Létrehozva: 2023.02.07.

Miért használ Kína ballonokat kémkedésre a műholdak korában?

Annak ellenére, hogy a katonai célú léggömbök elavult technológiának számítanak, a mai napig széles körben alkalmazzák őket.

Szerző Gaál József

A léggömbök a katonai megfigyelési technológia egyik legrégebbi eszközei, először a 3. században alkalmaztak őket Kínában, a Csin-dinasztia alatt. Történelmi feljegyzések szerint Zhuge Liang hadvezér petróleummal leöntött ruhával hajtott meg égbe emelkedő lámpásokat, melyek a szomszédos városokban lévő szövetségeseket figyelmeztették a közelgő ellenséges támadásokra. Az azóta eltelt közel kétezer év alatt a léggömbtechnológia folyamatosan fejlődött, és az újkori történelemben egyre gyakrabban alkalmazták őket felderítő küldetésekre és támadó műveletekre. A Japán Birodalom hadserege például gyújtóbombák indítására használta az Egyesült Államok ellen a második világháború alatt, de az USA és a Szovjetunió is széles körben alkalmazta kémkedésre a hidegháború idején. A műholdak és a drónok megjelenése azonban részben elavulttá tette a ballonokat, ami persze nem azt jelenti, hogy ne használnának ilyen és ehhez hasonló eszközöket a mai napig. 

A kontinentális Amerika felett áthaladt kíni kémballon

Ahogy arról a Ripost is beszámolt, az amerikai hadsereg múlt hét szombaton lelőtt egy Egyesült Államok felett lebegő kínai ballont, amely csütörtökön lépett be az ország légterébe. A megsemmisítése már korábban is felmerült, de a katonaság várta, hogy az eszköz az Atlanti-óceán fölé érjen, hogy lehulló darabok ne okozzanak sérüléseket vagy anyagi károkat.

Blake Herzinger, az amerikai haditengerészet korábbi hírszerző tisztje szerint egyes országok azért használnak még mindig ballonokat kémkedésre, mert sokkal olcsóbbak, mint a hasonló célokat szolgáló kémműholdak. 

Drága hordozórakéták helyett egyszerűen meg kell tölteni őket filléres héliummal, és máris bevethetőek. Ráadásul ha egy ilyen kémballon kidurran, az nem olyan nagy anyagi kár, mintha egy műholdat vesztenénk el

- fogalmazott a szakértő, aki szerint a kémballonok másik nagy előnye, hogy nehéz észlelni őket, mivel képesek a radarok és vadászgépek hatótávolsága fölött maradni. Mint fogalmazott, ezek az eszközök akár 100 ezer láb (30 kilométer) magasra is fel tudnak emelkedni, ami érinthetetlenné teszi őket azon országokkal szemben, melyek nem rendelkeznek csúcsmodern légvédelemmel. 

Sajtóhírek szerint a szombaton lelőtt kínai kémballon körülbelül 60 ezer láb (18 kilométer) magasságban haladt, amikor megsemmisítették. Herzinger úgy véli, ha az eszköz 80 vagy 100 ezer láb (24-30 kilométer) magasságban tartózkodott volna, nem biztos sikerül kilőni, mivel akkor a vadászgépek, de még a legjobb föld-levegő rakéták sem lettek volna képesek ilyen pontosan eltalálni.

Szintén a ballonok mellett szóló érv, hogy alkalmasak a manőverezésre, szemben a műholdakkal, melyek egy előre meghatározott pályán keringenek a Föld körül. Továbbá az, hogy közelebb vannak a talajhoz, így sokkal élesebb képeket tudnak készíteni a célobjektumokról. 

 

A legfrissebb hírek szerint a kínai kémballon maradványait, melyek az Atlanti-óceánba zuhantak, az amerikai hadsereg elkezdte összegyűjteni, hogy megvizsgálják. John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője közölte: nincs tervben, hogy  a maradványokat visszaadják Kínának.

Bennfentes katonai forrásokra hivatkozva az amerikai sajtó egyébként arról számolt be, hogy a lelőtt ballon nem egyszerűen sodródott, hanem rendelkezett propellerekkel és kormányzással, tehát képes volt manőverezni, gyorsítani, lassítani és fordulni. Valamint robbanóanyag is volt rajta önmegsemmisítés céljából. 

Világító felhőfoszlányként zuhant lefelé a dél-karolinai partok közelében lelőtt kínai léggömb, helyi idő szerint szombat délután. Az Egyesült Államok történetében is ritka pillanatnak számít, hogy a civilek szabad szemmel, élőben nézhettek végig egy több, mint 18 ezer méteres magasságban zajló katonai műveletet.

Nagyjából öt perce figyeltük az eget, amikor nyugati irányból három vadászgép érkezett, egyikük nagyon gyorsan haladt a léggömb felé. Láttuk, amint kilőtte a rakétát, bár a zajt nem hallottuk. Aztán a léggömb felrobbant, és miközben zuhant lefelé, sok kisebb darab vált ki belőle” – mesélte egy helyi férfi.

Az akció idejére három part menti repülőtéren is órákra felfüggesztették a forgalmat, a parti őrség pedig utasította a térségben tartózkodó hajókat, hogy hagyják el az óceánon kijelölt műveleti területet. A Myrtle Beach reptéren várakozó utasok közül néhányan nehezményezték, hogy a lezárás miatt lekésik a csatlakozást.

A beszállókapunál mondták, hogy ez a biztonságunk érdekében van. Oké, de szerintem ez csak egy nagy léggömb, amit biztosan ki lehet kerülni” – vélte egy New Yorkba tartó férfi.

A Pentagon közölte, hogy egy F-22-es vadászgépről lőtték ki a léggömböt megsemmisítő, rövid hatótávolságú elfogórakétát.

A találat pillanatában a célpont az Atlanti-óceán fölött járt, az amerikai partoktól csaknem 12 kilométeres távolságban.

A haditengerészet búvárjai már keresik a roncsdarabokat, amelyek nagyjából 10 kilométeres sugarú körben szóródtak szét a vízben.

A héliummal töltött, napelemekkel és megfigyelő-műszerekkel felszerelt kínai ballon január 28-án lépett be az amerikai légtérbe, majd egy rövid kanadai kitérő után visszatért. Az eszköz katonai létesítmények, köztük nukleáris rakétatárolók fölött is elrepült.

Peking váltig állította, hogy egy meteorológiai adatszerzésre használatos léggömbről van szó, amely a légköri viszonyok miatt irányíthatatlanná vált, így tévedt amerikai területre. A Pentagon szerint azonban a ballon valójában egy katonai kémeszköz, ezért készenlétbe helyezték a légierőt és folyamatosan tájékoztatták az elnököt a fejleményekről.

A szerdai tájékoztatás után utasítottam a Pentagont, hogy amint lehet, lőjék le a léggömböt. Úgy döntöttek, hogy ezt a víz fölött teszik meg, így a roncsok nem okozhatnak kárt a szárazföldön. A művelet sikerült, gratulálok a légierő tagjainak” – közölte szombat délután Joe Biden.

A kínai külügyminisztérium közleményben tiltakozott a ballon lelövése miatt.

„Az Egyesült Államok katonai támadást intézett egy kínai polgári légieszköz ellen, megsértve ezzel a nemzetközi  gyakorlatot” – áll a közleményben.

Kína szerint Washington „túlreagálta az incidenst”, amely miatt az amerikai külügyminiszter tervezett, kétnapos pekingi látogatását is elhalasztották.

Közben egy újabb kínai kémballont is észleltek, amely a Csendes-óceán felől érkezett, és Dél-Amerika fölött érte el a szárazföldet. Ezt pénteken a kolumbiai hadsereg is megerősítette, ám Peking egyelőre mélyen hallgat az ügyről.

Meteorológiai kutatásokat végzett az amerikai légtérbe tévedt kínai léggömb, amely azért tévedt ilyen messze a tervezett útvonalától, mert korlátozottan irányítható, és az erős szél elfújta – közölte a kínai külügyminisztérium pénteken.

„A kínai fél sajnálja, hogy a léggömb előre nem látható körülmények (vis maior) miatt véletlenül amerikai légtérbe tévedt” – állt a közleményben. A hivatalos kínai álláspont ellenére több magas rangú amerikai tisztségviselő úgy véli, kémkedési céllal repült be az eszköz.

A léggömb a kereskedelmi repülőgépek repülési zónája felett halad és nem jelent katonai vagy fizikai fenyegetést az emberekre – nyugtatta a kedélyeket Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője. Hozzátette, hogy az utóbbi években észleltek már hasonlót. Leszögezte:

lépéseket tettek annak érdekében, hogy a léggömb ne juthasson „kényes információkhoz”.

Egy névtelenséget kérő tisztségviselő azt mondta, a ballon várhatóan „több kényes terület” fölött is áthalad, de részleteket nem árult el. A pekingi kormány a hírre reagálva nyugalomra intett, és közölte: Kínának nem áll szándékában megsérteni egyetlen szuverén ország területét vagy légterét sem.

Mao Ning kínai külügyi szóvivő egyúttal azt mondta: senki ne vonjon le „elhamarkodott következtetést” a Pentagon bejelentéséből, „mielőtt a nyilvánvaló tényeket meg nem állapítják”.

A megfigyelőléggömb észlelése után az amerikai légvédelem egyebek között F-22-es vadászrepülőgépeket mozgósított, de a hadsereg végül úgy döntött: nem lövi le az eszközt, mert annak földre hulló roncsa sérüléseket és károkat okozhat. A ballont az amerikai légtérbe lépése óta katonai repülőgépek kísérik.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a jövő héten Pekingbe utazott volna.

Tom Cotton republikánus szenátor a hírre a látogatás lemondására szólította fel a tárcavezetőt, majd egy tisztségviselő közölte, hogy Blinken elhalasztotta a látogatást. A meg nem nevezett illető az ABC Newsnak nyilatkozva azt mondta: a külügyminiszter nem akart túlzón reagálni az incidensre, ezért nem mondta le azt, de azt sem szerette volna, hogy a léggömb legyen a központi témája tárgyalásainak.

Kína és az Egyesült Államok között több kérdés – egyebek között Tajvan, Hongkong, az ujgurok helyzete, a dél-kínai-tengeri hajózás, valamint kereskedelmi és technológiai viták – miatt is nagy a feszültség. A legfőbb problémák közé tartozik, hogy Washington szerint Peking hallgatólagosan támogatja Oroszország ukrajnai háborúját, és semmit sem tesz Észak-Korea rakétaprogramjának kordában tartásáért.

Az amerikai elnök, Joe Biden kedden tartja hagyományos évértékelőjét, melyben az ország helyzetét értékeli a kongresszus előtt. A szakértők úgy vélik, hogy Biden valószínűleg beszédében keményebb retorikát fog alkalmazni Kínával szemben, miután egy feltételezett kínai kémballont lőttek le az Egyesült Államok felett.

Az amerikai elnök beszédében nem valószínű, hogy egyenesen a republikánusok kritikájával fog szembeszállni, amiért feltételezett kínai kémballont nem lőtték le hamarabb, azonban várhatóan rossz fényben fogja feltüntetni Kínát – Alex Waddan, a brit Leicesteri Egyetem docense szerint.

Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, magasan repülő megfigyelő léggömböt észlelt az amerikai légtérben az Egyesült Államok légvédelme a Pentagon múlt hét csütörtöki bejelentése szerint. A léggömböt több magas rangú politikus, köztük Marco Rubio republikánus szenátor, a szenátus hírszerzési különbizottságának alelnöke kínai kémléggömbnek minősítette. A ballont először január 28-án észlelték az Aleut-szigetek – azaz Alaszka partjainál található szigetcsoport – felett, amely kedden Alaszkán és Kanadán átrepülve elérte az Egyesült Államok északi államait.

Az amerikai haderő lelőtte az ország légterében a kínai léggömböt az Atlanti-óceán felett, a karolinai partoknál 2023. február 4-én (Fotó: MTI/AP/Chad Fish/Chad Fish)

A Newsweek hírportál kiemelte, Biden elfogadta a védelmi vezetők tanácsát, mely szerint a léggömb szárazföld feletti lelövése veszélyeztetné a lakosok biztonságát. Ez a döntés azonban – mely által a ballont hagyták átsodródni Amerika légterén –, rosszallást váltott ki a republikánus törvényhozókból, akik szóvá tették a késlekedést.

A Pentagon azt közölte, hogy nincs kétsége a léggömb kínai eredete és kémkedési célú felhasználásával kapcsolatban. A tájékoztatás szerint (az első léggömb) várhatóan még „néhány napig” az amerikai terület felett marad. Pat Ryder szóvivő szerint a keleti irányban haladó léggömb péntek délután az Egyesült Államok középső része felett, mintegy 18 ezer méteres magasságban tartózkodott. Az eszköz a kereskedelmi légi forgalom felett repült, és „nem jelentett katonai vagy fizikai fenyegetést a földön tartózkodó emberekre”.

A szóvivő ugyanakkor nem volt hajlandó egyértelműen megmondani, hogy az eszköz mozgását távolról irányították-e.

 

A kínai léggömb lesz a fő téma?

„Az Egyesült Államok helyzetéről szóló beszédben lehet valami hivatalosabb, de ez egyszerűen csak a Kínával kapcsolatos keményebb hangvétel, és az, hogy Kínát rossz fényben tünteti fel,

ahelyett, hogy (az elnök) kifejezetten a helyi politikával foglalkozna, azaz a kormányt érő a republikánusok részéről megfogalmazott bírálatokra reagálna, hogy miért nem cselekedett hamarabb (a léggömb lelövésében)”

– fogalmazott Alex Waddan. Az egyetemi docens továbbá kiemelte, úgy tűnik, hogy mind a demokraták és a republikánusok részéről szigorodott a Kínával szembeni hozzáállás, így könnyen lehet, hogy Biden ezt a retorikát igyekszik majd kihasználni.

Rebecca Grant, az IRIS Független Kutatóintézet nemzetbiztonsági elemzője szerint Bidennek beszélnie kell a Kínából érkező fenyegetésről, melyet erős szavakkal kellene jellemeznie. Az elemző továbbá kiemelte: „Biden nagyon félreértette az amerikai népet, és mi tényleg sokkal jobban feldúltak voltunk a léggömb miatt, mint azt a Fehér Ház valaha is gondolta volna, ezért meg kell adnia nekünk a tiszteletet, és el kell mondania, hogy mit tett, miért, és mik a következő lépései Kínával szemben.

Tovább mélyült a diplomáciai feszültség az Egyesült Államok és Kína között

Az Egyesült Államok kapcsolata Kínával már korábban megromlott, a feszültséget tovább növelte az akkori képviselőház elnökének, Nancy Pelosinak tavaly augusztusi tajvani látogatása. A léggömb incidens után ráadásul Antony Blinken amerikai külügyminiszter is hirtelen lemondta pekingi utazását – holott öt év után ez lett volna az első alkalom, hogy egy magas rangú fehér házi tisztségviselő Kínába látogat –, melynek célja az amerikai-kínai konfliktus csökkentése lett volna.

Kína felhagyott a velünk való hídépítés minden ürügyével. A Nyugat húsz évet töltött azzal, hogy Kínát teljes jogú globális partnerré tegye. Kína ezt elutasította, a Fehér Háznak ezt el kell ismernie. Ez most már amerikai nemzetbiztonsági kérdés” – fejtette ki véleményét Rebecca Grant.

A kínai kormány követeli, hogy az Egyesült Államok adja át Pekingnek az amerikai légtérbe tévedt és ott lelőtt kínai meteorológiai léggömb roncsait † jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Mao Ning pekingi külügyi szóvivő.

Ez a léggömb nem az Egyesült Államok, hanem a Kínai Népköztársaság tulajdona. A kínai kormány továbbra is határozottan védelmezni fogja törvényes jogait és érdekeit” – jelentette ki a szóvivő.

Mao Ning ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a léggömb kizárólag polgári célokat szolgált, és nem jelentett fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra.

A léggömböt, amelyet Washington hírszerző légi eszköznek minősített, amerikai közlés szerint február 4-én lőtték le Dél-Karolina állam fölött.

Hszie Feng kínai külügyminiszter-helyettes a hét végén azt mondta, a légi jármű „teljesen véletlenül” jutott be az Egyesült Államok légterébe, és kiemelte, hogy „civil eszközről” volt szó. Emellett azt vetette Washington szemére, hogy akkor lőtték le a léggömböt, amikor az már elhagyta volna a légteret. A pekingi illetékes szerint „az Egyesült Államok ezzel súlyos csapást mért a felek közötti kapcsolatok stabilizálására és fejlesztésére irányuló erőfeszítésekre, amelyekről Hszi Csin-ping kínai elnök és amerikai kollégája, Joe Biden novemberi találkozóját követően döntöttek”.

Az ügy miatt elhalasztotta pekingi látogatását Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

 

Szerző Gaál József

Ez is érdekelhet

origo.hu

Rendkívüli: ezt lépi a kormány a háborús üzemanyagárak miatt!

origo.hu

Hatalmas öröm érte a súlyos beteg Katalin hercegnét

mindmegette.hu

7 izgalmas citromos süti, ami pillanatok alatt elhozza a nyarat

vg.hu

Máris újabb éttermet nyit a McDonald’s – nyáron már várja a vendégeket

ripost.hu

Érthetetlen tragédia: nem törődtek vízbe esett barátjukkal, megfulladt

vg.hu

Kiderült, hogy mit talált el az izraeli válaszcsapás Iránban

origo.hu

Több idős nő is felébredt a halottasházban - horrorfilmbe illő események játszódtak le

mindmegette.hu

Gyakran veszel csomagolt szendvicset? Akkor jó, ha tudod, hogyan készül

origo.hu

Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó

ripost.hu

Miért lépünk félre? Kiderült az igazság, nem a rossz kapcsolat a felelős érte

ripost.hu

Mutatjuk, mit kell tenni most a málnával, hogy nyáron szuper termés legyen

ripost.hu

Ebből mi lesz? Szoboszlai Dominik balhés edzőt kaphat Liverpoolban

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Újabb bizonyítékok Bajnaiék és Magyar Péter szövetségére

POLITIK

TikTok-iszlamisták radikalizálják a fiatalokat. Kalifátust akarnak létrehozni

POLITIK

Egymásra licitálnak Európában a háborúpárti politikusok, Brüsszel a tűzzel játszik

POLITIK

Brüsszelben úgy gondolják: a tömeges bevándorlás aranyat ér. Vajon kinek?

POLITIK

Tüntetéshullám az amerikai egyetemeken

POLITIK

14 év alatt négyszeres lett a bölcsődei dolgozók bére

POLITIK

Drasztikus megszorítások várhatók Németországban

POLITIK

Orbán Viktor: A magyar jövőt tehetséges fiatalok írják