelenti, hogy az orosz támadás nem regionális, hanem globális biztonsági ügy – fejtette ki a NATO főtitkára.

Hozzátette:

az ukrajnai háború révén Európa megtanulhatta, milyen veszélyekkel jár „a túlzott függőség az autoriter rezsimektől”,

hiszen az orosz import magas aránya a földgázfelhasználásában sebezhetővé tette. A Kínával folytatott kapcsolatokban nem szabad újra elkövetni ezt a hibát – mondta.

Az ukrajnai háború egy további tanulsága, hogy meg kell erősíteni a transzatlanti együttműködést és a NATO-t, mert a szövetség nélkül nincs biztonság Európában – fejtette ki Jens Stoltenberg. A NATO tervezett bővítésével kapcsolatban hozzátette: nem az a fontos, hogy Finnország és Svédország együtt vagy egymás után csatlakozik-e, hanem az, hogy minél hamarabb taggá váljon mindkét ország.

 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek