Az ukrajnai béke megteremtésére szólította fel a „semleges” országokat a brazil elnök

Luiz Inácio „Lula” da Silva brazil államfő a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott megbeszélését követően kijelentette: olyan országok csoportját szeretné létrehozni, amelyek „sem közvetve, sem közvetlenül nem vesznek részt az Ukrajna elleni háborúban”.

Elképzelése szerint ezen országok feladata lenne, hogy közreműködjenek „a béke megteremtésében” Ukrajnában.

Lula da Silva a CNN politikai vitaműsorában kifejtette: ha egy országot megtámadnak, annak „természetesen joga van megvédeni magát”. A brazil elnök hozzátette: ő „helyre akarja hozni a hibát”, amit Vlagyimir Putyin Oroszországa elkövetett.

Matt Gaetz republikánus képviselő csütörtökön állásfoglalást terjesztett be a képviselőházban, amely felszólítja a Biden-kormányt, hogy állítsa le az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatásokat, és egyben sürgeti az érintetteket, hogy a közel egy éve tartó háború után kössenek békemegállapodást.

Az állásfoglalás, melyet Gaetz tíz támogatóval együtt nyújtott be, megjegyzi, hogy mióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, az Egyesült Államok az ukrán háborús erőfeszítések legfőbb támogatója, több mint 110 milliárd dollár pénzügyi, katonai és humanitárius segélyt nyújtott szövetségesének. Januárban az Egyesült Államok további segítségnyújtást jelentett be, beleértve, a Biden elnök által jóváhagyott 31 Abrams M1 harckocsi küldését.

Amerikai Abrams M1A2 típusú tank egy hadgyakorlaton (MTI/EPA/Filip Singer)

Ezenfelül a hírek szerint további kétmilliárd dollárnyi támogatásról szólnak.

Az állásfoglalás felsorolja azt a hatalmas mennyiségű felszerelést, amelyet az Egyesült Államok a konfliktus kezdete óta az országnak biztosított. Idézi a Pentagon tisztviselőit is, akik szerint a küldeményekkel

„súlyosan kimerítették az Egyesült Államok készleteit, gyengítve ezzel az ország felkészültségét egy esetleges konfliktusra”.

A dokumentumban az is olvasható, hogy a segítségnyújtás az Egyesült Államok szándéka ellenére is közvetetten civil áldozatokat követel. Amerikai becslés szerint a konfliktusnak eddig negyvenezer civil áldozata van.

Az állásfoglalásukban a képviselők arra szólítják fel a kormányt, hogy

„szüntesse be az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatást, és sürgeti az összes harcoló felet, hogy minél előbb jusson békemegállapodásra”.

A konfliktus elhúzódása miatt a republikánusok egy részének körében nőtt az aggodalom a háború további amerikai finanszírozásával kapcsolatban, a törvényhozók pedig olyan hazai problémákat emeltek ki, amelyek további finanszírozást igényelnének – többek között azt, hogy szerintük nem sikerült megvédeni az amerikai határt a történelmi migránsválsággal szemben – írta Fox News.

Az amerikai televíziós csatorna online hírportálja szerint a republikánus vezetés továbbra is a háborús erőfeszítések finanszírozása mellett áll.

Az orosz hadsereg elfoglalta a Harkiv megyei Dvoricsna községet – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz erők műveleti területen megsemmisítettek egyebek között egy Mi-8-as helikoptert, három harckocsit, két sorozatvetőt, négy amerikai gyártmányú M777-es tarackot és az ukrán hadsereg több lőszerraktárát. Mint mondta az ukrán emberveszteség az elmúlt nap folyamán meghaladta a négyszáz főt, a legtöbb katona, mintegy 125, Donyeck körzetében esett el.

Konasenkov közölte, hogy az ukrán erők Herszon megyében két sikertelen partraszállási kísérletet tettek a Dnyeper bal partján.

Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője a Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy az orosz erők megvetették a lábukat az ostromlott Vuhledar déli részén. Mint mondta, megkezdődött a városban maradt polgári lakosok – mintegy ezer ember – evakuálása a biztonságosabb Volnovahába.

Kifogásolta, hogy az elmúlt héten gyakoribbá váltak az ukrán tüzérségnek a hátországi települések polgári létesítményekre mért csapásai.

Az orosz fegyveres erők második nyugati körzeti katonai bírósága pénteken hét évre növelte Alekszandr Leskov mozgósított katona fegyházbüntetését, aki a kubinkai Patriot parkban tavaly novemberben megütötte Gyenyisz Mazanov alezredest, kifogásolva a mobilizáltaknak biztosított kiképzést és felszerelést. Az országos visszhangot kiváltó ügyben Leskov – akit önkéntesként vonult be – eredetileg öt és fél évet kapott, ám az ügyészség súlyosbításért folyamodott.

Szevasztopolban a helyőrség katonai bírósága fejenként több mint háromévi szabadságvesztésre ítélt két katonát, akik harci bevetés során tavaly szeptemberben megtagadták a parancsot.

A DTEK, Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energiatermelője közölte, hogy négy hőerőműve megrongálódott, a létesítmények két dolgozója pedig megsérült a pénteken virradóra végrehajtott orosz légicsapások következtében.

A támadás után az energetikai szakemberek haladéktalanul megkezdték a következmények felszámolását és a berendezések helyreállítását. Biztonsági okokból csak a feltétlenül szükséges alkalmazottak tartózkodnak a létesítményekben, a többiek távolról dolgoznak – tette hozzá közleményében a vállalat.

A DTEK arról tájékoztatott, hogy tavaly szeptember óta 27 alkalommal érte orosz támadás a vállalat létesítményeit, 28 ember sérült meg, hárman pedig életüket vesztették.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon közölte, hogy éjszaka és a reggeli órákban végrehajtott orosz légicsapások során az orosz erők több mint ötven rakétát lőttek ki Ukrajna területére, ezeknek java részét az ukrán légvédelem a levegőben megsemmisítette. Később Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ugyancsak a Telegramon már más adatokat ismertetett. Állítása szerint Oroszország 106, különböző típusú rakétát lőtt ki Ukrajnára, köztük 71 robotrepülőgépet, amelyekből 61-et a légvédelem megsemmisített.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint reggel tíz rakétát semmisített meg a légvédelem az ukrán főváros fölött. „Elektromos hálózatok rongálódtak meg, de személyi sérülés nem történt. Az energetikai szakemberek dolgoznak a hálózatok helyreállításán” – fűzte hozzá Klicsko az ukrán légvédelemtől szerzett értesülésre hivatkozva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben kommentálta az újabb orosz légitámadást. Szavai szerint történtek becsapódások és emberek is áldozatul estek, de konkrét számokat nem közölt. „Ez olyan terror, amelyet meg lehet és meg kell állítania a világnak” – hangsúlyozta az államfő.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint a mostani támadás miatt a legsúlyosabb helyzet a keleti országrészben lévő Harkiv megyében alakult ki, ahol vészleállásokat kénytelenek alkalmazni. Károkat okoztak a légicsapások az ország nyugati, déli és keleti részeiben. „A támadás miatt hálózati korlátozások vannak érvényben Hmelnickij, Odessza és Kijev megyékben. Az energiarendszer hiánya jelentős” – emelte ki az Ukrenerho.