Eredetileg 2010-ben Barack Obama és Dmitrij Medvegyev írta alá a szerződést

Eredetileg 2010-ben Barack Obama és Dmitrij Medvegyev írta alá a szerződést, ami évtizedek óta a legalacsonyabb korlátot szabta a nukleáris fegyverekre.  Az egyezmény értelmében mindkét félnek legfeljebb 700 bevethető interkontinentális illetve tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétája és atomfegyverekhez felszerelt nehéz bombázó gépe, valamint maximum 1550 nagy hatótávolságú robbanófeje lehet.

A nemzetközi intézmények gyengülnek, a regionális konfliktusok szaporodnak, és a globális biztonság is romlik. A START-szerződés meghosszabbítása mindenképpen jó irányba tett lépés. Akkor, amikor az ellentétek a világban spirálba csavarodnak” - mondta az orosz elnök akkoriban.

Oroszország bécsi nagykövete a Twitteren fűzött érdekes magyarázatot Vlagyimir Putyin bejelentéséhez.

Mihail Uljanov azt írta: "Oroszország felfüggesztette részvételét a START megállapodásban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy felmondtuk volna az egyezményt. Bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetséges, hogy visszatérünk a megállapodáshoz."

Az "új START egyezménynek" nevezett megállapodást 2021-ben kötött Oroszország és az Egyesült Államok. A megállpodás célja az atomfegyverek mennyiségének korlátozása.

Ez volt a két nagyhatalom közötti utolsó még érvényben lévő nukleáris fegyverkorlátozási megállapodás.

Az eredeti START szerződést 2010-ben kötötte a két ország. Abban állapodtak meg, hogy egyik ország arzenáljában sem lesz több 1550 darabnál a nagy hatótávolságú atomfegyvereikhez való robbanótöltetekből.

Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az új START egyezményben, gyorsan hozzátéve, hogy ez nem azt jelenti, hogy országa egyoldalúan kivonul ebből a mechanizmusból, de egyelőre beszünteti az együttműködést az amerikai féllel.

Mit is fed pontosan a START? Az angol Strategic Arms Reduction Treaty rövidítése, ami magyarul legtalálóbban stratégiai fegyvercsökkentő egyezményként fordítható, és amelyet jelenlegi formájában még 2010-ben írt alá a világ két vezető atomhatalma, az Egyesült Államok és Oroszország. Ez amúgy le is járt 2020-ban, de egy évvel később, a mindmáig egyetlen hivatalos Biden–Putyin találkozón a felek megegyeztek, hogy további öt évvel meghosszabbítják érvényességét. Az egyezmény egyébként a felek által birtokolható stratégiai (interkontinentális ballisztikus rakéták által hordozható) nukleáris robbanófejek számát 1550-ben határozza meg, ugyanakkor előírja, hogy az amerikaiak és az oroszok kölcsönösen ellenőrizhetik egymás stratégiai arzenálját, erre vonatkozóan pedig időszakos adatcserére is sor kerül a két fél között.

Fotó: Agerpres/EPA

Mi következik tehát Putyin keddi bejelentése után? Küszöbön áll esetleg egy újabb, a hidegháború „fénykorát” idéző atomfegyverkezési verseny? Esetleg az emberiség egy lépéssel közelebb került a nukleáris apokalipszishez?

Kétségtelenül aggodalomra okot adó kilátások, de érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy milyen változások is következhetnek be érdemben e téren a keddi moszkvai elnöki beszéd elhangzása előtti helyzethez képest. Putyin nem fenyegetett a stratégiai arzenál kapacitásának növelésével, azt azonban kilátásba helyezte, hogy amennyiben Amerika újabb atomfegyverek tesztelésébe kezdene, akkor Oroszország is hasonlóképp fog cselekedni. Indoklása szerint azért döntött az egyezmény egyoldalú felfüggesztése mellett, mert az USA és a Nyugat egyértelmű célja, hogy Oroszország „stratégiai vereséget” szenvedjen Ukrajnában. Putyin elmondta, hogy ukrajnai drónok már megkíséreltek támadást végrehajtani olyan stratégiai jelentőségű oroszországi légi bázisok ellen, ahol atomfegyver hordozására alkalmas repülőgépek állomásoztak. Burkoltan utalt arra, hogy ezen támadások hátterében az amerikai hírszerzés állhat, ezért a továbbiakban az orosz fél nem engedi, hogy amerikai vizsgálóbizottságok látogassák az oroszországi stratégiai bázisokat és felfüggeszti a nukleáris arzenálra vonatkozó időszakos adatcserét is.

Anthony J. Blinken amerikai külügyminiszter szinte azonnal reagált Putyin kijelentéseire, „felelőtlennek” nevezve azokat, de kiemelte, hogy az Egyesült Államok továbbra is felelősségteljesen és a legnagyobb körültekintéssel fog eljárni ebben az ügyben, függetlenül az orosz fél barátságtalan lépésétől. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén elítélte Putyin döntését, mondván, eme bejelentés nyomán a világ egy veszélyesebb hely lett.

Egyes szakértők szerint viszont nem árt némileg árnyalni ezt a bejelentést, annál is inkább, hogy az orosz–ukrán konfliktus kezdetétől ennél keményebb fenyegetések is elhangzottak az atomfegyverek esetleges bevetésére vonatkozóan, de ezek – szerencsére – megmaradtak a kardcsörtetés szintjén. A Reuters újságírója, Guy Faulconbridge szerint Putyin valójában arra célzott, hogy bár egy konvencionális fegyverekkel vívott háborúban esetleg alulmaradhat a Nyugattal szemben, attól még mindig képes egymaga a világon évtizedek óta fennálló egyensúlyt megborítani, ami a nukleáris fegyvereket illeti, visszahozva ezzel a hidegháborús idők bizonytalanságát, amennyiben a nyugati országok továbbra is fegyvereket küldenek Ukrajnának. Ezt a véleményt látszik alátámasztani az orosz külügyminisztérium azon közleménye, amely néhány órával Putyin évértékelőjét követően jelent meg, és amelyben hosszan taglalják, hogy az előállt helyzet nem „visszafordíthatatlan”, de az amerikai félnek is meg kell tennie a szükséges lépéseket a helyzet stabilizálására.

A nukleáris háború veszélyét a START-egyezmények előtt bizonyos szinten a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló tárgyalások, az úgynevezett SALT-megállapodások (Strategic Arms Limitation Talks) rögzítették. A mélypontnak számító, az 1962. októberi kubai rakétaválság után a nukleáris biztonság felé tett első lépés volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött 1972. május 26-án Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev által aláírt nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény, a SALT–1.

A szovjet–amerikai csúcstalálkozó legfontosabb eseményeként május 26-án Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fõtitkára (jobbról) és Richard Nixon amerikai elnök (balról) aláírta a hadászati fegyverek korlátozásáról kötött megállapodást. A képen: Az okmányok kicserélése. Középen Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, mögötte balról Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter. Brezsnyev mögött Nyikolaj Podgornij szovjet államfő (Fotó: MTI/PI)

START és megtorpanás

Hasonló funkciót töltött be a Ronald Reagan amerikai elnök javaslatára létrejött START-egyezmény, melyet 1991. július 31-én írták alá, öt hónappal a Szovjetunió felbomlása előtt. Az egyezmény különböző típusú járművek és robbanófejek számát korlátozta. Azóta a volt szovjet utódállamok közül Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna teljesen megszabadult a nukleáris fegyverektől.

A START II egy bilaterális szerződés volt

az Egyesült Államok és Oroszország között a hadászati támadófegyverek korlátozásának és csökkentésének témájában. Amerikai részről George H. W. Bush, Oroszország részéről Borisz Jelcin írta alá 1993. január 3-án.

Az Új START az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció közötti nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződés.

A szerződést 2010. április 8-án írták alá Prágában. Oroszország Putyin bejelentésével felfüggesztette részvételét ebben a szerződésben. Putyin egyébként hangsúlyozta, hogy Moszkva nem lép ki a szerződésből, hanem felfüggeszti részvételét.