A volt főügyész bűnös!

Bűnös – mondták ki ma a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Ihász Sándor volt főügyész hivatali visszaélés miatt zajló büntetőperében, első fokon, amiért egy év szabadságvesztésre ítélte, az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztve. Ihász a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban követte el a hivatali visszaélést.

Bűnösnek mondta ki Ihász Sándor volt főügyészt a Pesti Központi Kerületi Bíróság hivatali visszaélés elkövetésében, ezért egy év szabadságvesztésre ítélte, az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztette.

A volt főügyész politikai leszámolásnak és volt kollégái bosszújának tartja az ellene folyó eljárást, amit koncepciózusnak és teljességgel megalapozatlannak mondott.

A perbeszédek még tavaly november 11-én kezdődtek. Az ügyész bizonyítottnak mondta a vádat, miszerint elkövette a hivatali visszaélést, amikor nem adta át a hatóságoknak a Gyárfás Tamástól kapott iratot, ami a Fenyő-gyilkosság ügyében bizonyíték lehetett volna. Ezért az ügyész felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, a védő ezzel szemben bűncselekmény hiányában teljes felmentést kért.

Ahogy az várható volt, az ügyész – pontosításokkal – fenntartotta a Pesti Központi Kerületi Bíróságon elmondott perbeszédében az Ihász Sándor elleni vádat, miszerint elkövette a hivatali visszaélést, amikor 2017-ben a barátjától, Gyárfás Tamástól kapott, a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos iratot nem továbbította a hatóságnak, holott tudnia kellett, az új bizonyíték lehet. Az ügyész álláspontja szerint a közel kétéves bírósági eljárás során 

(Az előkészítő ülésen még kétmillió forint pénzbüntetést ajánlott a vádhatóság a vádlott számára teljes körű beismerő vallomásért és a tárgyalás jogáról való lemondásért cserébe. Ihász elutasította az ajánlatot.)

A Covid–19-járvány keresztülhúzta a bíróságok munkamenetét is, Ihász Sándor perét is elhalasztották.

életszerűtlennek tartva, hogy egy főügyész, aki egyetemen oktat, kockára tenné pályafutását, egzisztenciáját egy bűncselekmény elkövetésével. A védő szerint Ihász egyáltalán nem akarta lebeszélni Gyárfást a feljelentéstől, hanem tájékoztatta őt a lehetőségekről és annak következményeiről. Papp Gábor azzal is érvelt, hogy a vádbeli irat átvételekor Gyárfás még csak gyanúsított sem volt, ráadásul az irat be sem került Gyárfás megvádolása után a periratok közé.

Az ügy háttere, hogy egy férfi évekkel azelőtt rögzített hanganyagok leiratainak a segítségével megpróbálta megzsarolni Gyárfást. Az iratok Portik Tamás egykori olajbűnöző és Gyárfás beszélgetéseinek a kivonatos verzióját tartalmazták. 

Később már nemcsak leiratokkal, hanem hanganyagokkal is zsarolták Gyárfást, aki végül mégis feljelentést tett. Az Ihásszal való találkozó előtt azonban már lehallgatták Gyárfás telefonjait, így szereztek tudomást a találkozóról is, ami végül Ihász gyanúsításához, majd megvádolásához vezetett.

A bíróság ugyanakkor bűnösnek mondta ki Ihász Sándor hivatali visszaélésben. 

Az ítélet szerint a terhelt azzal a magatartásával, hogy az egyik büntetőeljárással összefüggő, neki átadott bizonyítékot nem megfelelően kezelte, nem bocsátotta a nyomozó hatóság rendelkezésére, azt magánál, a szekrényében tárolta és erről nem tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget, ezáltal lehetetlenné tette a bizonyítéknak a nyomozást folytató hatóság általi értékelését, megszegte a rá, mint ügyészre vonatkozó hivatali kötelezettségét. Továbbá hivatalos személyként felvilágosítást adott egy folyamatban lévő büntetőügyben egy olyan személy részére, aki ezen tájékoztatásra nem volt jogosult. A bíróság a vádlott tagadásával szemben, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a terhelt elkövette a hivatali visszaélés bűntettét. A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát, illetve azt, hogy a vádlott a cselekményét az ügyészség magas szintű vezető ügyészeként követte el. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság az időmúlást.

Február 11-én 17 óra 50 perckor lesz 25 éve, hogy Jozef Rohác az Agram típusú horvát minigéppisztolyából két sorozatot belelőtt a Mercedese volánja mögött ülő Fenyő Jánosba a Margit utca– Margit körút sarkánál. A Vico ura azonnal meghalt. Rohác a tetthelytől elsétálva megszabadult a fegyvertől, a felsőruházatától és a sapkájától. Pechjére a DNS-nyomai is a sapkában maradtak.

Ma este 17 óra 50 perckor lesz 25 éve, hogy lelőtték Fenyő Jánost. A Vico teljhatalmú ura, politikai hatalommal is bíró üzletember mindössze 44 éves lett volna 1998. április 17-én, amit már nem élhetett meg.

A Vico rózsadombi székházából Mercedesével fodrászához tartott, amikor a Margit körút és a Margit utca kereszteződésében lévő lámpánál piros jelzést kapott. Harmadik volt a sorban. 

A tettes ezután egy közeli autó alá dobta a géppisztolyt, gyalog elsietett a Mechwart-liget irányába, sapkáját és kabátját egy kapualjba dobva a Rómer Flóris utcába fordult be, majd eltűnt a helyszínről. Valószínűleg felvették társai a Mitsubishivel.

Az albán vonal

A BRFK Doszpot Péter vezette életvédelmi alosztálya kezdte a nyomozást, amit azonban néhány nap múlva átvett a néhai Kiss Ernő vezette Központi Bűnüldözési Igazgatóság. A nyomozást a titkosszolgálatok is segítették vagy éppen hátráltatták – mindkét álláspontnak vannak még ma hívei a volt nyomozók körében. Először egy Salihi Mead nevű koszovói albánt, majd egy másik albánt, Afici Nijazit gyanúsították meg, de a DNS-vizsgálat kizárta bűnösségüket. 

Mead még rendőri időszakában lett „spanja”, majd úgymond együttműködő „üzlettársa” a magánnyomozónak. Chilkó azt mondta a rendőröknek, hogy Mead azért hívta, hogy megkérdezze, mit tegyen, mert attól tartott, belekeverik a gyilkosságba. Nijazi hazatért Albániába, ám amikor meghallotta, hogy a Fenyő-gyilkosság okán keresi a magyar rendőrség, visszajött és tisztázta magát.

Ezt követően egy harmadik albánt, Sefedini Gvint kezdték keresni, de róla is kiderült, hogy ártatlan. 

A nyomozást 2002-ben felfüggesztették, majd 2004 őszén újra elővették. 2013 áprilisában Jozef Rohác szlovák maffiózót vádolták meg a Fenyő-gyilkossággal, miután a DNS-ét megtalálták a gyilkosság helyszínén hagyott sapkában és fegyveren.

A három szlovákiai férfi 1998. február 11-én 16 óra körül autójukkal a II. kerületi Törökvész utcai Vico-székházhoz mentek, és annak közelében, a Mitsubishi Galant típusú lopott autóban várták Fenyő Jánost, majd követték a Mercedesét. Fenyő 17 óra 48 perckor ért a Margit utcába, ahol meg kellett állnia egy piros lámpánál. Rohácék megálltak mögötte két autóval, majd 17 óra 50 perckor Rohác az Agram géppisztolyt a kabátja alá rejtette, kiszállt az kocsiból, és odasétált Fenyő Mercedeséhez. Az autó mellé érve, az anyósülés felőli oldalon megállt, elővette a hangtompítós minigéppisztolyt, és másfél méter távolságból két sorozatot adott le a vezetőülésen ülő Fenyő Jánosra, aki azonnal meghalt.

A Fővárosi Főügyészség Jozef Rohácot és László T.-t – utóbbit bűnsegédként – előre kitervelten elkövetett emberöléssel és társtettesként elkövetett lőfegyverrel visszaéléssel vádolta. László T.-t bizonyítottság hiányában felmentette, ám Rohácot a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai négy halálos áldozatot és húsz súlyos sérültet követelő robbantás miatt életfogytiglani fegyházra ítélte. Abban a perben felbujtóról, megbízóról szó sem volt.

2018. március 22-én a rendőrség emberölésre való felbujtással – mint Jozef Rohác közvetlen megbízóját – gyanúsítottként hallgatta ki Portik Tamást a gyilkossággal kapcsolatban, majd 2018. április 17-én a rendőrség előállította és emberölésre való felbujtással gyanúsítva kihallgatta Gyárfás Tamást. Utóbbi ellen vádat emeltek, Portik esetében perújítást rendeltek el, amit aztán egyesítettek Gyárfás peréhez.

Ami jelenleg is tart, immár a negyedik éve.

Az még mindig nem egyértelmű, hogy miért ölték meg Fenyő Jánost. Azt jogerős ítélet mondja ki, hogy Rohác ölte meg, hogy kinek a megbízásából, azt a Fővárosi Törvényszék jelenleg vizsgálja. A vád szerint Gyárfás Tamás bujtotta fel Portik Tamást, hogy ölesse meg üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost, Portik pedig Roháccsal meg is ölette. Az még kérdés, hogy mennyire bizonyosodik be ez a vád, a jogerős ítéletre pedig még akár évekig kell várni.

Gyárfás, Princz, Portik

A korabeli sajtóinformációk, valamint különböző tanúvallomások, háttérbeszélgetések segítenek kirajzolni azt a képet, hogy a Vico médiabirodalom teljhatalmú ura Gyárfás Tamás producerrel a Nap TV-ért, Princz Gábor bankárral a médiabővítéshez kért bankkölcsön megtagadása miatt háborúzott. Egy tanú vallomása szerint Portik Tamás olajos vállalkozót pedig előbb támogatta a médiaterjeszkedésében, majd megszegte adott szavát. Horn Gyula akkori miniszterelnök állítólag békítette Fenyőt és Gyárfást, ám élezte is az ellentétet, miután állítólag megtiltotta Princznek, hogy pénzt adjon a Vico tulajdonosának.

Gyárfás Tamás 1996-ra tudta véglegesen megszerezni a Nap TV-t, ami bár önálló csatornával nem rendelkezett, de az első kereskedelmi televízióként a köztévé reggeli adásában jelentkező Nap-kelte című műsorával politikacsináló és -alakító lehetett. Az üzletileg Los Angelesben szocializálódott Fenyő Jánosnak napilapja, hetilapjai, havilapja volt, a teljes médiaportfólióhoz azonban hiányzott a televízió, ezért szemet vetett a Nap TV-re. Ebből fakadt ellenségeskedése Gyárfással. Fenyő már-már megszerezte a televíziót, ám végül Gyárfás győzedelmeskedett. Sőt bírósági döntést követően kibékültek Fenyővel, akivel Fenyő halála előtt néhány nappal a sajtóbálon kezet is fogtak a nyilvánosság előtt. Gyárfás mindezt tanúvallomásokkal és okiratokkal igazolta az ellene folyó perben.

Horn Gyula szerepe

Fenyő, valamint Princz Gábor bankár, illetve Horn Gyula szocialista miniszterelnök köréből többen is arról beszéltek egykor, hogy a Vico szinte korlátlan hatalmú ura a Nap TV megvételére ígéret szintjén még a Postabank hitelét is megszerezte, csakhogy a politika bugyraiban valami történt. Princz Gábort a Magyar Idők című napilap kereste 2018 májusában ezzel kapcsolatban, de nem kívánt a nyilvánosság elé állni; csak annyit üzent, őt tisztázta a nyomozás a Fenyő-ügyben.

Horn állítólag közölte is bizalmas munkatársaival, hogy „megszakítjuk a kapcsolatokat ezzel az emberrel”. Princz pedig személyesen közölhette Fenyővel, hogy nincs pénz, mire a médiacár fegyvert fogva, őrjöngve zavarta ki a bankárt. Ezután a Népszavában új frontot nyitott, és a hamisított egymillió forintos Postabank-jegyek történetével Prin­cz rendszeresen szerepelt a lap hasábjain.

Fenyő János kapcsolatban állt Portik Tamással is. Legalább is egy védett tanú a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak jegyzőkönyvbe mondta: ott volt a Portik érdekeltségében lévő Művészinas étteremben, amikor az olajozás zászlóshajójának számított Energol egykori igazgatója kimondta Fenyő János halálos ítéletét. A védett tanú szerint Portik médiabefolyást kívánt szerezni Fenyő segítségével, de Fenyő felrúgta a megállapodást. A tanú szerint, amikor Portik ezt megtudta, őrjöngeni kezdett, és kijelentette, hogy „hazavágja” Fenyőt. Kérdés, mennyire szavahihető a tanú. Jelenlegi ismereteink szerint a perben eddig senki és semmi nem támasztotta alá az állításait.

Azt, hogy pontosan mi és miért történt, lehet, soha nem tudjuk meg.