Hogyan költhetnék el Ukrajnára a befagyasztott orosz pénzeket?

Az Európai Unió eseti vizsgálóbizottságot állt fel annak felderítésére, hogy miképpen lehetne felhasználni a szankciók következtében befagyasztott orosz pénzügyi alapokat a háború sújtotta ukrán területek újjáépítésére – közölte Ulf Kristersson svéd miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján.

„A feladat, hogy feltárjuk, mely pénzösszegek kerültek zár alá az EU-ban (…), másrészt pedig, hogy miként lehetne ezekhez törvényes úton hozzáférni” – mondta a kormányfő. Kristerrson hangsúlyozta, hogy nincs precedens, amelyet követhetnének az eljárás során, ezért az EU-nak biztosra kell mennie, hogy minden eljárás jogszerű.

Kristersson hozzátette: az orosz adófizetőknek kell állniuk a szükséges újjáépítési munkálatok árát.

A szerdán induló ad hoc bizottság vezetésével Anders Ahnlidot bízták meg, aki az EU jelenlegi soros elnökségét betöltő Svédország nemzeti külkereskedelmi ügynökségének elnöke.

„Az EU még sosem használt fel befagyasztott pénzeket egy háború dúlta ország újjáépítésére, vagyis ebben az értelemben járatlan útra lépünk” – hangoztatta Ahnlid.

A diplomata elmondása szerint a vizsgálat során különös hangsúlyt fektetnek majd az orosz központi bank pénzügyi alapjaira, amely több tízmilliárd dollárnyi összeget jelenthet.

Nem maradt komolyabb akadály Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak hivatalos megkezdése előtt – vélekedett Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Financial Times című brit lapnak nyilatkozva. A kedden megjelent interjúban Sztefanisina azt kérte, hogy az uniós illetékesek „ne tegyenek negatív nyilatkozatokat” az ukrán EU-csatlakozás esélyeiről.

Az ukrán politikus a londoni üzleti napilapnak kijelentette: várakozása szerint még az idén megkezdődnek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról. Hozzátette: Kijev „nagyon gyorsan” teljesíti az ehhez szükséges politikai reformokat.

Olha Sztefanisina szerint ugyanakkor egyes EU-tagállamok nem akarják, hogy sürgessék őket bármiféle döntés meghozatalában, mások pedig az ukrán csatlakozási folyamatot az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének menetéhez kötnék, jóllehet e térség országainak csatlakozási folyamata egy évtizede nem halad.

„Erőteljesen arra szólítom fel az európai vezetőket és a különböző illetékeseket, hogy legyenek nagyon óvatosak, amikor negatív üzeneteket fogalmaznak meg” Ukrajna EU-csatlakozási kilátásairól – fogalmazott az ukrán miniszterelnök-helyettes a kedden megjelent Financial Times-interjúban.

A brit napilap felidézi, hogy Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kétévi tárgyalási időkeretről szólt legutóbbi nyilatkozataiban, de uniós diplomaták arra hívták fel a figyelmet, hogy az ilyen nyilatkozatok csak hamis reményeket ébresztenek az ukrán lakosság körében.

Egyes EU-diplomaták úgy vélik: noha Ukrajna gyors ütemben hajtja végre a jogi reformokat, évekbe telik annak megállapítása, hogy történt-e tényleges előrehaladás az országot régóta sújtó korrupciós problémák kezelésében – írja a Financial Times.

Arra a kérdésre, hogy csalódást okozna-e Ukrajnában, ha kiderül, hogy az ország 2026-ig nem tud csatlakozni az Európai Unióhoz, Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes kitérően úgy válaszolt: a felvételi folyamat olyan, mintha „egy elefántot akarnánk megenni”, mivel ezt csak részletekben lehet megtenni, egyszerre nem. „Az elefánt (megevésének) első része a csatlakozási tárgyalások megkezdése” – fogalmazott az ukrán politikus.

Az észak-atlanti szövetség napról napra megerősíti az Oroszországgal szembeni ellenségességét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy minél egyértelműbbé tegye az ukrán konfliktusban való részességét – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

A NATO egy velünk szemben ellenséges szervezet” – hangoztatta.

Peszkov szerint a szövetség minden nap „megerősíti ellenséges mivoltát”, és „minden erejével” próbálja „a lehető legvilágosabban” jelezni részességét az Ukrajna körüli konfliktusban. Mint mondta, ez bizonyos óvintézkedéseket követel meg.

Azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint az orosz katonák gyakran „hallanak idegen beszédet” az ukrajnai harctéren, megjegyezte, hogy „ez nem titok”. Hozzátette, hogy külföldiek harcba küldése Ukrajna oldalán nem lesz képes megváltoztatni az események menetét, csak elnyújtani őket.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni az Egyesült Államok egén megjelent léggömbök történetét.

„Hagyjuk, hogy az amerikaiak maguk oldják ezt meg” – mondta.

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus egyébként a Twitteren azt írta, szerinte az Egyesült Államok és Kanada fölött lelőtt repülőszerkezetek lehetséges földönkívüli eredetével kapcsolatos „pánikkeltés” célja az volt, hogy elterelje a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó riporterek figyelmét az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának vagy a költségvetéssel kapcsolatos kérdéseknek a vizsgálatáról.

Snowden arra utalt, hogy Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró múlt szerdán megjelent blogbejegyzésében azt állította, hogy az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantását Joe Biden amerikai elnök rendelte el. Hersh szerint a csöveket az amerikai és a norvég haditengerészet, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) semmisítette meg. Forrását az újságíró nem nevezte meg, állításait a fősodorhoz tartozó amerikai médiában mérsékelt, Moszkvában azonban élénk érdeklődéssel fogadták.

A Fehér Ház szóvivője egyébként elvetette a lelőtt repülő eszközök földönkívüli eredetét, az illetékes amerikai kormányszervek pedig alaptalannak minősítették a Hersh publikációjában foglaltakat.

A nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) és a Lembergi területen az orosz rakétatámadások következtében szinte az összes elektromos alállomás megsemmisült, ami komoly gondokat okoz az áramellátásban, még a létfontosságú létesítmények számára is – közölte kedden Andrij Szadovij polgármester.

Lembergben és a régióban szinte az összes alállomás megsemmisült. Ezért az energiaellátás nagy probléma” – mondta az RBK-Ukraina hírügynökségnek adott interjújában. Hangsúlyozta, hogy a villamosmérnököknek nem szabványos megoldásokat kell keresniük annak érdekében, hogy a kritikus infrastrukturális létesítmények áramellátását biztosítsák.

Hozzátette, hogy „számos más fontos infrastrukturális létesítmény” is megsemmisült a térségben, többségük javíthatatlan.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök február 10-én azt mondta, hogy az ukrán hőerőművek mintegy 20 blokkja megsérült, Ukrajna elvesztette a nukleáris termelésének 44 százalékát, a kombinált ciklusú hőerőművek kapacitásának 75 százalékát, míg a blokkos hőerőművekének 33 százalékát.

A lembergi polgármester beszámolójával szinte egy időben légiriadót rendeltek egész Ukrajnában – derült ki kedden a hatósági figyelmeztetésből. Riadókészültséget hirdettek elsősorban Kijevben és a Kijevi területen, a déli Odessza és Mikolajiv régióban, valamint az ország nyugati és keleti régióiban.

A légi riasztásokról szóló értesítések helyi idő szerint 9 óra 10 perckor (magyar idő szerint 8 óra tíz perckor) kezdtek megjelenni, és két percen belül az egész országra kiterjedtek.

Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, ezzel szemben a háború folytatását, és újabb támadásokat tervez, ezért Ukrajnának fegyverekre van szüksége a háború megnyeréséhez – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve kedden.

Jens Stoltenberg újságíróknak nyilatkozva közölte: biztosítani kell, hogy Ukrajna hozzájusson a győzelemhez szükséges katonai eszközökhöz.

A főtitkár felszólította az Ukrajnát támogató országokat, hogy küldjenek több lőszert, fegyvert és katonai felszerelést Kijev számára, valamint arra, hogy gyorsan szállítsák le a már felajánlott eszközöket.

„Folytatni kell Ukrajna támogatását egyebek mellett logisztikai segítségnyújtás által, valamint muníció, üzemanyag, alkatrészek, lőszerek, harckocsik és modern légvédelmi rendszerek biztosításával” – fogalmazott a főtitkár.

Ukrajna vadászrepülőgépekkel való ellátása nem a legégetőbb kérdés

– monda a főtitkár, majd arról tájékoztatott, hogy a harci repülőgépek esetleges szállításáról a tagállami szakminiszterek várhatóan kedden tárgyalnak majd.

Kiemelte: a NATO nem részerese a konfliktusnak. Amit a szövetségesek tesznek, az az, hogy támogatást nyújtanak egy megtámadott, önálló, demokratikus európai ország számára. A NATO Ukrajna jogos önvédelmét támogatja – húzta alá.

Elmondta továbbá, hogy a tagországi védelmi minisztereknek a kétnapos tanácskozásuk során lépéseket fognak tenni a biztonság szavatolására, valamint a létfontosságú infrastruktúra, többek között a tenger alatti infrastruktúra védelmének fokozására. A szakminiszterek arról is tárgyalnak, hogyan lehetne felgyorsítani a lőszergyártást Ukrajna szükségleteinek kielégítésére, és a hazai készletek feltöltése érdekében – tette hozzá Stoltenberg.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor az Ukrajnának szánt lőszerek szállításával kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormányközi pénzügy alapokkal rendelkező európai békekeret forrásai lehetőséget biztosítanak a tagországok számára lőszerkészletek vásárlására. Az európai békekeret forrásai úgy használhatók fel, ahogy azt a tagállamok a legmegfelelőbbnek tartják – mondta Borrell.

Az úgynevezett Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport tagjai kíséretében kedden Brüsszelbe érkezik Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyaljon a NATO vezetőivel. Erről a német N-Tv hírcsatorna számolt be.

Washington kezdeményezésére amerikai katonai vezetők kedden délelőtt – még a fő találkozó előtt – egyeztetést tartanak az Ukrajnai Kapcsolattartó Csoporttal, amely Reznyikov katonai tanácsadóiból áll.

Kijevnek januárban, a németországi Ramstein amerikai katonai bázison sikerült nyugati típusú harckocsikat beszereznie az USA-tól és a nyugati szövetségesektől. Zelenszkij elnök és Reznyikov újabban nyugati vadászrepülőket akar beszerezni a szövetségesektől.

Telefonbetyárok Petro Porosenko volt ukrán elnök képviselőinek kiadva magukat elérték Mark Esper korábbi amerikai védelmi minisztert, aki azt mondta nekik, hogy az ukrán nép az Oroszország elleni konfliktusban a piszkos munkát végzi el az Egyesült Államok számára – jelentette hétfőn a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A TASZSZ beszámolója szerint a Lexus álnéven ismertté vált Alekszej Sztoljarov és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecov beszélt a volt miniszterrel.

A félrevezetett volt minisztert arra kérték, hogy ossza meg véleményét az Egyesült Államok szerepéről az ukrajnai konfliktusban.

„Az ukrán nép azt a piszkos munkát végzi, amelyet mi magunk itt, az Egyesült Államokban nem akartunk elvégezni, és ezért fogjuk továbbra is támogatni Önöket mindennel, amivel tudjuk, legyen szó lőszerről, fegyverekről, vagy hírszerzési értesülésekről” – húzta alá Esper. Mint mondta, az Egyesült Államok számára „problémát jelent” Oroszország növekvő befolyása más országokban, így az afrikai kontinensen is.

Ugyanakkor a volt védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki, hogy amerikai technológia kerülhet harmadik országok kezébe az Ukrajnának szánt fegyverszállítások révén. Hangsúlyozta, Washington fontosnak tartja, hogy ezek az eszközök ne kerüljenek rossz kezekbe.