„Nem lenne bölcs dolog”, ha Ukrajna nyugati fegyverekkel lőne orosz területeket

Miután a Nyugat által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértéke már régen átlépte az 50 milliárd eurós értéket, egyesek máris azt számolgatják, hogy mi lesz, ha Ukrajna győz – számolt be az Euractiv hírportálja.

„Nem lenne bölcs dolog, ha az általunk szállított fegyvereket arra használnák fel, hogy támadásokat indítsanak orosz területek ellen” – mondta Scholz kancellár a ZDF közszolgálati televíziónak adott csütörtök esti interjújában. „A nemzetközi jog szerint nyilvánvaló, hogy minden, amit teszünk, megengedett” – tette hozzá.

Németországban sokan attól tartanak, hogy az ukránok támadást indíthatnak Moszkva ellen, miután kiszorították az orosz erőket az országból. Az úgynevezett „Kiáltvány a békéért” aláírói szerint ez később „nukleáris megtorláshoz” vezethet.

Joe Biden amerikai elnök tavaly májusban a The New York Timesban kiáltványt tett közzé „What America Will and Will Not Do in Ukraine” (Mit tesz és mit nem tesz az Egyesült Államok Ukrajnában) címmel. Az elnök ebben leszögezte, hogy Washington „nem bátorítja és nem teszi lehetővé, hogy Ukrajna a határain kívül csapást mérjen”.

Ma egy éve, hogy az orosz hadsereg megtámadta Kelet-Ukrajnát, melyre Brüsszel elhibázott szankciókkal válaszolt. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kategorikusan visszautasította, hogy Kijev kompromisszumot kössön Moszkvával az Ukrajna orosz megszállásának első évfordulója alkalmából a brit közszolgálati BBC-nek adott interjújában.

Zelenszkij kifejtette: az ő szemszögéből nézve Vlagyimir Putyinnal lehetetlen párbeszédet folytatni, mivel ehhez „egyszerűen nincs meg a bizalom”.

„Tudja, megállapodunk valamiben, és másnap már jönnek is a(z orosz) csapatok” – magyarázta Zelenszkij. Hozzátette, hogy nem lehet „megállapodásokat kötni azokkal, akik nem hajlandók betartani azokat”.

Zelenszkij megerősítette: Ukrajna célja, hogy visszaszerezze az összes Oroszország által megszállt területet.

Az orosz erők tüzet nyitottak csütörtökön a Harkiv megyei Kupjanszk térségére, eltaláltak egy adminisztrációs épületet, emberek rekedtek a romok alatt – közölte Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója a Telegramon.

Az előzetes adatok szerint az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétákat lőttek ki. A kormányzó közölte, hogy az eltalált hivatali épület mellett egy ember megsérült, és legalább két ember rekedt a romok alatt. A mentést végzők a helyszínen dolgoznak. Szinyehubov hozzátette, hogy a reggeli órákban Kupjanszk városát is lőtték az oroszok, aminek következtében két nő sérüléseket szenvedett.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy Kijev fölött lelőttek egy orosz felderítő drónt. Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna elleni teljes körű agresszió egy évvel ezelőtti kezdete óta csaknem 5 ezer rakéta- és 3500 légicsapást hajtott végre az ország ellen.

Ezenfelül csaknem 1100 dróntámadást indítottak.

A katonai vezető közölte, hogy az ukrán erők februárban hat orosz repülőgépet, két helikoptert, 80 robotrepülőgépet és 84 drónt semmisítettek meg Ukrajna légterében.

Hromov szerint a Kreml tervei nem változtak. Az orosz hadsereg igyekszik elfoglalni a donyecki régió kulcsfontosságú városait, a nyárig pedig el akarja érni Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határait.

A dandártábornok kijelentette még, hogy az ukrán vezérkar értesülései szerint az orosz katonai vezetés erőfeszítéseket tesz a katonai magánalakulatok feletti ellenőrzés megteremtésére,

és igyekszik kiszorítani „információs térből” a Wagner zsoldoscsoportot vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal együtt.

Ennek érdekében alternatív katonai magánalakulatokat aktiváltak, többek között egy Jasztreb (Sólyom) elnevezésű katonai magánvállalkozás társult az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB).

Hromov elmondása szerint a Wagner csoport és az egyéb félkatonai formációk feletti ellenőrzés megteremtése érdekében az orosz katonai vezetés arra törekszik, hogy maga lássa el az önkéntesekből álló alakulatokat fegyverekkel, katonai felszereléssel és élelmiszerrel.

Az ukrán fegyveres erők egységei hamarosan provokációt hajthatnak végre a szakadár Dnyeszter menti terület ellen az Azov fegyveres alakulat bevonásával -közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

„A rendelkezésre álló információk szerint a kijevi rezsim a közeljövőben fegyveres provokációt készít elő a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság ellen, amelyet az ukrán fegyveres erők alegységei hajtanak végre, köztük az Azov nacionalista formáció bevonásával” – írják a tárca által kiadott tájékoztatóban.

A moszkvai védelmi minisztérium szerint az ukrán beavatkozás ürügyéül a Dnyeszter menti területen állomásozó orosz csapatok állítólagos támadása fog szolgálni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a „Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében.

A 11 éve kiadott dekrétum Moszkva külpolitikáját körvonalazta, és arra kötelezte az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal akkor még szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszországot, hogy az érintett régió különleges státuszának meghatározásakor a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és semleges státuszának tiszteletben tartása alapján találja meg a kérdés megoldásának módját.

A Kreml honlapján közzétett – Putyin által kedden bejelentett lépésekhez sorolható – hatálytalanító rendelkezés szerint a döntést Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben hozták meg.

Alexandru Flenchea, a Dnyeszter menti övezet ellenőrző bizottságának moldovai elnöke szerint a visszavonás csupán az érintett régióra vonatkozik és nem jelenti azt, hogy Putyin Moldova szuverenitásának a kérdését is érvénytelenítené. „A Moldova és Oroszország között fennálló politikai alapegyezmény előírja országaink területi integritásának kölcsönös tiszteletben tartását” – fogalmazott az elnök a Publika televíziónak.

A moldovai külügyminisztérium közölte, hogy gondosan tanulmányozza a dokumentumot.

A Kreml szerint a moldovai vezetés oroszellenes hisztériát kelt, ezért Oroszország viszonya roppant feszültté vált a Románia és Ukrajna közé ékelődött országgal, amely Dorin Recean személyében a múlt héten nyugatbarát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt választott.

Moldova erős amerikai és európai uniós támogatással regnáló elnöke, Maia Sandu két hete azzal vádolta meg Oroszországot, hogy diverzánsokkal karöltve akarja megbuktatni a kormányt és destabilizálni igyekszik az országot, annak érdekében, hogy ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Moszkva teljesen alaptalannak minősítette a vádakat.

A Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság területén jelenleg mintegy 1700 békefenntartó feladatokat ellátó orosz katona állomásozik. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték a régióba, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után.„Az invázióban részt vevő ukrán diverzánsok az Oroszországi Föderáció katonáinak egyenruhájába lesznek átöltöztetve” – olvasható a közleményben.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy élénk figyelemmel kíséri a helyzetet Ukrajna és Dnyesztermente határán, és készen áll arra, hogy reagáljon a helyzet bármilyen alakulására.

A Moldovához tartozó Dnyeszter-mellék területén orosz békefenntartó erők állomásoznak, amelyek 1992 óta felügyelik a Szovjetunió szétesésekor kirobbant polgárháborút lezáró fegyvernyugvás betartását, másrészt orosz őrség őrzi a Cobasna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított raktárakat, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és hatástalanítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács vezetői az ukrajnai háború kitörésének február 24-én esedékes első évfordulója alkalmából egységre, Kijev támogatására és a béke helyreállítására szólítottak fel.

A csütörtökön közzétett nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Leendert Verbeek, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa elnöke írta alá.

A nyilatkozattevők mindenek előtt hangsúlyozták:

egy évvel ezelőtt Oroszország indokolatlan és provokálatlan katonai támadást indított Ukrajna ellen, megsértve a nemzetközi jogot, beleértve az Európa Tanács alapokmányát is.

„Elítéljük, hogy Oroszország nem tesz eleget az ellenségeskedés beszüntetését és csapatainak visszahívását sürgető többszöri felszólításoknak. Ezzel szemben elmérgesíti a helyzetet további erőinek mozgósításával és bevetésével, valamint az ukrajnai megszállt területek jogtalan bekebelezésével” – fogalmaztak.

Hangsúlyozták: az értelmetlen és brutális agresszió számtalan emberéletet követelt és hatalmas szenvedést okozott Ukrajnában olyan szörnyűségek és pusztítások eredményeként, amelyekre a második világháború óta nem volt példa Európában. Oroszország ezekkel a nemzetközi humanitárius és emberi jogok súlyos megsértését követte el – emelték ki.

Kijelentették: minden bűncselekmény elkövetőjét el kell számoltatni. Igazságszolgáltatás nélkül nem lehet tartós béke – húzták alá, majd hozzátették: a nemzetközi jogon, az elszámoltathatóságon, az igazságosságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló béke helyreállítására szólítanak fel.

Az Európa Tanács vezetői elítélték továbbá az ukrán állampolgárok, köztük a gyermekek törvénytelen és erőszakos elhurcolását Oroszországba, és azt írták:

Moszkvának le kell állítania ezeket a jogellenes cselekményeket, és minden ukrajnainak, különösen a gyermekeknek haladéktalanul lehetővé kell tenni a biztonságos hazatérést.

Felszólították a tagállamok vezetőit, hogy a május 16-án és 17-én reykjavíki csúcstalálkozón mutassanak egységet, és lépjenek fel határozottan Ukrajna további támogatása mellett.

„A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország tartós agresszióját, és megerősítjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett a nemzetközileg elismert határokon belül. Felszólítjuk továbbá Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le agresszióját és vonja ki megszálló csapatait Ukrajna területéről” – tették hozzá nyilatkozatukban az Európa Tanács vezetői.