Bankadó Spanyolországban, a rendőrökre támadtak a franciák

Különadót kell fizetniük idén a bankoknak Spanyolországban, amelyet az energiaválság által sújtott háztartások támogatására fordít az állam.

A spanyol bankok rekordnyereséggel zárták a tavalyi évet. Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott beszámolókból kiderült: a hat legnagyobb pénzintézet profitja meghaladta a 20 milliárd eurót. A bankoknak idén viszont különadót kell fizetniük, amelyet az energiaválság által sújtott háztartások támogatására fordít az állam.

„A pénzintézetek már a bankadó tervezésének a hírére felvetették, hogy bírósághoz fordulnak, amennyiben valóban kivetik rájuk ezt az extra adóterhet. Most, hogy ez megtörtént, még mindig nem lehet tudni, hogy valóban jogi útra terelik-e a kérdést. Mindenesetre a hivatalos nyilatkozataikban a bankok azt mondják, hogy továbbra is fontolgatják ennek a lehetőségét. Ugyanakkor azt is számításba kell venniük, hogyha ezt meglépik, akkor egy hosszadalmas, öt, akár tíz évig elhúzódó pereskedésnek néznek elébe. Mindenesetre itt Spanyolországban az emberek többsége támogatja a bankokra kivetett különadót” – mondta Fehér Krisztina, a közmédia madridi tudósítója.

Minden korábbinál nagyobb mértékben csökkentek a reálbérek Németországban 2022-ben a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden közölt adatai szerint.

Az előzetes számítások szerint a reálbérek 4,1 százalékkal csökkentek tavaly az egy évvel korábbihoz képest. Ez nem csupán a legnagyobb mértékű visszaesés a rendszeres adatfelvételek kezdete óta, hanem sorban a harmadik a 2020-as 1,1 százalékos, és a 2021-ben regisztrált 0,1 százalékos reálbércsökkenés után.

A nominális bérek ugyan szintén rekordütemben, 3,4 százalékkal emelkedtek, de az infláció is új csúcsra, 7,9 százalékra ugrott.

A tartósan magas infláció így nem csupán a növekedést „falta fel”, hanem ismét csökkentette reálbéreket.

A szakértők szerint 2023 már jobb év lesz, a vezető gazdaságkutató intézetek mind az infláció csökkenésére számítanak. A müncheni ifo például 6,4 százalékot jósol, a kieli IfW előrejelzése szerint pedig az idén 5,4 százalékos, jövőre 2,2 százalékos infláció várható Németországban.

A szövetségi kormány egy sor intézkedéssel igyekszik csökkenteni a háztartások és a vállalkozások terheit. Támogatási programjainak összértéke nagyjából 300 milliárd euró.

A középpontban az energia áll, mert az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben éppen az energia drágul a leginkább.

Az intézkedések közé tartozik a földgáz áfájának csökkentése és a földgáz, a távhő és az áram árának korlátozása az úgynevezett árfék programokkal.

A napokban arról is döntöttek, hogy ismét kedvezményes havi bérletet vezetnek be a helyi és a térségi közösségi közlekedésben. A Németország-menetjegy (Deutschlandticket) elnevezésű bérletet a tervek szerint májusban vezetik be. Ára 49 euró lesz, ami komoly megtakarítást jelent, tekintve, hogy például Berlinben 86 euróba kerül a havi bérlet.

Folyamatosan csökken a gáztárolók telítettsége Németországban, miután már nem érkezik gáz Oroszországból. A felépített LNG-terminálokkal csupán az orosz földgáz negyedét tudják pótolni, és a lakosokat továbbra is spórolásra ösztönzik.

Továbbra sem javul a földgázvészhelyzet Németországban.

A tíz hónap alatt felépített három LNG-terminál – amely a cseppfolyósított gázt fogadja – csupán az oroszoktól érkező korábbi földgázmennyiség negyedét képes pótolni. Közben az embereket folyamatosan arra szólítják fel, hogy spóroljanak az energiával.

„A kormány igyekszik meghatározni, hogy a háztartások hűtőszekrényein belül milyen legyen a hőmérséklet, mekkora fordulatszámon centrifugázzák a ruhákat annak érdekében, hogy később a szárítót ne kelljen magas hőfokra felkapcsolni, de a lakosoknak azt is tanácsolja, hogy a vizet ne a tűzhelyen, hanem vízforralóval melegítse fel” – számolt be róla az M1 helyszíni tudósítója Berlinből.

A német kormány elmondása szerint már olyan óvatos becslések is megjelentek, amelyek szerint a spórolással akár 500 kilowattóra áramot is meg lehet takarítani.

Tovább folytatódnak az állami munkavállalói sztrájkok az Egyesült Királyságban, ahol jelenleg „az elmúlt évtized legnagyobb sztrájkját” hajtják végre az állami egészségügyben dolgozó ápolók és mentősök. A szakszervezetek az energiaválság miatt elszabadult megélhetési költségekkel arányos béremelést követelnek, valamint a munkakörülményeik javítását. A sajtónak nyilatkozó szakszervezetek azt állítják, hogy eddig csupán az egészségügyi államtitkárral folytattak tárgyalásokat, a ma kezdődő kétnapos sztrájkkal azonban a brit miniszterelnököt akarják arra kényszeríteni, hogy személyesen tárgyaljon a dolgozók követeléseiről.

Az ápolók szakszervezetének igazgatója, Patricia Marquis hétfőn arról beszélt a sajtónak, hogy az elmúlt napok munkabeszüntetése ellenére sem tudtak közvetlenül kapcsolatba lépni Rishi Sunak miniszterelnökkel.

A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: nem akarják, hogy folyamatosak legyenek a sztrájkok, ezért a ma elkezdett ápolói és mentős munkabeszüntetéssel a miniszterelnököt szólítják fel a közvetlen tárgyalásra.

A kormány és az egészségügyi szakszervezetek továbbra sem tudtak megállapodni a 2022–2023-as folyó évre vonatkozó béremelésekről. A kormány már tett ajánlatot korábban, a szakszervezetek viszont a továbbra is magas infláció alapján több emelést követelnek. A kormány álláspontja szerint azonban a korábban megajánlottnál nagyobb mértékű emelést nem tudnának kigazdálkodni.

A brit egészségügyi rendszer fenntarthatatlanságát és a kormányt hibáztató ellenzék adatközlése szerint 2022-ben egymilliárd fontot fordított a kormány az egészségügyi intézmények fenntartására. Az általuk közzétett adatok szerint a ráfordítások évről évre növekednek, miközben az ellátás minősége romlott. Az árnyékkormány szerint a brit vezetés nem teljesíti azt a vállalását, amelyben negyven új kórház építését ígérte még 2019-ben.

Az egészségügyi és Szociális Minisztérium ugyanakkor közölte: rekordösszegeket fordítanak az egészségügyi rendszer infrastruktúrájának fejlesztésére. Mint írták, a brit kormány az elmúlt négy évben 3,5 milliárd fontot fektetett a kórház-programba, valamint a kórházak felújításának idején plusz forrást biztosított az ellátás fennakadások nélküli biztosítására.

A tavaly óta húzódó dolgozói munkabeszüntetések csúcspontja február 1-jén volt, amikor a tanárok, az egyetemek dolgozói, a mozdonyvezetők, buszvezetők, biztonsági őrök és a köztisztviselők is sztrájkba kezdtek.

Ismét több százezer ember vonult utcára Franciaországban, hogy a tervezett nyugdíjreform ellen tiltakozzon. A párizsi kormány ugyanis 62 évről 64-re emelné a nyugdíjkorhatárt. A javaslat miatt már harmadszor tartottak tüntetéseket és munkabeszüntetést a francia szakszervezetek. Közben a nemzetgyűlés heves szóváltások közepette elkezdte a nyugdíjreform vitáját.

Üvegekkel dobálták a tüntetők a rendőröket az észak-franciaországi Nantes városában kedden. A hatóságok pedig könnygázzal oszlatták a tömeget, amely a párizsi kormány tervezett nyugdíjreformja ellen tiltakozott. Ugyanis két évvel felemelnék az Európában jelenleg legalacsonyabb nyugdíjkorhatárt, így 62 helyett 64 évesen vonulhatna vissza a munkától az emberek többsége – hangzott el az M1 Híradójában.

Néhány héten belül már harmadik alkalommal szerveztek tiltakozást a francia szakszervezetek, a korábbi megmozdulások alapján ezúttal is több mint egymillió tiltakozóval számoltak a hatóságok országszerte.

 „Egy ponton az embereknek azt kell mondaniuk: állj, és meg kell értetniük a kormányzattal, hogy ez már nem elfogadható. Mindig ugyanazok az emberek fizetik meg a döntéseik árát, ebből elég. Szakmai pályafutásunkat a biztonságban szeretnénk befejezni, ez nemcsak nekünk, egészségügyi dolgozóknak fontos, de a pácienseinknek is” – vélekedett egy ápoló a párizsi megmozduláson.

A tüntetésekkel egy időben pedig munkabeszüntetést is hirdettek számos ágazatban, többségében az oktatásban, az olajfinomítókban és a tömegközlekedésben dolgozók.

A francia vasúttársaság tájékoztatása szerint a távolsági szerelvényeknek kedden csak a fele indult el. De komoly fennakadásokra kellett számítani minden vonalon, sőt a párizsi metrón is. A francia fővárostól délre található Orly nemzetközi repülőtéren minden ötödik járatot töröltek. Az ország legnagyobb olaj- és gázipari vállalatának finomítóiban a dolgozók több mint fele csatlakozott a sztrájkhoz. A cég szerint azonban az üzemanyag-szállítás leállása nem okozott fennakadást a töltőállomásokon, mert elegendő tartalékot halmoztak fel.

A francia parlament alsóháza hétfőn kezdte meg a vitát a nyugdíjreformról, de a javaslattal több képviselő nem ért egyet.

„Ez egy haszontalan, igazságtalan és kontraproduktív reform. Mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük. A leggyalázatosabb ebben az, ahogy manipulálják a közvéleményt, és megijesztik a franciákat, miközben a reform végrehajtására pillanatnyilag semmi ok” – nyilatkozta Nicolas Dupont-Aignan, az egyik jobboldali párt vezetője.

A francia nyugdíjrendszer jelenleg egyensúlyban van, azonban szakemberek szerint a következő 25 évben már veszteséges lesz.

Emmanuel Macron elnök már 2017-ben megígérte a rendszer reformját, azonban a koronavírus-járvány, illetve a tavalyi választások miatt csak most nyújtotta be a kormánypárt a javaslatot a nemzetgyűlés elé.

Képviselőtársai azonban újra és újra a szavába vágtak, végül a nemzetgyűlés elnökének kellett rendet teremtenie. Úgy tűnik, a kormánypártnak kompromisszumokat kell kötnie, hogy megszavaztassa a reformot. Élisabeth Borne miniszterelnök ezért vasárnap engedményt ajánlott, amely szerint azok, akik 20 vagy 21 évesen dolgozni kezdenek, egy évvel korábban nyugdíjba mehetnek.