Az oroszok szerint sikerült áttörniük Luhanszknál

Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy csapatai áttörték az ukrán erők védelmét a keleti Luhanszki terület egy részén.

Azonban az nem világos, hogy a luhanszki terület melyik részén történt ez.

Moszkva célja a részben megszállt Luhanszki és Donyecki terület egészének elfoglalása.

Eközben Ukrajna egyre hevesebb orosz ágyúzásról számolt be a frontvonal mentén, a tisztviselők „nehéznek” nevezték a helyzetet.

Oroszország jelenleg Luhanszk csaknem egészét és Donyeck több mint felét tartja birtokában, beleértve a régió fővárosát is.

Moszkva azt tervezi, hogy visszaveszi az összes olyan települést, amelyet tavaly feladott Ukrajnának az északkeleti Harkiv régióban.

Az orosz erőknek az invázió elején sikerült elfoglalniuk a Harkiv környéki nagyvárosokat, köztük Izsumot, Kupianskot és Balakliját.

A szeptember eleji ukrán ellentámadás során azonban a legtöbb harkivi település visszakerült ukrán ellenőrzés alá.

Egy tisztviselő, aki az oroszok által beiktatott adminisztrációt vezette, ma reggel megerősítette, hogy Moszkva újabb offenzívája magában foglalja Harkiv területeinek visszafoglalására vonatkozó terveket.

Amerikai értékelés szerint az orosz haderő komoly előrehaladást ért el a Bahmut városért folyó csatában Ukrajna keleti részén az utóbbi 24-48 órában – közölte a washingtoni Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora kedden egy sajtóbeszélgetésen.

John Kirby elmondta, hogy szorosan figyelemmel követik az eseményeket. Megismételte azt az amerikai véleményt, miszerint Bahmut elesése nem gyakorolna stratégiai hatást a teljes háború menetére, de még a kelet-ukrajnai harci cselekményekre nézve sem. Hozzátette, hogy az amerikai értékelés szerint személyes gazdasági érdekek miatt lehet annyira fontos az orosz műveleteket műveletet irányító Jevgenyij Prigozsin számára a város és térségének elfoglalása. A Wagner biztonsági magáncég alapítóját az ott elhelyezkedő só- és gipszbányák érdekelhetik – fűzte hozzá.

Az ukrán hadsereg dönt arról, hogy milyen jellegű műveleteket hajt végre, és ezeket milyen intenzitással és erőforrásokkal hajtja végre – jegyezte meg az elnöki hivatal illetékese. Megismételte, hogy Washington addig támogatja Ukrajnát, amíg arra szükség van, amit tettekkel is bizonyít. Ezt mutatja az amerikai készletekből Ukrajnának átadott eszközök mennyisége, és az, hogy a háború kezdete óta már 31 elnöki döntés született ilyen intézkedésről – hívta fel a figyelmet John Kirby, hozzátéve, hogy ezen a héten az ukrajnai összekötőcsoport brüsszeli ülésén az amerikai védelmi miniszter a katonai támogatások felgyorsításáról is tárgyal.

Az orosz–ukrán háború egyéves évfordulója előtt Oroszország fokozta támadásait a Donyec-medencében. Moszkva már hivatalosan is bejelentette, hogy a Wagner-csoport a tüzérség támogatásával bevette Kraszna Hora települést, és készül az onnan csupán hét kilométerre lévő Bahmut elfoglalására. A NATO-főtitkár szerint az orosz nagy offenzíva már elkezdődött, és felszólította a tagállamokat a katonai támogatás felgyorsítására.

Orosz állásokra lőnek Bahmut védői. A porig rombolt donyecki városban utcáról utcára folynak a harcok, az orosz csapatok fél éve próbálják bevenni a települést. A civilek már elhagyták otthonaikat, csak ukrán katonákat látni a romok között. A helyzetük azonban nem egyszerű, ukrán települések felé csupán egy kijáratuk maradt, az orosz erők minden más utat elvágtak.

„Be akarnak keríteni minket, hogy elhagyjuk a várost, de ez még nem sikerült nekik. Természetesen vannak veszteségeink, de uraljuk a helyzetet és kitartunk” – mondta egy ukrán katona.

A Bahmuttól északra fekvő Kraszna Hora település védői azonban már nem tudták tartani a frontot. Elfoglalásáról egy videóüzenetben maga Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója tett bejelentést.
 

Az orosz támadások hevességéről számolt be az ukrán hadsereg is. Tizenhat település bombázásáról adtak hírt Bahmut közelében, miközben kisebb sikerekről is beszámoltak – hangzott el az M1 Híradójában.

A donyecki város elfoglalására Vlagyimir Putyin orosz elnök hónapok óta vár. Ukrán és nyugati elemzők egybehangzó véleménye szerint az orosz–ukrán háború kezdetének első évfordulójához közeledve a Kreml nagy offenzívára készül, és beveti a tavalyi év óta mozgósított több százezer katonát is.

A NATO főtitkára szerint ez az offenzíva már megkezdődött. Jens Stoltenberg a katonai szövetség kétnapos találkozója előtt beszélt arról, hogy nincs semmi jele annak, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne. Egyben felszólította a NATO-tagokat, hogy továbbra is nyújtsanak sürgős katonai támogatást Kijevnek.

A helyzet romlásával számol az Egyesült Államok is, ezért Washington moszkvai nagykövetsége ismételten felszólította állampolgárait, hogy haladéktalanul hagyják el Oroszországot az ukrajnai konfliktus előre nem jelezhető következményei miatt – olvasható a nagykövetség figyelmeztetésében.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig New Yorkba készül, ahonnan – az orosz RIA Novosztyi portál szerint – nagyon nagy bejelentéssel készül visszatérni. Fontos politikai állásfoglalások és döntések születnek majd ott, többek között szankciókról és fegyverekről – idézte a portál Kuleba szavait. A lap szerint február 22-ei ENSZ rendkívüli közgyűlésen várhatóan ismét elítélik Oroszországot, ami gátolhatja az esetleges békekötést.

Közben az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij egy rendeletben újabb kétszáz, az orosz atomiparnak dolgozó ember ellen léptetett életbe szankciókat. Köztük van a zaporizzsjai atomerőmű ukrán állampolgárságú főmérnökhelyettese, de az orosz elnök külpolitikai tanácsadója is.

A Nyugat álláspontja már nem feltétlenül egységes.

Amerikai tisztviselők szerint a Biden-kormányzat több bejelentést készít elő, amelyek célja, hogy a jövő héten, a háború egyéves évfordulója körül megmutassák az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását Ukrajna iránt.

Ezek között szerepelnek az Oroszország elleni új szankciók és egy esetlegesen 10 milliárd dolláros segélycsomag a kijevi kormány további működésének segítésére.

Várhatóan a következő napokban egy másik nagy katonai segélycsomagot is bejelentenek Ukrajnának – mondták a tisztviselők.

Az új katonai segélycsomag várhatóan nem tartalmazza majd azokat az F-16-os vadászgépeket, amelyeket Volodimir Zelenszkij elnök kért.

A 10 milliárd dolláros támogatás az ukrán kormánynak nyújtott közvetlen költségvetési támogatás lenne – tették hozzá a tisztviselők.

Nem történt fordulat a jobbközép olasz kormány ukrajnai politikájában Silvio Berlusconinak Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt bíráló kijelentéseit követően – jelentette ki Antonio Tajani olasz külügyminiszter, kormányfőhelyettes egy szerdán megjelent interjúban.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Róma nem küld Ukrajnának Oroszország támadására alkalmas fegyvereket. Elmondta: a háború kitörése óta az olasz parlament hat fegyverszállítmány küldését hagyta jóvá, de egyelőre nem szerepel napirenden újabb szállítmány.

„A fegyverszállítás leállítása nem azt jelenti, hogy Róma gyenge álláspontot képvisel, hanem hogy az a béke legmegfelelőbb útja” – hangsúlyozta Tajani.

Lavrov: Moszkva a BT-ben fogja követelni a robbantások kivizsgálását

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését készíti elő, amelyen követelni fogja az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában a kormányóra keretében tett szerdai felszólalásában.

Az ENSZ-hez fordultunk, ahol felvetettük ezt a kérdést. A Biztonsági Tanács rendkívüli ülését készítjük elő, követelni fogjuk, hogy valamilyen formában indítsanak vizsgálatot” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem ért egyet Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője azon kijelentésével, miszerint az ENSZ-nek nincs felhatalmazása az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezetéken történt incidensek kivizsgálására. Emlékeztetett rá, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár nemrégiben saját hatáskörben felállított, és a helyszínre küldött egy vizsgálócsoportot egy incidens kivizsgálására a szíriai Idlíb tartományban, és úgy vélekedett, hogy ettől ebben az esetben sem zárkózhat el.

Lavrov azt hangoztatta, hogy a nyugati politikusok ugyanúgy hazudnak Oroszországnak az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásáról, ahogy ezt korábban a minszki megállapodásokkal és a végrehajtásukkal kapcsolatban tették. Emlékeztetett rá, hogy Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande francia exkormányfő cinikus beismerést tett, miszerint csak időnyerés végett volt szükség a BT által az ukrajnai rendezés alapjaként jóváhagyott minszki csomagra, hogy így lehetővé tegyék Kijev számára katonai képességeinek kiépítését.

Lavrov kitért Oroszország aktualizált külpolitikai koncepciójára, amely szerinte arról szól, hogy véget kell vetni a Nyugat dominanciájának a nemzetközi élet kereteinek alakításában. Ezeket, mint mondta, az érdekek igazságos, egyetemes egyensúlya alapján kell meghatározni, az ENSZ alapokmányának szellemében, az állam szuverén egyenlőségének elve alapján.

A tárcavezető szerint a Nyugat “rögeszmésen” törekszik az egypólusú világrend fenntartására, és szemérmetlenül semmibe veszi az országok szuverén egyenlőségének elvét. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész erősíteni kapcsolatait minden baráti állammal, és egy igazságosabb, többpólusú világ felé haladni.

Szolidárisnak nevezte Moszkvát azzal a követeléssel, hogy a gyarmati rendszer felszámolásának folyamatát tisztességesen zárják le, és hogy kötelezzék például Franciaországot a megszállt Mayotte visszaadására a Comore-szigeteknek, Nagy-Britanniát pedig a Chagos-szigetek Mauritiusnak való visszaszolgáltatására. Klinikai jellegű esetnek nevezte, hogy Párizs még mindig nyíltan a hátsó udvarának tekinti Afrikát.

Lavrov szerint az Oroszország elszigetelésére tett kísérletek kudarcot vallottak, noha a Nyugat régóta erre törekszik a NATO-nak az orosz határok felé történő terjeszkedésével, a testvéri Ukrajnát Oroszország-ellenessé, oroszgyűlölő katonai hídfőállásává változtatva, valamint azon igyekezve, hogy Oroszországot egészségügyi kordonnal vegyék körül, és páriává tegyék.

Mint mondta, az ezt célzó nyugati politika elérte azt a pontot, ahonnan már nincs visszatérés, bár az EU és a NATO struktúráin belül a konszenzust szerinte nyomásgyakorlással sikerült elérni. Lavrov úgy véli, ezért törvényszerű, hogy a világ országainak háromnegyede kiegyensúlyozottan viszonyul az ukrajnai helyzethez.

A kialakuló többközpontú architektúra alapjait Lavrov szerint a Moszkva és Peking közötti külpolitikai kötődés betonozza be, a felek ennek megerősítésén dolgoznak, és a közeljövőben magas szintű kapcsolatfelvételek várhatók. Indiával is különösen privilegizált stratégiai partnerségi kapcsolatok alakulnak. Az Oroszországgal szemben barátságos országok között Brazíliát, Iránt, az Egyesült Arab Emírségeket, Egyiptomot, Törökországot, Szaúd-Arábiát és Dél-Afrikát nevezte meg.

Lavrov a tulajdonjog sérthetetlenségének, az ártatlanság vélelmének, és a tisztességes verseny törvényeinek megsértése az orosz kintlévőségek elkobzására irányuló nyugati igyekezet. Elmondta, hogy Oroszország radikálisan felülvizsgálja az azokkal a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződéseit, amelyek nyíltan diszkriminatív hozzáállást tanúsítanak, és amelyek megsértik az egyenlőség és a konszenzus elvét, valamint saját szabályaikat és eljárásaikat is.

Moldováról szólva Lavrov aláhúzta, hogy Moszkva jó kapcsolatokat építene Chisinauval, de arra figyelmeztetett, hogy ez étirányú utca. A Maia Sandu elnök vezette hatóságok oroszellenes retorikáját azzal a szándékkal magyarázta, hogy eltereljék a figyelmet a belpolitikai kudarcokról.

Lavrov szerint a Nyugat és Ukrajna célja az orosz pozíciók aláásása a dnyesztermenti rendezési mechanizmusban, továbbá Moszkva Gagauziához fűződő kapcsolatainak gyengítése, valamint az egykori szovjet lőszerraktárakat a dnyesztermenti régióban őrző orosz erők kivonása.

Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy humanitárius téren az orosz befolyást a világban természetesen fenn kell tartani, például ápolni kell a kapcsolatokat Nyugaton azokkal, akik érdekeltek az együttműködésben. Elmondta, hogy az általa felügyelt tárcánál nemrégiben külön osztályt állítottak fel az orosz nyelv és az orosz kultúra pozíciójának megerősítésére.

Leszögezte: Moszkva komoly figyelmet fordít a történelemhamisítás és a náci ideológia minden formája elleni küzdelemre. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németország, Olaszország és Japán idén az ENSZ Közgyűlésében először szavazott a nácizmus dicsőítésének elfogadhatatlanságáról szóló állásfoglalás ellen. Ez szerinte megkérdőjelezte a második világháborúban, az emberiség ellen elkövetett tömeges bűnökért való megbánásuk őszinteségét”.