
kulcsár edina
Visszautasították a vádakat.
Visszautasította Kína hétfőn azt az amerikai vádakat, miszerint fegyvert szállítana Oroszországnak, hogy támogassa Moszkva katonai erőfeszítéseit Ukrajnában.
Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államoknak nincs joga arra, hogy parancsokat osztogasson Pekingnek. Hozzátette, hogy nem Kína, hanem éppen az Egyesült Államok szállít fegyvereket az ukrajnai konfliktusba.
– jelentette ki.
A szóvivő elmondta, hogy Peking továbbra is „szilárdan a párbeszéd és a béke oldalán áll”. Felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel “mások hibáztatásával és hamis információk terjesztésével”.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az amerikai NBC-nek adott vasárnapi interjújában arról beszélt: kormánya nagyon aggódik amiatt, hogy Kína fontolgatja a fegyverszállítást Oroszországnak. Blinken azzal fenyegette meg Kínát, hogy ez „komoly következményekkel” járna az amerikai-kínai kapcsolatokban.
Blinken szombaton tárgyalt Vang Ji kínai államtanácsossal, a Kínai Kommunista Párt legfőbb külügyi tisztségviselőjével, aki európai körútja részeként részt vett a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, szerdán pedig várhatóan Moszkvába látogat, ahol megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Az ukrán elnök a La Repubblica nevű olasz lapnak adott interjújában kitért többek között a bahmuti helyzetre, Kína és Oroszország viszonyára, valamint a párbeszéd lehetőségére Putyinnal.
Zelenszkij az interjúban szót ejtett arról, hogy Oroszország a héten nagyszabású offenzívát indíthat, amit „bosszúreakciónak” is lehetne nevezni. Hozzátette, emiatt van némi „idegesség” Kijevben, igaz, szerinte az oroszok „már nem olyan erősek, mint egy évvel ezelőtt”, pedig már akkor sem rendelkeztek annyi erőforrással, hogy egész Ukrajnát megszállják. Ráadásul az ukrán elnök szerint katonáik motiváltabbak is, mint ellenfeleik.
Megerősítette viszont, hogy Bahmutban a védekező ukrán erők nehéz helyzetben vannak. Ezzel kapcsolatban kifejtette, nem adott ki olyan parancsot, mely arra irányulna, hogy a védőknek az utolsó emberig tartaniuk kell pozícióikat. Véleménye szerint Bahmut azért fontos az oroszoknak, mert megnyitná előttük az utat Szlovjanszk és Kramatorszk felé. „Szlavjanszk nem nagyváros, Kramatorszk viszont igen. És pontosan ez a nagyon nagy céljuk Kelet-Ukrajnában. Minden olyan kisváros, mint Bahmut, amelyet az oroszok elfoglalnak, közelebb viszi őket a nagyvárosokhoz” – magyarázta Zelenszkij.
Romok Bahmutban, a távolban harcok füstje gomolyog 2023. január 20-án. Az orosz erők ostroma miatt az ukrán hatóságok a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő város kiürítésére szólították fel a lakosságot, ennek ellenére mintegy nyolcezren az otthonmaradást választották. A városban megszűnt a villany-, a gáz-, a vízszolgáltatás és a távfűtés. (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)
Állítása szerint azt információt kapta a hírszerzéstől, hogy „Oroszország meg akarja ragadni a lehetőséget, és le akarja váltani Moldova vezetését”. Ezt az információt továbbította Maia Sandu elnöknek is.
Arra a kérdésre, hogy nem fél attól, hogy előbb-utóbb a Nyugat belefárad Ukrajna támogatásába, Zelenszkij azt mondta, hogy „Oroszországnak van egy kormányfője, aki újra akarja építeni a Szovjetuniót”, Ukrajna azonban mindig küzdeni fog a függetlenségéért.
Elmondta, hogy számára nagyon fontos, hogy Kína ne támogassa Oroszországot ebben a háborúban. „Valójában azt szeretném, ha a mi oldalunkon állna” – jelentette ki. Bár ez szerinte nem lehetséges. Ugyanakkor,
Felidézték neki Emmanuel Macron francia elnök kijelentését, miszerint „Oroszországot le kell győzni, de nem szabad elpusztítani”, valamint hogy ő személyesen kész tárgyalni Putyinnal. Erre Zelenszkij azt válaszolta, hogy „ezek haszontalan párbeszédek lennének”, Macron „csak az idejét vesztegetné velük”. Szerinte az oroszok döntöttek úgy, hogy elszigetelik magukat a világ többi részétől azzal, hogy megindították a háborút.