Moszkva fenyegető üzenetet tett közzé

Az Oroszországot fenyegető veszélyeket a lehető legmesszebbre kell vinni az ország határaitól. Erre szólított fel Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján - írja a Lenta.ru

Medvegyev arra is rámutatott, hogy Oroszország legfőbb riválisainak célja

MOSZKVA MINÉL NAGYOBB MÉRTÉKŰ MEGGYENGÍTÉSE.

Ezért a nyugati országok nem érdekeltek a konfliktus befejezésében. Előbb-utóbb azonban valamilyen megállapodás születik majd - Medvegyev meggyőződése szerint.

akik magukat törvényes ukrán hatóságoknak nevezik, újabb világkonfliktus kiprovokálásába kezdenek. Ezt nem szabad megengedni! - mondta el a politikus.

Egy évvel ezelőtt nagyon sokan bíztak abban, hogy az Ukrajnában kitört háború rövid időn belül véget ér. Ez nem történt meg – és mára nagyon úgy tűnik, hogy a háborút fegyverrel felpumpáló, a szankciók miatt önként energiacsapdákba sétáló Nyugat folyamatosan csak hordja az olajat a tűzre. Magyarország álláspontja határozott: a kormány immár egy éve tartja magát ahhoz, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani, békére törekedni, a háború árát pedig nem szabad a magyar emberekkel megfizettetni. 

Éppen egy éve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a „különleges katonai művelet" végrehajtását a Donyec-medencében. A 2022. február 24-én hajnalban tett televíziós bejelentésében a

KATONAI MŰVELET CÉLJÁT AZ OROSZ ELNÖK A HELYI BÉKÉS LAKOSSÁG – KÖZTÜK OROSZOK – VÉDELMÉBEN NEVEZTE MEG,amely az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást" szenvedett el a „kijevi rezsimtől". A „Donyecki Népköztársaság" és a „Luhanszki Népköztársaság" helyzetét a minszki megállapodás rendezte, ám röviddel annak aláírását követően kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, noha a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségében orosz ajkúak élnek ott.

Füst száll fel Szeverodonyeck városából a kelet-ukrajnai Donbász régióban zajló ágyúzás során, 2022. május 26-án

FORRÁS: AFP/ARIS MESSINIS

Az orosz cél a fentieken túl Ukrajna „nácitlanítása" és demilitarizálása volt. Putyin beszédében veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését is az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.

Az ukrán vezetés Putyin bejelentése után kevéssel hadiállapotot vezetett be, A NYUGATI VILÁG PEDIG ELÍTÉLTE AZ OROSZ HADMŰVELETET, ÉS SÚLYOS SZANKCIÓKAT HELYEZETT KILÁTÁSBA MOSZKVA ELLEN.

Aki rövid háborúra számított, annak tévednie kellett: a fegyvernyugvás immár egy éve nem következett be, sőt: TALÁN MÉG SOSEM ÁLLTUNK ILYEN TÁVOL A HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉTŐL, MINT MOST.

A magyar álláspont kezdettől ugyanaz

A háború a legrosszabb forgatókönyv – ezt írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a háború kitörésének reggelén a Facebookon közzétett bejegyzésében. Leszögezte, hogy a magyar kormány feladata a magyar emberek biztonságának garantálása. KIJELENTETTE AZT IS: MAGYARORSZÁG KIÁLL UKRAJNA TERÜLETI INTEGRITÁSA ÉS SZUVERENITÁSA MELLETT.

Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen kijelentette: Magyarország célja, hogy a háborús konfliktusból kimaradjon; elutasította azt az álláspontot, amelyet több baloldali politikus képviselt, hogy Magyarország katonákat vagy fegyvereket küldjön Ukrajnába. A miniszterelnök elmondta: ebben a kiélezett háborús helyzetben

 STRATÉGIAI NYUGALOMRA VAN SZÜKSÉG.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban már a konfliktus legelső napján sem a béke helyreállítása érdekében emelt szót, hanem Oroszország felelősségre vonását követelte – ahogy azóta is teszi.

Ahogy a magyar kormány az elmúlt egy esztendő során következetesen a béke megteremtése mellett érvelt, úgy Brüsszel az agresszor Oroszország megbüntetésén munkálkodott.AZ UTÓBBI „ÉRDEKÉBEN" HOZOTT ÚJABB ÉS ÚJABB SZANKCIÓK VÉGÜL AZ EURÓPAI UNIÓS TAGÁLLAMOKNAK FÁJTAK, ELSZABADULTAK AZ ENERGIAÁRAK ÉS AZ INFLÁCIÓ – OROSZORSZÁG GAZDASÁGA AZONBAN A MAI NAPIG STABIL.

Volodimir Zelenszkij és Joe Biden kiváló „háborús kapcsolatokat” ápol

FORRÁS: MTI/EPA/SIPA USA POOL/OLIVER CONTRERAS

Joe Biden amerikai elnök is igyekezett leszögezni: Oroszország szándékosan háborút indított Ukrajna ellen, a brüsszeli bürokratákhoz hasonlóan ő is a felelősségre vonást követelte. A dolgok furcsa együttállása, hogy éppen egy évvel a háború kitörése után, évértékelő beszédében Vlagyimir Putyin a Nyugatot, és már-már nevesítve, Bident tette felelőssé a háború kirobbanásáért.

Elszabadultak az energiaárak

Nem kellett sokat várni: AZ EURÓPAI GÁZÁR MÁR A HÁBORÚ KITÖRÉSÉNEK NAPJÁN ELSZABADULT, ANNAK ELLENÉRE, HOGY AZ OROSZ GÁZSZÁLLÍTÁS ZAVARTALANUL FOLYT.Ebben akadozás csak akkor következett be, amikor egyes nyugati államok elzárkóztak attól, hogy orosz gázt vásároljanak – aminek az árát egy idő után további gázáremelésben fizették meg a lakosok, és nem csak az érintett országokban.

AZ ÁRAK TOVÁBBI SZÉLSEBES EMELKEDÉSÉT JELENTŐS RÉSZBEN BRÜSSZELNEK „KÖSZÖNHETIK" AZ EU-S POLGÁROK.

Egyik Oroszország elleni szankciót hozták a másik után – Magyarország tiltakozása ellenére –, így a háború árát legelőször a nyugati családok fizették meg a rezsiszámláikban. Az addig fejlettnek tartott nyugati országokban elképesztő energiakorlátozásokat vezettek be, ami ebben a téli szezonban
decemberben tetőzött:A LECSAVART FŰTÉS MELLETT SÖTÉTBE BORULT KARÁCSONYI VÁSÁROKKAL „VÁRTA" A NYUGAT AZ ÜNNEPET.

Moszkva mintha üzent volna a Nyugatnak idén karácsonykor

FORRÁS: MTI/EPA/JURIJ KOCSETKOV

Az Európában viszonylag enyhének mondható idei téllel azonban nem értek véget a megpróbáltatások, sőt: szakértők szerint további – mintegy 35 milliárd köbméteres – gázhiányt és energiakáoszt okoznak 2023-ban is az elhibázott brüsszeli szankciók. Tóth Máté energiajogász, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy az idei évre már komoly európai gazdasági visszaeséssel, többen egyenesen recesszióval számolnak.

MAGYARORSZÁGON A KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKNEK – ÍGY AZ ÁRSAPKÁKNAK ÉS A REZSICSÖKKENTÉSNEK – KÖSZÖNHETŐEN A LAKOSSÁG MÁS EURÓPAI ORSZÁGOK POLGÁRAINÁL KEVÉSBÉ SZEMBESÜL A SZANKCIÓK NEGATÍV HATÁSAIVAL.

Még sosem volt ilyen távol a béke

A háború első napjaiban tárgyalóasztalhoz ültek a háborús felek, mára azonban hasonló helyzetre, úgy tűnik, esély sincs. Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követelésének eleget téve a Nyugat újabban immár harckocsikkal is ellátja Ukrajnát, az oroszok bejelentették, hogy megszűnt a békét célzó diplomáciai hajlandóságuk. Az Origo korábbi cikkéből az is kiderül, hogy a béketárgyalásoknak, a megegyezés kapujában az ukránok vetettek véget.

Orosz-ukrán béketárgyalás 2022 márciusában, Törökországban. Akkor még közelebb volt a béke

FORRÁS: AFP/MURAT CETIN MUHURDAR

A harctéri halottak száma – noha folyamatosan zajlik a számháború e tekintetben is – mára több százezerre tehető. Ukrajna folyamatosan fegyvert követel, a Nyugat pedig időről időre eleget is tesz ennek a követelésnek.

A támogatás A HÁBORÚ KEZDETÉN HARCI SISAKOKKAL INDULT, MÁRA MÁR A NYUGATI HARCKOCSIKKAL SEM ELÉGEDETT UKRAJNA, HARCI REPÜLŐGÉPEKET ÉS TENGERALATTJÁRÓKAT KÖVETEL.

Európa nem akar háborút – csak Brüsszel

Rohanunk a háború eszkalációja felé, miközben mindenki a maga módján megemlékezik az első évfordulóról: Vlagyimir Putyin hazafias évértékelőben szögezi le, hogy országa nem rendült meg a szankcióktól, és nem is hátrál meg a Nyugat előtt;BRÜSSZEL PEDIG ÚJRA ÉS ÚJRA HANGOZTATJA UKRAJNA FELFEGYVERZÉSÉNEK ÉS AZ OROSZORSZÁG ELLENI SZANKCIÓK SZÜKSÉGESSÉGÉT.

Az orosz erők előrenyomulása a háború kitörése után egy évvel

FORRÁS: LIVEUAMAP.COM

MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA IS A HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGBEN HISZ, ÉS ABBAN, HOGY A BÉKETÁRGYALÁSOKRA MIELŐBB SORT KELL KERÍTENI – kérdés, hogy Brüsszel mikor döbben rá, hogy nemcsak a magyar kormánynak, de az EU-s polgárok többségének is igaza van, amikor a béke ügyét tartja szem előtt.

Az ukrajnai háborút „minden józan számítás szerint” nem lehet megnyerni, ezért is van szükség mihamarabbi tűzszünetre – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő kifejtette: a kormány Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatására kérte az Országgyűlést, azonban a kormánypárti frakciók egy része „nem túl lelkes”. A többi közt azért, mert ezen államok nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek a demokráciánkról, a nálunk lévő jogállamiságról.

Soros György a 90-es években arról beszélt, hogy a hidegháború után Oroszországra a végső csapást a kelet-európaiak áldozatával lehet mérni, de szerencse, hogy az angolszász erők ezt a gondolatot nem tették magukévá. Azonban nehézzé teszi a helyzet kezelését, hogy nem világos, hogy mi a hadicél – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő szerint ez érvényes a nyugati oldalra, de Ukrajnára is. Egy háborúban, amikor hadicélok tekintetében tisztázatlanságok vannak, akkor nagyon könnyű eltévedni – mondta.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a belesodródás oka nem csak az, hogy mi nyugatiak hibás döntést hoztunk, amikor a konfliktus lokalizálása helyett ezt egy összeurópai háborúvá emeltük, de hiba volt az is, hogy nem tisztáztuk, hogy hol van a segítségnyújtás határa Ukrajna számára. Ehelyett azt mondja minden európai uniós dokumentum, hogy „akármeddig is tart, akármibe is kerül, és így nehéz háborúzni.”

„Nincs messze, amikor arról fog a magyar közvélemény hallani, hogy olyan javaslatok vannak az asztalon, hogy békefenntartók vagy valamilyen katonai csapatok szükségesek lesznek Ukrajna területén. Ez a belesodródás logikus következő lépése”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Mindeközben már arról is beszélnek, hogy Németország a saját védelmét hanyagolja el Ukrajna megsegítése miatt.

Orbán Viktor kifejtette: ha valaki ismeri a számokat, azokból jól látszik, hogy Oroszország mennyit költ egy évben a fegyverzetének a fejlesztésére. Ha összeadjuk az európai NATO-tagállamok éves katonai kiadásait, az nagyságrendekkel haladja meg az orosz hadi költségvetést; a washingtoni kiadásokkal együtt pedig mindez meghaladja az orosz és a kínai hadiipari költségvetést is.

A miniszterelnök rámutatott: a NATO egy védelmi szövetség, ami azt jelenti, hogy ha megtámadnak bennünket, akkor kötelező egymásnak segíteni.

Ezért problémás Ukrajna felvétele a szövetségbe. A miniszterelnök által aláírt NATO-csatlakozási szerződésben azonban nincs olyan passzus, amely kimondaná, hogy a NATO-tagállamoknak kötelessége részt venni egy nem NATO tagország megtámadásában.

Ez egy védelmi szövetség, nem háborús szövetség

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök leszögezte: olyan mennyiségű fegyver van mozgósítva a Nyugat által, hogy megnyerni egy ilyen konfliktust az oroszoknak valószínűtlen. Ám a másik oldalon az orosz atomhatalmat sem lehet legyőzni. Vagyis ezen a háborún mindkét fél csak veszíthet.

A józan álláspont azt mondja: tűzszünet – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: Ahhoz, hogy béke legyen, először tárgyalni kell.