Több robbanás rázta meg a kelet-ukrajnai Harkivot

A szerda reggeli légiriadó idején több robbanás rázta meg a kelet-ukrajnai Harkivot, az orosz támadásnak eddig két sérültje lett a polgári lakosok közül – közölte Ihor Terehov, a város polgármestere.

Oleh Szinyehubov megyei kormányzó hozzátette, hogy az orosz erők infrastrukturális létesítményekre mértek csapást. A harkivi polgármester információi szerint négy csapás érte a megyeszékhelyt.

Az orosz megszállás alá került Donyeck megyei Mariupolban úgyszintén robbanások történtek a kikötőben, ahol az orosz csapatok lőszert tárolnak – számolt be a városi tanács, hozzátéve, hogy ezután orosz repülőgépek emelkedtek az égbe.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy

a keleti fronton szerdán jelentősen megerősödött az orosz légierő aktivitása.

„Vadászgépekről, egyéb támadó repülőgépekről és helikopterekről van szó, amelyek támogatják az orosz szárazföldi erők rohamműveleteit bizonyos irányokban” – fejtette ki.

Ugyanakkor Ihnat szerint ez nem számít rendkívülinek. „Háború zajlik, az ellenség régóta aktívan használja a rendelkezésére álló légierőt a megszálló szárazföldi erők kelet-ukrajnai műveleteinek támogatására. Előző nap kevesebb repülést hajtottak végre, valószínűleg a kedvezőtlen időjárási közülmények miatt” – jegyezte meg.

A Harkiv elleni reggeli támadással kapcsolatban a légierő szóvivője kifejtette, hogy az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekből nyitottak tüzet a városra.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy lapinterjúban elmondta:

a várt nagyszabású orosz offenzíva már folyik, de nagyon alacsony intenzitással, ami miatt sokak számára még nem érzékelhető.

Kiemelte: az orosz erők elé azt a stratégiai feladatot tűzte ki a moszkvai vezetés, hogy március 31-ig érjék el Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Facebookon arról írt, hogy Kijev várakozásai szerint hamarosan megérkeznek az első harckocsik a használatukra kiképzett ukrán katonákkal a nyugati partnerektől.

Közölte, hogy pénteken Németországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban kiállítás nyílik az ukrajnai hadszíntéren megrongálódott orosz harckocsikból. Szavai szerint a felsorolt országok állampolgárai látják majd, hogy „az orosz tankok Ukrajnán keresztül csak múzeumi kiállítási tárgyakként juthatnak el Európába”.

Megjegyezte, hogy nyáron Lengyelországban és Csehországban rendeztek hasonló kiállítást.

A miniszter úgy véli, hogy ezeknek a kiállításoknak az oroszok számára is jelzéssé kell válniuk: „Európában látni fogják a valódi arcukat, ami korábban teljes félelmet keltett, de mostanában egyre gyakrabban undort és megvetést”.

Reznyikov kifejezte meggyőződését, hogy egyre több európai megbizonyosodik arról, hogy Oroszországot le kell győzni a csatatéren, „és ezt jobb Ukrajnában megtenni, minthogy később az otthona közelében kelljen megállítania az ellenséget”.

Közben Margarita Robles spanyol védelmi miniszter megerősítette, hogy az ország hat felújított Leopard 2 A4-es harckocsit ad át az ukrán hadseregnek – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál az El País spanyol napilapra hivatkozva.

Orosz rakétacsapás érte Herszon egy forgalmas utcáját kedden. A robbanás legalább hat ember halálát okozta, és tizenketten megsebesültek – közölték a helyi hatóságok.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által közzétett fotókon utcán heverő holttestek láthatók. „Az orosz hadsereg erősen lövi Herszont. Ismét kegyetlenül gyilkolják a polgári lakosságot” – írta az elnök Telegram-üzenetében. Hozzáfűzte: „A világ egyetlen percre sem feledkezhet meg arról, hogy az orosz kegyetlenség és agresszió nem ismer határokat”.

A helyi hatóságok közleménye szerint Herszont Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában tartott beszéde alatt érte a rakétatámadás.

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint az oroszok mintegy 20 rakétát lőttek ki a városra.

Moszkva tagadja, hogy kifejezetten polgári célpontokra lőne, de Ukrajna-szerte számos város szenvedett már súlyos károkat az orosz rakéta- és dróntámadások miatt, melyeknek sokezernyi polgári áldozatuk volt.

Ukrajna novemberben foglalta vissza Herszont, nyolc hónappal annak orosz megszállása után. Ám a Dnyeper-parti nagyvárost azóta is folyamatosan lövi az orosz hadsereg.

Az ukrán oktatási minisztérium február 22-24. között, az Ukrajna elleni orosz támadás megindításának évfordulóján, a rakétatámadások veszélye miatt távoktatást tanácsolt az ukrajnai iskoláknak.

A tárca közleményében kifejtette, hogy a megelőző intézkedést az oktatásban részt vevők életének és egészségének védelme érdekében javasolják.

A háború kezdete óta ukrán iskolák százai dőltek romba az orosz támadások nyomán. Az idei tanévben csak azokban az iskolákban lehet személyes jelenléttel oktatást tartani, amelyek megfelelő óvóhellyel rendelkeznek.

A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök kedden a varsói Királyi Vár kertjében mondott beszédében.

Az amerikai elnök az ukrajnai háború kitörése első évfordulójának napjaiban érkezett Lengyelországba. Az összegyűlt tömeg előtt kijelentette: „Alapvető kérdéssel, valamint a legfőbb értékeink védelmét illető kötelezettségvállalásokkal állunk szemben: védeni fogjuk-e az agresszióval szemben a nemzetek szuverenitását, a szabadságot, kiállunk-e a demokrácia mellett?”.

Hozzáfűzte: az igenlő válasz már egy évvel ezelőtt ismert volt. „Az ukránok hazaszeretete győzni fog, ma, holnap, mindörökké” – fogalmazott.

„A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában” – húzta alá .

Bejelentette a Moszkvával szembeni szankciók kiterjesztését, kilátásba helyezte a „háborús bűnösök” megbüntetését, és „szent eskünek” nevezte a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló ötödik cikkét. Hangsúlyozta: a NATO védeni fogja a nemzetek és a demokráciák szuverenitását. „Putyin tévedett, az ukrán nemzet nagyon erős, a demokráciák pedig egységesek” – mondta.

„A NATO finlandizációja helyett az orosz elnök Finnország és Svédország NATO-sítását láthatja” – utalt Finnország második világháború után megszerzett semleges státuszára, amely a Szovjetunióval kialakított jó gazdasági kapcsolatok mellett lehetővé tette a skandináv ország belpolitikai szabadságának, társadalmi rendszerének megőrzését.

Biden felidézte a tavaly októberben elfogadott, Ukrajna területeinek orosz megszállását elítélő ENSZ-határozatot. “Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok. Az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékában Oroszország elfoglalása” – jelentette ki, hozzáfűzve: Washington szövetségesei nem Moszkva ellenségei.

Putyin elnök viszont – mondta – „a háborút választotta, az ő választását jelenti minden nap, amikor a háború folytatódik”. Kijelentette:

ha Oroszország abbahagyná az Ukrajnával szembeni támadásokat, a háború véget érne.

Ukrajna végét jelentené viszont, ha megszűnne védekezni, ezért „közösen meg kell bizonyosodnunk arról, hogy Ukrajna képes a védekezésre” – mondta az amerikai elnök. Az 1980-as évekbeli lengyel Szolidaritás mozgalom hagyományát felidézve, Biden megemlítette a mai fehérorosz ellenzéket, valamint az uniós csatlakozásra törekvő moldovai társadalmat is.

Az amerikai elnök beszéde előtt felszólalt Andrzej Duda lengyel elnök is. Párhuzamba állította a Szolidaritás mozgalom szellemiségét a jelenlegi ukrán menekülteknek nyújtott segítséggel. Fegyverek küldését is szorgalmazta, hogy Ukrajna védőinek legyen mivel harcolniuk.

„Ne habozzatok, ne féljetek!” – mondta a lengyel elnök, hozzátéve: ma Oroszországgal nem lehet helye „a szokásos üzletmenetnek”, hiszen ahol „vért ontanak, ott tisztességes ember nem üzletel”.

A NATO feladata a szabad világ védelme – hangsúlyozta, megköszönve Bidennek Ukrajna bátor támogatását.

A varsói Királyi Várban Biden kedden este Maia Sandu moldovai elnökkel, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, Tomasz Grodzki szenátusi elnökkel, Donald Tusk volt kormányfővel, a fő lengyel ellenzéki párt elnökével, valamint Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterrel találkozott.

Az amerikai elnök az ukrajnai háború első heteiben, tavaly márciusban is járt a lengyel fővárosban. Idei varsói látogatása zárónapján, szerdán Biden részvételével tartják Varsóban a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját.

Oroszország komoly aggodalmát fejezte ki a zaporizzsjai atomerőmű személyzetével kapcsolatos eljárás miatt – közölte az orosz külügyminisztérium szerdán.

Az orosz külügyminisztérium szerint az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőműben szolgálatot teljesítő – Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által delegált – személyzet cseréjét akadályozza az ENSZ biztonsági ügyekben illetékes hivatala (UNDSS).

Az erőmű személyzetét február elején cserélték volna le rotációs rendszer keretében, de Moszkva szerint az UNDSS megakadályozta az átállást, arra hivatkozva hogy aggályosak az orosz védelmi minisztérium által meghatározott közlekedési útvonalak.

A ENSZ-szervezet illetékesei már öt hónapja tartózkodnak Európa legnagyobb atomerőművénél, amely az Ukrajna elleni orosz háború következtében kialakult frontvonalak közelében fekszik, és rendszeres tüzérségi támadások célpontja. Az atomerőmű körüli fegyveres harcok egyre jobban növelték a nukleáris katasztrófával kapcsolatos félelmeket. Moszkva a zaporizzsjai atomerőművet október 5-től hivatalosan orosz fennhatóság alá helyezte, az eszközöket és az ukrán alkalmazottakat pedig egy orosz vállalatnak adta át. Kijev ezt a lépést törvénytelen kisajátításnak nevezte.

„Február 7 és 18. között az ENSZ biztonsági ügyekben illetékes hivatala háromszor, minden világos magyarázat nélkül megszakította a NAÜ szakembereinek rotációját az erőműben” – közölte az orosz külügyminisztérium.

Moszkva szerint az orosz védelmi minisztérium hivatalosan is garantálja a NAÜ munkatársainak biztonságos érkezését és távozását, de az ENSZ mégis az Oroszország által javasolt útvonal megváltoztatását követeli. A minisztérium közleménye szerint ők készen állnak arra, hogy megkönnyítsék a személyzet váltását még február vége előtt.

„Amennyiben a személyzet cseréje nem történik meg, azt a NAÜ missziójának az UNDSS által szándékos akadályozására irányuló kísérletnek fogjuk tekinteni” – közölte az orosz külügyminisztérium.

A zaporizzsjai erőmű a háború kezdete előtt Ukrajna villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosította, és többször is kénytelen volt tartalékgenerátorokkal működni. A reaktorokat leállították, de fennáll a veszélye annak, hogy a nukleáris üzemanyag túlmelegszik, ha a hűtőrendszereket működtető áramellátás megszűnik. A tüzérségi támadások többször elszakították az elektromos vezetékeket.