Nagy orosz támadás várható, kiürítik Bahmutot

Az oroszok által ostromolt kelet-ukrajnai Bahmut (korábban Artyemivszk) város azonnali elhagyására szólították fel pénteken a polgári lakosságot az ukrán hatóságok.

„Felszólítom a még mindig Bahmutban tartózkodó civileket, hogy azonnal távozzanak” – írta Telegram-csatornáján pénteken Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes. Az ukrán politikus szerint mintegy hatezer civil maradt a városban.

Jelenleg heves harcok folynak Bahmut ellenőrzéséért. Az orosz erőknek sikerült elvágniuk három utat abból a négyből, amelyeken át erősítés és lőszerutánpótlás érkezik a Donyeck megyei város ukrán védői számára. Az ukrán fegyveres erők tartalékosokat vezényeltek a térségbe.

Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által annektált szakadár donyecki régió megbízott vezetője csütörtökön arról számolt be, hogy az orosz erők elfoglalták a település melletti fő magaslatokat. Igor Kimakovszkij, Pusilin tanácsadója a Szolovjov Live médiacsatornán azt közölte, hogy az ukrán hadseregnek egyetlen utánpótlási útvonala maradt, de azt is tűz alatt tartják. Elmondása szerint a település környékén lengyelül, franciául és angolul beszélő „zsoldosok” is harcolnak ukrán oldalon.

Oroszország csütörtökön több rakétacsapással sújtotta Ukrajnát, miközben csapatai igyekeztek előrenyomulni keleten – közölte Kijev. A nyugati szövetségesek még több katonai segítséget ígértek a tavasszal tervezett ukrán ellentámadáshoz.

Oroszország 32 rakétát lőtt ki Ukrajna ellen csütörtökön a kora reggeli órákban – számolt be az ukrán légvédelem. Ezeknek a felét semmisítették meg, ez alacsonyabb arány a megszokottnál.

Nyolc Kalibr rakétát lőttek ki az országra egy fekete-tengeri hajóról. A támadás Észak- és Nyugat-Ukrajnát érte, valamint Dnyipropetrovszk és Kirovohrad régiót. Egy rakéta Lviv nyugati részén csapódott be – írta a Reuters.

Oroszország több tízezer tartalékossal megerősítve az elmúlt hetekben fokozta a szárazföldi támadásokat Dél- és Kelet-Ukrajnában.

Ukrán katonák légvédelmi ágyúval tüzelnek egy állásnál a kelet-ukrajnai Donyecki területen lévő Bakhmut közelében, 2023. február 04-én. Fotó: EPA/SERGEY SHESTAK

Nagyszabású offenzíva készül az orosz haderő, közeledve a konfliktus kitörésének február 24-i évfordulójához.

„Az ellenség offenzívája folytatódik keleten, éjjel-nappal tartó támadásokkal” – mondta Hanna Malyar ukrán védelmiminiszter-helyettes. „A helyzet feszült” – emelte ki.

Moszkvából egyelőre nem érkezett hír az éjszakai bombázásokkal kapcsolatban. Szerdán Oroszország azt közölte, hogy az ukrán erők visszavonulnak a keleti Luhanszk tartomány egyes részein.

Az ukrán katonai elemzők szerint az orosz csapatok az elmúlt nap folyamán több sikertelen támadást indítottak a Bahmut városától északra és délre fekvő falvak ellen.

„A dolgok nagyon nehezek az ottani erőink számára, mivel az orosz csapatokat tömegesen küldik a területre” – mondta Oleh Zsdanov elemző.

Tavaszra tolódhat Zelenszkij tervezett ellentámadása

Bahmut elfoglalása ugródeszkát adna Oroszországnak ahhoz, hogy hadserege Donyecktől nyugatabbra található két nagyobb város, Kramatorszk és Szlovjanszk felé nyomuljon. A NATO-szövetség országai megpróbálnak ellene tenni, és felgyorsítják a tüzérségi lőszerek gyártását, hogy lépést tartsanak a gyors ukrán felhasználással.

Ukrajna már több milliárd dollárnyi segély kapott, az adományok terén az Egyesült Államok áll az élen, a konfliktus kezdete óta 27,4 milliárd dollárt ajánlott fel az ukránoknak.

Az ostromlott Artemivszk (Bahmut) város bekerítése március-áprilisra várható, de az időpontra hatással lehet, hogy milyen ütemben kap Ukrajna nehézfegyvert – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánszervezet alapítója újságíróknak szerdán az Ukrajnától elcsatolt Luhanszkban.

„Úgy gondolom, hogy márciusban-áprilisban (zárul be az ostromgyűrű). Igaz, ezt nehéz megjósolni. Most új típusú fegyvereket kapnak. Száz százalék, hogy meg fogjuk tudni semmisíteni ezeket a Leopardokat (német harckocsikat), rá fogunk jönni ennek módjára, de hogy mikor, az is egy nagyon fontos tényező” – idézte Prigozsint a RIA Novosztyi hírügynökség.

Korábban a Wagner csoport vezetője arról beszélt, hogy Artemivszk ostroma leköti az ukrán fegyveres erőket, sőt, jelentős átcsoportosításokra kényszeríti őket. Azt állította, hogy a várost 40-50 ezer ukrán katona tartja.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta: az ukrán fegyveres erők a nap folyamán több mint 410 katonát veszítettek, köztük nyolc diverzáns- és felderítő csoport tagjait. A tábornok szerint a legtöbben, mintegy 190-en közülük a Donyeck város körzetében vívott harcokban estek el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a rendkívüli helyzetek minisztériumát, hogy a polgári védelem rendszerét az Ukrajnától elcsatolt donyecki és luhanszki régió tapasztalatait figyelembe vételével fejlessze tovább.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az orosz főváros régiójában elfogta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy 46 éves ügynökét, aki novemberben felgyújtotta a Moszkvai Vasutak irányító-, jelző- és automatikus fékrendszerének két kapcsolószekrényét. A férfi, aki a tájékoztatás szerint a lengyelországi Bydgoszczban szervezett be és Rigában képzett ki az SZBU, menekültként érkezett Oroszországba.

Az ország déli részén, Rosztov-na-Donu városban őrizetbe vették az Oroszországban terrorszervezetként nyilvánított ukrán Azov fegyveres alakulat egyik tagját, aki magát szintén menekültnek kiadva érkezett a városba, szintén Lettországból. A gyanúsított lakhelyén a hatóságok nacionalista propagandaanyagot foglaltak le.

Mivel továbbra sincs jele annak, hogy Oroszország a békére törekedne, folytatni kell az Ukrajna számára nyújtott támogatásokat – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően szerdán.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján üdvözölte több szövetséges ország nehézfegyverekre és katonai kiképzésre vonatkozó felajánlásait és arra ösztönözte a tagországokat, folytassák Kijev megsegítését.

Közölte, hogy a tagországok szakminiszterei a kétnapos tanácskozáson újabb lépést tettek az elrettentés és a védelem fokozására. Megegyeztek abban, hogy közös koordináció révén javítani fogják a létfontosságú infrastruktúrák, köztük a tenger alatti infrastruktúrák védelmének fejlesztését. A közös koordinációs egység működése meg fogja könnyíteni az együttműködést az ipari szereplőkkel, és összefogja majd a legfontosabb katonai és polgári érdekelt feleket – mondta.

Tájékoztatása szerint a miniszterek tárgyaltak arról is, hogy miként lehetne növelni a fegyver- és lőszerkészletek feltöltését biztosító ipari kapacitást, amelyre – elmondása szerint – minden eddiginél nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy a szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának.

Szavai szerint az intézkedések tükrözik azt a valóságot, amit Oroszország agresszív viselkedése, a terrorizmus tartós fenyegetése, és a Kína által támasztott kihívások jellemeznek.

A főtitkár továbbá sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Emlékeztetett: mind a harminc NATO-tagország elfogadta a két ország csatlakozási kérelmét.

„Mindkét ország teljesítette a követelményeket, készen áll a tagságra, azonban tagállami döntést igényel a kérelmek ratifikálása” – fogalmazott a főtitkár, majd hangsúlyozta: nem a sorrend a fontos. A legfontosabb, hogy mindkét ország mihamarabb a NATO tagja legyen – húzta alá.

Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta, jelenleg a legfontosabb az, hogy a megtámadott ország megnyerje a háborút. Ez az integráció egyetlen útja. A győzelem biztosíthatja, hogy az ország önálló és független országként vegyen részt az euroatlanti együttműködésben – mondta. Ennek érdekében Kijevnek katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az orosz behatolók visszaszorítására. A támogatás fontos, Ukrajnának ugyanis lehetősége van arra, hogy elbillentse a mérleg nyelvét – tette hozzá.

Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, Stoltenberg azt mondta, a 2022-es volt a nyolcadik azon egymást követő évek sorában, melyben a tagállamok fokozták védelmi kiadásokaikat. A főtitkár ugyanakkor azt mondta, ennek a szintnek a minimumnak kell lennie, a tagállamoknak még tovább kell növelniük védelmi befektetéseket. Ennek szintjéről a NATO júliusban tervezett, vilniusi csúcstalálkozóján születhet döntés – tette hozzá Stoltenberg.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta: Ukrajnának jó esélye van arra, hogy a jövőben jelentős változást érjen el a harcmezőkön.

Közölte, minden katonai rendszer használatához, amelyet a NATO küld Ukrajna számára, kiképzést is biztosít. „Arra összpontosítunk, hogy biztosítsuk a képességet is, ne csak az eszközöket” – fogalmazott Austin, majd hozzátette: Washington célja, hogy az ukrán hadsereg kezdeményező szerepbe kerülhessen a harcok során.

Véleménye szerint a Kijevnek biztosított támogatás Ukrajna mellett az európai és a globális biztonságot szolgálja.

Az Egyesült Államok felett először február elején észlelt, majd az amerikai hadsereg által megsemmisített repülő objektumokra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, nincs tudomása arról, hogy az elmúlt 48 órában lettek volna további tárgyak az Egyesült Államok légterében. Hozzátette, hogy a katonaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a lezuhant objektumokat a törmelékekből lehetőség szerint helyreállítsa. Az illetékes amerikai hatóságok együttműködnek különböző ügynökségekkel és partnerekkel annak megállapítására, hogy mik lehettek az objektumok, valamint az amerikaiak védelme és biztonsága érdekben – tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.