Újabb bevándorlási hullám Olaszországban

A kedvező időjárási viszonyok nyomán a téli hónapokban is tömegesen indultak útnak gumicsónakok és halászhajók fedélzetén az észak-afrikai partokról. A legtöbben még mindig Lampedusába érkeznek, Szardínia és Szicília szigetére, valamint Calabriába. Az olasz sajtó beszámolója szerint Lampedusán újra a nyárihoz hasonló embertelen állapotok kialakulása várható.

A központ tehermentesítése folyamatos, de jelenleg még mindig 1200-an maradtak. Egy részük matracokon, a szabad ég alatt alszik.

Újra rekordméreteket ölt a bevándorlás Olaszországban. A belügyminisztérium hivatalos adatai szerint az éve eleje óta 13 ezer illegális bevándorló érkezett a földközi-tengeri migrációs útvonalon Olaszországba. A közzétett adatok azt bizonyítják, hogy

A növekvő migrációs krízis kezelésével kapcsolatban Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter az Il Giornale napilapnak nyilatkozva elmondta, a Meloni-kormány továbbra is elsőrendű feladatának tartja az illegális bevándorlás leállítását. Hangsúlyozta, hogy ilyen mértékű migrációs nyomást csak strukturált, hosszú távú stratégiával lehet megfékezni, szoros együttműködést folytatva az indulási és tranzitországok kormányaival. A belügyi tárca vezetője figyelemreméltó eredményként említette, hogy

A Giorgia Meloni vezette kormány eddigi egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy sikerült az Európai Unió figyelmét a Földközi-tengeren zajló migrációs krízisre irányítani, szorgalmazva a tagországok együttműködését a kontinens határvédelmének megvalósításában. Szólt az afrikai országokból érkező szélsőséges iszlám terroristák beszivárgásának veszélyéről is. Piantedosi úgy fogalmazott: nincs ok pánikra, hiszen az olasz hatóságok a múltban számos alkalommal bizonyították, hogy képesek a veszélyesnek bizonyuló személyek kiszűrésére.

Hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben is eltökélt az illegális migráció elleni küzdelemben, még akkor is, ha még mindig többen megpróbálják tagadni vagy kisebbíteni a jobb életre vágyó migránsok problémáját – a partra szállást követő nehézségeket, a társadalmi kirekesztettséget, az olasz nagyvárosokban kialakult züllést.

Olasz sajtóhíradások szerint elkezdődött a szabálysértő civil hajók szankciója: húsz napra felfüggesztették a működését és tízezer eurós pénzbírságot szabtak ki a Geo Barents civil hajóra. Az Orvosok Határok Nélkül civil szervezet elfogadhatatlannak nevezte, hogy az olasz kormány azért bünteti őket, amiért életeket mentettek a nyílt tengeren. A szankciók oka, hogy a legutóbbi, február 17-i, Anconában történt partraszállást megelőzően a civil hajó nem továbbította az olasz hatóságoknak a mentési műveletekre vonatkozó információkat.

Az Európai Tanács is egyértelműen elismerte, hogy a migráció európai kihívás, amely európai választ igényel. És ez a helyes és egyetlen megközelítés – mondta Mairead McGuiness uniós biztos az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.

Az uniós tagállamok vezetőinek múlt heti csúcstalálkozójának zárónyilatkozatáról szóló plenáris vitában McGuiness hangsúlyozta: európai válasz tette lehetővé a 2021-es fehéroroszországi hibrid támadás legyőzését, az orosz bombák elől menekülő ukrajnaiak millióinak befogadását. „Továbbá csak európai válasz teszi lehetővé, hogy megfelelően kezeljük a migrációt, kihasználva a legális migrációban rejlő lehetőségeket, és humánus és hatékony módon csökkentve az illegális migrációt” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, az Európai Bizottság javaslatának megfelelően az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az EU-nak két szálon kell cselekednie: jogalkotási és operatív szinten. Az új migrációs és menekültügyi paktum biztosítani fogja a munkafolyamatok hatékonyságát, emellett, a bizottság további javaslatokat tesz az EU külső határaink megerősítésére irányuló kapacitásának fokozására – taglalta. Hozzátette: a paktumról szóló tárgyalásokat még az uniós parlamenti mandátum vége előtt le kell zárni. Hangsúlyozta az illegális migráció megakadályozásának fontosságát, a határszolgálat és a harmadik országokkal kötött megállapodások megerősítése által.

Kiemelte: a tagállamok tudják a legjobban eldönteni hogyan védik határaikat, de be kell tartaniuk az uniós jogot és tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat.

Véleménye szerint a másodlagos mozgások jogos aggodalomra adnak okot egyes tagállamokban, ezért csökkenteni kell az erre irányuló ösztönzőket, továbbá közös európai megközelítést kell kialakítani a gyorsabb és méltóságteljesebb visszatérés érdekében.

Hidvéghi Balázs a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a legutóbbi EU-csúcson a tagállami vezetők végre elismerték az erős határvédelem szükségességét.

„Amikor mindez 2015-ben elkezdődött, egyetlen európai vezető volt, aki tudta, hogy mi a megoldás. Amikor mindenki a kvótákról és az újraelosztásról beszélt, ő erősebb határokat követelt, és kerítést épített. Ezt a vezetőt Orbán Viktornak hívják” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, az idő őt igazolta, miközben a legtöbben vagy tévedtek, vagy nem voltak elég bátrak ahhoz, hogy kimondják, amit valójában gondolnak. „Ebből a szempontból üdítő látni, hogy Manfred Weber és az EPP végre a magyar miniszterelnök útját követi. Önök nyolc évet késtek, de jobb későn, mint soha” – mutatott rá felszólalásában.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország nyolc éve védi az EU közös külső határait, 1,7 milliárd eurót költött erre az erőfeszítésre, de az Európai Bizottság még mindig nem járult hozzá a határkerítés költségeihez. „Mi az egész Európai Uniót védjük, ezért jelentős hozzájárulást követelünk az Európai Bizottságtól. Itt az ideje, hogy kifizessék a számlákat” – húzta alá Hidvéghi Balázs.

Az Európai Unió két világ közé szorult – erről a miniszterelnök politikai igazgatója beszélt a Kossuth Rádióban. Orbán Balázs szerint ugyanis konfliktus van a migrációt támogató és ellenző tagállamok között. Szerinte jelenleg olyan migrációs krízis látszik a magyar határokon, mint 2015-ben, a nagy beáramlás idején.

Csak szombaton több mint 180 migránssal szemben kellett intézkedniük a magyar hatóságoknak. Idén pedig már 10 ezernél is több határsértő akart az Európai Unióba szökni ezen a szakaszon.

Röszke, 2015. szeptember 13.Egy dulakodó migráns kezébõl botot csavar ki egy önkénes segítő, miközben buszra várnak a röszkei Dugonyi úti rendőrségi gyűjtőponton 2015. szeptember 13-án.MTI Fotó: Mohai Balázs

A helyzet nehéz: a 2015-ös nagy beáramláshoz hasonló nyomás van a határokon – erről a miniszterelnök politikai igazgatója beszélt a Kossuth rádióban.

Orbán Balázs úgy fogalmazott: az Európai Unió két világ közé szorult. A konfliktus megakadt a liberálisabb, nyitott bevándorláspolitikát hirdető tagállamok és az illegális migráció ellen küzdő államok között.

„Annyiban van változás, hogy az illegális migrációs elleni küzdelmet zászlójukra tűző tagállamok azok egyrészt többen lettek, másrészt megerősítették magukat, megacélosították az akaratukat, és valamilyen módon megpróbálnak nyomást gyakorolni Magyarországgal együtt a bizottságra, hogy igenis tessék figyelembe venni ezt az álláspontot is” – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

„Meg fogjuk erősíteni a külső határainkat, hogy megakadályozzuk az illegális migrációt” – fogalmazott Ursula von der Leyen a héten Brüsszelben az EU-csúcson. De több más uniós vezető, köztük az osztrák is aggodalmát fejezte ki az erősödő migrációs nyomás miatt. Karl Nehammer több uniós forrást kért határvédelemre.

Ausztria is egyre nehezebben viseli a migrációs nyomást, ez derül ki sz Osztrák Integrációs Alap felmérésből. A megkérdezettek kétharmada szerint „inkább rossz” vagy „nagyon rossz” a migránsokkal és a menekültekkel együtt élni Ausztriában.

A felmérés szerint az utcákon, a lakóövezetekben és az iskolákban is megjelenik ez a probléma. Az osztrák integrációs miniszter szerint ezzel világossá vált, hogy a koronavírus-járvány számos olyan aggályt elfedett, amely most újra felszínre került.

Déli határkerítés. Fotó:  MTI/honvédelem.hu/Kálmánfi Gábor

Európa jövője, az európai emberek biztonsága azon múlik, hogy tudjuk-e őrizni a határainkat – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en. Bakondi György szerint jól érzékelhető, hogy egyre több tagállam szeretne szakítani az eddigi „nyitott határok” politikájával.

„Ilyen mértékű, folyamatosan növekvő migrációs tömeget műszaki akadályrendszer nélkül és jogi határzár nélkül feltartóztatni nem lehet, vagyis a mi elképzeléseink a biztonságról nem teljesen vannak összhangban a bizottság elképzeléseivel, ezt láttuk 2015 óta. Nagyon fontos lenne, hogy Magyarország szüntelen politikai támadása befejeződjön, vagy legalább felfüggesztésre kerüljön” – fogalmazott a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György hozzátette: nagyon fontos lenne, hogy Brüsszel legalább részben megtérítse azt a pénzt, amit kerítésépítésre fordítottunk.