Lelőtték az amerikai légtérben felfedezett kínai hírszerző léggömböt

Az amerikai haderő szombaton megsemmisítette az Egyesült Államok légterében a hét közepén felfedezett kínai léggömböt, amely az amerikai álláspont szerint hírszerző légieszköz, míg a kínai kormány eltévedt meteorológiai eszközről beszél.

az amerikai megfogalmazásban kínai „kémballon” helyi idő szerint nem sokkal délután fél 3 után süllyedni kezdett az Atlanti-óceán felett, miután elhagyta az Egyesült Államok keleti partvidékét, Dél-Karolina partjait.

Előzőleg a szövetségi légügyi hatóság átmenetileg leállította a légi közlekedést a körzetben, ami három nagy repülőtér forgalmát is érintette.

A parti őrség katonai művelet miatt a környékben hajózókat arra figyelmeztette, hogy hagyják el az környező vizeket.

Joe Biden elnök korábban szombaton

a légi eszközre vonatkozó újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy „gondoskodni fognak” róla.

Az összefoglalók szerint az elnököt kedden tájékoztatták a légi eszköz észleléséről, ami vélhetően Alaszka felett ért amerikai terület fölé mintegy 20 kilométeres magasságban.

A védelmi minisztérium azt javasolta, hogy

az eszközt ne próbálják megsemmisíteni a szárazföld felett, mert a polgári lakosságot fenyegető kockázat felülmúlja a kínai hírszerzési információk okozta lehetséges kárt.

A léggömb mérete három iskolabuszé.

Az incidens miatt a Anthony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta a hétvégére tervezett kínai útját, amelynek célja az amerikai-kínai feszültség csökkentése lett volna. A miniszter közleménye szerint az eset olyan körülményeket teremtett, amelyek keresztül húzzák utazásának tervezett célját.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint egy eltévedt léggömbről van szó.

Meteorológiai kutatásokat végzett az amerikai légtérbe tévedt kínai léggömb, amely azért tévedt ilyen messze a tervezett útvonalától, mert korlátozottan irányítható, és az erős szél elfújta – közölte a kínai külügyminisztérium pénteken.

„A kínai fél sajnálja, hogy a léggömb előre nem látható körülmények (vis maior) miatt véletlenül amerikai légtérbe tévedt” – állt a közleményben. A hivatalos kínai álláspont ellenére több magas rangú amerikai tisztségviselő úgy véli, kémkedési céllal repült be az eszköz.

A léggömb a kereskedelmi repülőgépek repülési zónája felett halad és nem jelent katonai vagy fizikai fenyegetést az emberekre – nyugtatta a kedélyeket Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője. Hozzátette, hogy az utóbbi években észleltek már hasonlót. Leszögezte:

lépéseket tettek annak érdekében, hogy a léggömb ne juthasson „kényes információkhoz”.

Egy névtelenséget kérő tisztségviselő azt mondta, a ballon várhatóan „több kényes terület” fölött is áthalad, de részleteket nem árult el. A pekingi kormány a hírre reagálva nyugalomra intett, és közölte: Kínának nem áll szándékában megsérteni egyetlen szuverén ország területét vagy légterét sem.

Mao Ning kínai külügyi szóvivő egyúttal azt mondta: senki ne vonjon le „elhamarkodott következtetést” a Pentagon bejelentéséből, „mielőtt a nyilvánvaló tényeket meg nem állapítják”.

A megfigyelőléggömb észlelése után az amerikai légvédelem egyebek között F-22-es vadászrepülőgépeket mozgósított, de a hadsereg végül úgy döntött: nem lövi le az eszközt, mert annak földre hulló roncsa sérüléseket és károkat okozhat. A ballont az amerikai légtérbe lépése óta katonai repülőgépek kísérik.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a jövő héten Pekingbe utazott volna.

Tom Cotton republikánus szenátor a hírre a látogatás lemondására szólította fel a tárcavezetőt, majd egy tisztségviselő közölte, hogy Blinken elhalasztotta a látogatást. A meg nem nevezett illető az ABC Newsnak nyilatkozva azt mondta: a külügyminiszter nem akart túlzón reagálni az incidensre, ezért nem mondta le azt, de azt sem szerette volna, hogy a léggömb legyen a központi témája tárgyalásainak.

Kína és az Egyesült Államok között több kérdés – egyebek között Tajvan, Hongkong, az ujgurok helyzete, a dél-kínai-tengeri hajózás, valamint kereskedelmi és technológiai viták – miatt is nagy a feszültség. A legfőbb problémák közé tartozik, hogy Washington szerint Peking hallgatólagosan támogatja Oroszország ukrajnai háborúját, és semmit sem tesz Észak-Korea rakétaprogramjának kordában tartásáért.

Tovább mélyült a kölcsönös politikai bizalom Oroszországgal azt követően, hogy Ma Csao-hszü kínai külügyminiszter-helyettes a héten az országba látogatott és találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – jelentették be Pekingben szombaton.

A külügyi tárca közleménye szerint Kína kész együttműködni Oroszországgal stratégiai partnerségük megvalósítása és a kapcsolatuk további fejlődésének előmozdítása érdekében.

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy évvel ezelőtt Moszkvában jelentette be stratégiai partnerségét, amelynek célja az Egyesült Államok befolyásának ellensúlyozása, és amelyről azt mondták, hogy együttműködésükben nem lesznek „tiltott területek”.

Ma Csao-hszü február 2-3-i látogatása során találkozott Andrej Rudenko és Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettesekkel is – derült ki a dokumentumból. A találkozók során a felek véleményt cseréltek a két- és többoldalú együttműködésről, valamint a közös érdekű nemzetközi és regionális kérdésekről – írták a dokumentumban.

A nyilatkozat a Kína és az Egyesült Államok közötti feszültség fokozódása után jelent meg, azt követően, hogy egy kínai léggömb az amerikai légtérbe repült. Washington felderítő léggömbnek minősítette a léghajót, míg Kína szerint az egy polgári meteorológiai és egyéb tudományos célokra használt léggömb. Az eset miatt Antony Blinken amerikai külügyminiszter elhalasztotta pekingi látogatását, amely pénteken kezdődött volna.

A Ma Csao-hszü látogatásáról szóló külügyminisztériumi közleményben nincs szó Ukrajnáról, ahol Oroszország közel egy éve „különleges katonai műveletet” folytat.

Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön azt mondta, hogy Moszkva és Kína kapcsolatainak nincsenek határai, és annak ellenére, hogy nem hivatalos katonai szövetségről van szó, sokkal magasabb és szélesebb körűek.

A kínai külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok idézte elő az ukrajnai válságot, és jelenleg is „a legjelentősebb olyan tényező, amely szítja a konfliktust”.

Mao Ning hétfőn pekingi sajtótájékoztatóján azt mondta: azzal, hogy Washington nehézfegyverekkel látja el Ukrajnát, csak súlyosbítja és hosszabbítja a konfliktust.

A szóvivő kérdésre reagálva fogalmazta meg ezeket a vádakat. A kérdés azzal kapcsolatban hangzott el, hogy amerikai vádak szerint kínai vállalatok valószínűleg inkább az orosz felet támogatják az ukrajnai háborúban. Mao Ning leszögezte, hogy „alaptalan gyanúsításról” és zsarolásról van szó, és Kína nem fogja tétlenül nézni, hogy az Egyesült Államok megsértse a kínai cégek jogait és érdekeit.

„Ha az Egyesült Államok valóban rövid időn belül véget akar vetni az ukrajnai harcoknak, és aggódik az ukrán emberek életéért, akkor fel kellene hagynia a fegyverszállításokkal, és le kell mondania azokról az előnyökről, amelyekre a háborúnak köszönhetően tesz szert” – fogalmazott a kínai szóvivő.

Az amerikai hírszerzés szerint a kínai elnök arra utasította országa hadseregét, hogy 2027-re álljon készen Tajvan lerohanására – közölte a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója csütörtökön Washingtonban.

William Burns egy washingtoni egyetemen tartott előadásában megjegyezte ugyanakkor, mindez nem jelenti azt, hogy a kínai vezető eldöntötte, 2027-ben, vagy máskor megtámadja a szigetet, viszont jó jelzi céljait.

A CIA vezetője hírszerzési információkra hivatkozó elemzésében hangsúlyozta, hogy nem szabad alábecsülni a kínai elnök Tajvanra vonatkozó ambícióit, még akkor sem, ha Hszi Csin-pingre kijózanítóan hatott az orosz hadsereg teljesítménye Ukrajnában, és ebből megpróbálja levonni a tanulságokat.

A kínai-orosz viszonyról William Burns azt mondta: hiba volna a két fél egymás iránti elköteleződését alábecsülni, ugyanakkor ez nem egy korlátok nélküli barátság.